DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az atomenergiát egyrészt magasztalják mint a világ energiaproblémájának megoldását, másrészt elvetik mint az energiatermelés legveszélyesebb módját.
Napjainkra felerősödött az össztársadalmi tiltakozás. Jó néhány más országban jelentettek be moratóriumot vagy végleges tilalmat atomerőművek építésére, és csak néhány ország tart ki következetesen atomenergetikai programja mellett. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a szakmában mind gyakrabban teszik fel a kérdést: van-e jövője az atomerőműveknek?
Természetesen az atomenergiát kritikusan kell megítélni. Több előrejelzés szerint atomenergia nélkül nehéz lesz összeegyeztetni az energiaigényeket és a környezetvédelmi követelményeket, ugyanakkor a jelenlegi politikai akadályok miatt sokan elképzelhetetlennek tartják az atomenergia szerepének növekedését. Megítélésem szerint a kérdést másként kell megfogalmazni: le tud-e mondani az emberiség az atomenergia alkalmazásáról?
Több oka van annak, hogy jelenleg a nukleáris energiát sokfelé nem tekintik vonzónak. Különösen két problémát kell megoldani: a gazdasági versenyképességet és a társadalmi elfogadtatást. Magyarországnak fejlesztenie kell nukleáris energiatermelő kapacitását, a Paksi Atomerőmű élettartamát meg lehet hosszabbítani, a nukleáris erőművek építése, élettartamuk meghosszabbítása az Európai Unióban tagállami hatáskör.
Saját forrásaink korlátozott lehetősége miatt nagyarányú energiaimportra szorulunk. Jelenlegi energiaszükségletünk kétharmadát fedezzük energiabehozatallal, ami a jövőben tovább fog nőni a gazdasági növekedés emelkedő energiaszükségletének fedezésére. A nagy energiaimport sérülékennyé teszi gazdaságunkat, mert fokozottan ki vagyunk téve a világpolitika és a világgazdaság energiahelyzetet befolyásoló váratlan eseményeinek. Bár a nukleáris üzemanyagokat is importáljuk, azok mégis jelentősen növelik az ellátásbiztonságot, mert egyszerűen sok évi energiaszükséglet tárolására adnak módot, és így stratégiai tartaléknak tekinthetők.
Az atomenergetikát illetően minden tagállam szabadon döntheti el, támaszkodik-e a nukleáris energiára az áramtermelésben, ugyanakkor a várható energiaigények kielégítése és az európai importfüggés csökkentése érdekében döntéseket kell hozni új beruházásokról vagy bizonyos erőművek üzemidő-hosszabbításáról. Mára teljesen világossá vált, hogy az emberiség jelenlegi jóléti szintjének fenntartásához a nukleáris energia felhasználása nem megkerülhető. Nem csupán az a cél, hogy az emberekkel elfogadtassuk: szükségünk van erre az energiára, hanem az is, hogy a társadalom támogatását megnyerjük. Az atomenergetika újbóli megerősödése a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is opció lehet, és fontos szerepet játszhat a globális klímaváltozás elleni harcban. Az atomerőművek gyakorlatilag szén-dioxid-kibocsátástól mentesek, és részét képezik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szcenáriumának. Ez is fontos szempont a jövő kibocsátáskereskedelmének megvitatásánál.
Az atomenergiának fontos szerepet kell játszani a fenntartható fejlődésben, ám az atomenergiát szigorú ellenőrzés alatt kell tartani. A biztonsági követelményeket, az erőműtervekkel kapcsolatos előírásokat, a hulladéktárolást és a teljes fűtőanyagciklust megfelelően kell szabályozni - csak így lehet az atomenergiában rejlő összes lehetőséget kiaknázni.
A nukleáris energiapolitika a következő évek és évtizedek egyik legnagyobb figyelmet érdemlő kérdése lesz az Európai Unióban. Az energiaellátásnak, biztonságának, hatékonyságának és megbízhatóságának a megteremtése a politikai ügyek sarokköveit képezik, és a XXI. század egyik legnagyobb kihívása egy biztonságos, hatékony és fenntartható energiaellátó rendszer kiépítése.
Az energiaellátás hosszú távú biztosításának egyik alappillére az új, káros gázok kibocsátásával nem járó technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Az Európa- és világszerte növekvő energiaigény kielégítésére a megújuló energiaforrások használata szükséges, de nem elégséges megoldás. Magyarországnak vannak kedvező adottságai a szélerőművek terén. Európában már kombinálják a napenergiával a hatékonyságát, de a legnagyobb hátrányt, az ingadozást még így sem tudják kiküszöbölni. Szükséges lenne a vízierőművek kiegyenlítő szerepe is. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági termékek, úgymint a repce vagy a kukorica energiatermelésre való felhasználása nem lehet a jövő útja. Az élelmezésben betöltött szerepükre szükség lesz - ha másként nem is, de a termőterületre mindenképp, az élelmiszer-alapanyag előállításához és termeléséhez.
Szeretném még egy veszélyforrásra felhívni a tisztelt Ház figyelmét: ha az erős gazdasági potenciállal rendelkező, jól képzett, fegyelmezett technológiával, munkakultúrával rendelkező nyugat-európai országok lemondanak az atomenergia jövőbeni használatáról, szembe kell néznünk egy másik problémával. Mivel megújuló energiával nem lehet stabilan, minden igényt kielégítően fedezni az energiaszükségletet, ráadásul mindez magasabb bekerülési költséget is jelent a gazdaság számára, olcsóbb importenergiát fognak igénybe venni, és akkor azzal kell szembenéznünk, hogy fejletlenebb, gyengébb gazdasági potenciállal rendelkező országok késztetést fognak érezni az atomenergia-előállítás terén.
(14.50)
A gyengébb műszaki-technikai színvonalon és kevésbé fegyelmezett technológiai végrehajtás során előállított atomenergia komoly veszélyt jelenthet Magyarország és Európa számára is. A jelenleg hatályos, atomenergiáról szóló törvényt 1996-ban alkották, elavult.
Erre a módosításra nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség miatt van szükség. A módosítás összhangba hozza a nemzetközi szaknyelvi terminológiát a hazaival, a teljes egyértelműség, a nemzetközi szabályokkal való összhang és a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében. Az atomenergia fenntartható alkalmazásának, új atomerőművek építésének előfeltétele a kiégett üzemanyag biztonságos, védett, megbízható és gazdaságos kezelése. Utóbbi években jelentős kutatási eredmények születtek a kiégett üzemanyag fejlettebb technológiákkal való feldolgozására, amelyek a nukleáris anyag jobb hasznosítását és kevésbé veszélyes hulladékok kezelését eredményezik. Magyarországnak is érdeke, különös tekintettel az új atomerőműblokkok létesítésének előkészítésére, hogy az új lehetőségeket figyelemmel kísérje és bekapcsolódjon a nemzetközi fejlesztésekbe.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslattal jelentős lépést teszünk a nukleáris biztonság és védettség szabályozása és ezáltal a védettség megvalósítása érdekében. Fontos feladatunk ez, a jövőnkről van szó. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
