DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Most a hozzászólásom második részében a módosító javaslatokat, illetve általában az atomenergia témakörét, meg a Paksi Atomerőmű állapotának kérdéseit szeretném taglalni.
Jávor Benedek képviselőtársam említette, hogy az atomenergia békés célú felhasználásának egyik kulcskérdése a keletkezett hulladékok kezelése, ennek a gazdaságossága, mert valóban vannak ilyen számítások, hogy ha a nukleáris hulladékgazdálkodás kezelésében a csökkentésre, a kezelésre nem fordít a világ - ezen belül természetesen Magyarország is - megfelelő kutatás-fejlesztést, akkor önmagában az energiatermelés ezen módjának ez az elágazása jelentősen megnövelheti mind a költségeket, mind a kockázatokat.
Jelenleg áll elfogadás, tárgyalás alatt az Európai Unióban a nukleáris hulladékkezelési irányelv, és ott magyar javaslatra - Herczog Edit képviselőtársam előterjesztésében - már bekerült egy kötelező vizsgálati fejezet a nukleáris hulladékkezelés tekintetében, ami a hulladék mennyiségi csökkentésére, térfogat- és aktivitáscsökkentésének kötelező vizsgálatára vonatkozik, tehát hogy ez ne kerüljön ki a vizsgált körből, hanem az irányelv adjon erre kötelező érvényű útmutatást.
Hasonló kiegészítést szeretnék javasolni az előttünk lévő atomtörvényhez is, ami igazából csak egy hangsúlykijelölés, de úgy gondolom, hogy fontos. A törvényjavaslat 24. §-ának alábbi kiegészítését javaslom. A 24. § (2) bekezdése úgy szól, hogy: nukleáris létesítmények esetében - ez a Nukleáris Hulladékkezelési Alap - a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a nukleáris létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével - és akkor itt javasolnék egy figyelemfelhívó kiegészítést, beszúrásként: a radioaktív hulladékok csökkentésére irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységgel -, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyagciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.
Tehát azért javaslom ezt a kibővítését ezzel a fél mondattal, hogy a Központi Nukleáris Alap fedezetet kell hogy biztosítson, hogy nevesítsük, hogy a radioaktív hulladékok csökkentésére irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységet is kell hogy fedezze ez az alap, hogy hangsúlyozzuk ezt a tevékenységet. Ez ugyanis nemcsak hulladékkezelési kérdés, hanem nagyon szigorú gazdaságossági kérdés is.
Nemrégiben konzultáltam ezzel foglalkozó szakemberekkel, és mint szakmabelinek, elmondták, hogy folyamatban van egy olyan, pár száz millió forintos kutatás-fejlesztést, illetve ráfordítást igénylő projekt, amire egyébként még nincs meg a fedezet, amivel 4-5 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni a radioaktív, kis és közepes aktivitású hulladékok betárolásában. Tehát én javaslom, hogy menjünk egy kicsit a korunk elé, igaz, hogy nincs még elfogadva ez az európai uniós hulladékkezelési irányelv. Menjünk ennek egy kicsit elé a mi törvényalkotásunkban, hogy ezt bevesszük az atomtörvénybe.
A következő ilyen témakör, ami kapcsán szintén módosító javaslatot dolgoztunk ki, gyakorlatilag az emberi tényező, a humán erőforrás megbecsüléséről szól. Nevezetesen én azt javaslom, és nagyon remélem, hogy a kormány, illetve a többségi frakció támogatását is el tudja ez a javaslat nyerni, hogy az Országos Atomenergia Hivatal kerüljön azonos megítélés alá az Állami Számvevőszékkel. Tehát az Állami Számvevőszék struktúrájára, illetve javadalmazási rendjére a Ház előtt van egy módosító indítvány.
Én minden passzusát szóról szóra, megfelelően átvezetve, beadtam egy ilyen módosító javaslatot. És az az indokom mellette, hogy sokkal nyugodtabbak leszünk, nemcsak akkor, hogyha az Állami Számvevőszék dolgozói kellő megbecsülést érezve végzik a munkájukat és őrködnek az állam vagyonán, hanem akkor is, hogyha az Országos Atomenergia Hivatal dolgozói a nukleáris biztonságon őrködve az egész társadalom biztonságát őrzik, és ezt olyan feltételek között teszik, amik összemérhetőek az Állami Számvevőszék dolgozóinak javadalmazásával.
Itt szeretnék kitérni arra, amivel külön nem foglalkozik az előterjesztés, általában a szakterületen dolgozók képzettségére, ennek a követelményrendszernek a folyamatos karbantartására. Az atomerőmű működésének első időszakában az építés során rendkívül képzett, nagy tapasztalatot szerzett mérnökök álltak munkába, és az ő tapasztalataik részben velük együtt nyugdíjba mentek az elmúlt időszakban. Tehát ennek a pótlása mindenképpen szükséges.
Az atomerőmű korszerűsítési folyamatából én szeretném kiemelni, mert azért nem működött rosszul az eddigi szabályozási rendszer sem, hogy az építés során az eredetileg szovjet erőművet a magyar mérnökök, magyar szakemberek darabról darabra szétszedték, átvizsgálták, és utána rakták össze. Tehát ez jelentős részben magyar erőműnek is tekinthető. Ezt követően a kilencvenes években sor került egy teljesen átfogó reaktorfelügyeleti rendszer-korszerűsítésre, amikor a Siemens reaktorfelügyeleti rendszere került beépítésre, ami egyértelműen európai, korszerű színvonalat jelentett. És már elhangzott itt a vitában, hogy 2002-re befejeződött az atomerőmű földrengés-állósági megerősítése, amelynek eredményeként tízszeresére nőtt az atomerőmű földrengésállósága, és jelenleg összemérhető olyan területek biztonságával, ahol sokkal nagyobb a földrengés veszélye.
(16.00)
Jávor Benedek képviselőtársam említette Fukusima tanulságait, hogy itt a kockázatelemzés is külön figyelmet érdemel. Megemlíteném, hogy szintén a ’90-es években futott a Paksi Atomerőműben az AGNES-projekt - ez egy betűszó -, ami egy átfogó kockázatelemzést jelentett, és minden egyes részegységnek a kockázatelemzését elvégezték, és ezt követően a korszerűsítéseket, a tervezett karbantartási és felújítási munkákat mind úgy programozták, hogy ennek a kockázatelemzésnek az eredményeként egy nagyságrenddel javuljon a biztonsága minden egyes szerkezeti elemnek.
Jelentős szerepe volt ennek a korszerűsítési munkának abban, hogy a ’90-es években a Paksi Atomerőmű négy blokkja éveken keresztül a világ legjobb húsz atomerőművi blokkja között volt, és ezen belül volt olyan blokk, ha jól emlékszem, a 4. blokk, amelyik a legjobb öt között volt, tehát rendkívül jó megbízhatósági és rendelkezésre állási eredményeket értek el a paksiak, tehát igazán nincs okunk fokozott aggodalomra az atomerőművet illetően. Ez viszont nem szabad, hogy az éberségünket elaltassa, ugyanis az atomenergia-ipar nagy balesetei, az amerikai Three Mile Island-i, illetve a csernobili, mind a kettő emberi tényezőre vezethető vissza. Tehát amikor kezdi úgy érezni a szakembergárda, hogy ő már mindent tud, mindent biztonsággal kezel, akkor nagyon kell vigyázni arra, nehogy elkényelmesedjünk. Tehát ilyen értelemben azt hiszem, hogy egy-egy ilyen törvényi korszerűsítésnél, mint ez is, figyelni kell arra, hogy ez a koncentráció egy percig ne csökkenjen.
És itt azzal együtt, hogy az atomerőmű fontosságában a két nagy parlamenti párt mindig egyetértett, azért meg kell említeni olyan irányítási problémákat, mint ami most például az MVM esetében ténykérdés, hogy ugyanaz a személy az elnöke a Magyar Villamos Műveknek, mint a Paksi Atomerőműnek; a nukleáris biztonság szempontjából ez nem biztos, hogy célszerű. Nem tudom, hogy törvényi szinten kell-e szabályozni, de mindenképpen érdemes lenne figyelni arra, hogy az atomerőmű működését érdemben meghatározó vezetőknek mindnek legyen nukleáris ipari tapasztalata, ez érdemben javíthatná a nukleáris biztonság garanciáit, és elejét vehetné annak, hogy pusztán közgazdasági megközelítésből, költségcsökkentési megközelítésből a nukleáris biztonság csorbát szenvedjen.
Erre a költségfedezet messzemenően biztosított, ugyanis az üzemidő-hosszabbítás, a plusz 20 év működés, aminek természetesen van ráfordítása; amit már elmondtam, korábbi korszerűsítések is hozzájárultak, és még most az élettartam-növelés során is további ráfordításokat kell eszközölni, ezeknek az összege töredéke annak - amit Jávor Benedek képviselőtársam is említett -, amit egy új atomerőmű jelent. Tehát ez a plusz 20 éves üzemidő-hosszabbítás a lehető leggazdaságosabb energetikai beruházás, ezzel a lehető legolcsóbban lehet szén-dioxid-mentes módon nagy mennyiségű energiát termelni.
És itt hívnám fel a figyelmet, a kormányzati munka figyelmét, hogy amennyiben a 20 év élettartam-hosszabbítás ténykérdéssé válik, mindenképpen felül kell vizsgálni az előbb említett nukleáris alapba történő befizetést, ugyanis annak az éves befizetési mértéke a 30 év üzemidőre van számolva. Ha plusz 20 év üzemidőre lehet elosztani ezt a feltöltési értéket, akkor egy-egy évre sokkal kevesebb befizetés adódik, amit a műszaki színvonal növelésére lehetne fordítani; vagy még én azt se tartanám túlzottan messzemenő következtetésnek, hogy egyszerűen az ott dolgozó emberek jobb anyagi megbecsülésére, mert kiemelkedő fontosságú munkát végeznek. És ahogy a képviselőtársaim elmondták, hogy mennyire fontos az ő biztonságérzetük, tehát ha az, aki a nukleáris energiával foglalkozik, ő személyében bizonytalannak érzi magát, az az én biztonságérzetemet is rontja. Én akkor vagyok nyugodt, ha az atomerőmű dolgozói elégedettek, jókedvűen mennek be dolgozni, nem aggódnak afelől, hogy mikor kell nekik nyugdíjba menni, hanem ki tudják számolni a saját életpályájukat, és akkor én is nyugodtan alszom, hogy nemcsak a legolcsóbb energiát termelik, hanem a megfelelő biztonsággal is.
Azt hiszem, hogy ez a mindenkori kormányzatnak a felelőssége, tehát azon túl, hogy szigorú felügyeleti magatartást tanúsít az Országos Atomenergia Hivatal, amire a törvényi szabályozás most a hangsúlyok megváltoztatásával külön is lehetőséget ad, feladatává szabja, hogy az engedélyezésen túlmenően a folyamatos felügyeleti tevékenységet is szigorúan végezze, erre a lehetőségük is meglegyen, hogy hozzáértés oldaláról a legjobban képzett szakembereket tudják megfizetni, és azok ott is maradjanak az alkotó műszaki, illetve jogi pályafutásuk teljes időtartamára, ne kerüljenek olyan kísértési helyzetbe, hogy anyagi okok miatt el kelljen nekik vándorolni más területre.
Tehát ezekkel a módosító javaslatokkal kiegészítve mi támogatjuk az előterjesztést, és ha egyéb módosító indítványok vannak, azt is érdemben meg fogjuk vizsgálni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
