KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A hazai energiapolitika mind az ellátásbiztonság, mind a gazdaságosság, megfizethetőség szempontjából változtatást igényel. Különösen érthetővé válik ez, ha figyelembe vesszük, hogy az 1995-ben beindult rablóprivatizáció, majd az ezt követő, a multinacionális energiaszolgáltatók érdekeit érvényesítő liberalizáció következtében az energiafogyasztók kiszolgáltatott helyzetbe, a hazai gazdaság pedig jelentős versenyhátrányba került. Mindez annak következménye, hogy a nemzeti tulajdon hányada lecsökkent, a közösség érdekeit szolgálni hivatott állam befolyása csökkent. Piacgazdasági viszonyok között ugyanis csupán szabályozási eszközökkel hatékony közösségérdekű energiapolitika nem folytatható.
Ezért a nemzeti energiapolitika középpontjába olyan megoldásokat kell állítani, amelyek a közösség, az állam tulajdonosi ellenőrzése mellett garantálják az ellátásbiztonságot, viszonylagosan pedig a legolcsóbbak. Ezen követelményeknek már jelenleg is, a következő évtizedekben pedig fokozott mértékben a nukleáris bázisú villamosenergia-termelés felel meg. Ezért üdvözlünk minden olyan törvényjavaslatot, amely ezt elősegíti.
Az Országgyűlés az atomerőmű élettartamának meghosszabbításában és bővítésében elvileg már korábban nagy többséggel egyetértett, s ezt az egyetértést a közvélemény előtt azóta is felelősen és eredményesen képviseli. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi civilizáció alapját képező energiaellátás - különösen az olyan, energiahordozókban szegény országok esetében, mint hazánk - a nukleáris energiatermelés nélkül nem biztosítható. Ugyanakkor látni kell, hogy a energiaellátás iránt növekvő társadalmi igény és a minden emberi tevékenység, így az atomerőművi energiatermelés kockázata közötti szükségszerű ellentmondás teljességgel nem feloldható, csak a kockázatok minimalizálására lehet törekedni. Ezt most amiatt is különösen fontos kiemelni, mert a fukusimai atomerőműben a természeti katasztrófa miatt bekövetkezett üzemzavart a nukleáris energiafelhasználást ellenzők a biztonsági követelmények további fokozásának igényén túlmenve megkísérelték pánikkeltésre felhasználni.
Örvendetes, hogy hazánkban ez a törekvés nem talált társadalmi támogatottságra, ami a magyar hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal szakszerű tájékoztatásának, erre épülve a nyilvánosságban folyó reális elemzéseknek is betudható. A 2003. évi paksi üzemzavart követően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felülvizsgálta az üzemzavarhoz vezető okokat, és ezek alapján javító intézkedéseket javasolt. Az átalakítások szabályozásának új koncepciója összhangban van ezekkel az elvárásokkal. Tudjuk, hogy a fukusimai erőműben a katasztrófát nem a földrengés okozta közvetlenül - ezt az érintett négy erőmű, köztük a szóban forgó is kibírta -, hanem az azt követő, az annak következtében létrejövő szökőár.
A Paksi Atomerőművet a földrengésbiztonság szempontjából a ’90-es évek közepén megerősítették, a dunai cunami vagy szökőár keletkezésének valószínűsége pedig meglehetősen csekély, ettől függetlenül természetesen a biztonsági szempontokat nem lehet eléggé hangsúlyozni és egyáltalán nem szabad lebecsülni.
Az erőművi stratégia tekintetében alapvető változást az esemény Németországban indukált, jelenlegi elképzelések szerint az atomerőműveket fokozatosan lekapcsolnák. A pótlására elsősorban szén- és gáztüzelésű erőműveket, illetve szélerőműveket építenének. Az előbbiek környezetvédelmi szempontból - elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása, tehát klímavédelmi szempontból - kedvezőtlenek, utóbbiaknak pedig egyéb hátrányai vannak. Az előállított energia drága, szabályozási szempontból bizonytalanságot jelent a változó kapacitása, és azt is tudjuk, hogy a tájvédők tiltakoznak a szélkerékfarmok ellen is, mert vannak, akiknek semmi sem elég jó. Számos ország pedig, hála istennek, mondhatom, egyáltalán nem mondott le az atomenergiáról, az atomerőművek építéséről, közöttük az igazán környezettudatosnak nevezhető Svédország sem.
A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről egy, a kormány által kijelölt szerv gondoskodik, mondja a törvényjavaslat indoklása, mivel ezek megoldása országos érdek. A feladatok finanszírozását kizárólag ezt a célt szolgáló állami pénzalapból, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kell biztosítani.
Az alapból finanszírozandó tevékenységekre vonatkozó legfontosabb célkitűzés az alapba történő befizetések mértékének megalapozott, átlátható meghatározása, amelynek rendszeres, évenkénti felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezet álljon rendelkezésre. Így valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergetikát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra, és ez így rendben is van.
Az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét jelenleg ellátó nemzeti fejlesztési miniszter tesz javaslatot az alapba történő éves befizetési kötelezettség mértékére, valamint a tárgyévi munkaprogramban meghatározott tevékenységek finanszírozására, és ez beépül a következő évi költségvetésről szóló törvénytervezetbe, amelyet az Országgyűlés emel törvényerőre. Fontosnak tartjuk, hogy a költségvetés átláthatósága megalapozottságának ellenőrizhetősége érdekében növeljük a parlament ellenőrző tevékenységét.
Javasoljuk, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap éves költségvetésének érdemi elbírálása érdekében a költségvetési törvény előterjesztése mellékletként tartalmazza a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú nonprofit kft. által készített, az Országos Atomenergia Hivatal által véleményezett kalkulációt, amely alapján a nemzeti fejlesztési miniszter a javaslatot előterjesztette. A törvényjavaslat az alap felhasználhatóságának kiterjesztését irányozza elő, amit határozottan ellenzünk mi, a Jobbik parlamenti frakciója. Ha ugyanis a felhasználhatóságot kiterjesztik, jelentősen növekedhet az éves befizetés mennyisége, ami végeredményben a jelenleg működő atomerőmű profitját és ebből adódóan az új blokkok megvalósításának esélyeit csökkenti.
Fennáll a lehetősége annak is, hogy a szigorúan meghatározott célú forrást nem az alapcélkitűzésnek megfelelően használják fel, másként fogalmazva: a regnáló politikai hatalom kifizetőhelyévé válhat. Láttunk már erre hasonló példát. Ezért több módosítást, szervezeti korlátot és egy társadalmi-politikai, ellenőrzési garanciát javaslunk beépíteni a szabályozásba.
Két módosító indítványról szeretnék még beszélni hátralévő időmben. A törvényjavaslat 8. §-ában javasolt módosítás szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó juttatásokból gazdálkodó engedélyes útján az alapból létesítményekhez vagy tervezett létesítményekhez kötötten támogatást lehet adni, amely tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célra használható fel. Véleményünk szerint a működési célú támogatás nem indokolt, ezért ezt módosító javaslatunkban, módosító indítványunkban törlésre javasoljuk.
A javaslat szerinti módosítás felhatalmazza a kormányt, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak mértékét felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának rendjét szabályozza. Javasoljuk a törvényben előírni, hogy ebben a szabályozásban limitálni kell az adható támogatás mértékét.
Még egy módosítási javaslatról. Az atomenergiáról szóló törvény 41. paragrafusa - szerintünk helytelenül - kiterjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználhatóságát, mivel a módosítás eredményeként nemcsak a kiégett üzemanyag végleges elhelyezése, hanem a nukleáris üzemanyagciklus más módon való lezárása, például a jelenleg hulladéknak tekintett kiégett üzemanyag újrahasznosítása, illetve annak követő kutatása is finanszírozható lenne.
(15.00)
Mi azt javasoljuk, hogy az üzemanyag újrahasznosításával, az ahhoz kapcsolódó kutatásokkal kapcsolatos feladatokat ne az alapból, hanem más kutatás-fejlesztési költségvetési forrásból biztosítsák. Az eredeti javaslat ugyanis pontosan körül nem határolt feladatok irányába tenné lehetővé jelentős összegek - hogy úgy mondjam - elcsorgatását.
Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott változtatások célja és lényege a nemzetközi trendeknek megfelelő és egyben hatékonyabb hatósági felügyeleti módszerek bevezetése, áttérés az előíró jellegű hatósági beavatkozásokról az ellenőrző jellegű megközelítésre, és ezt teljes mértékben támogatja a Jobbik Magyarországért Mozgalom.
Az új rendszer a hatósági engedélyezési tevékenység csökkentésével nagyobb mozgásteret biztosít az Országos Atomenergia Hivatal számára a hatósági felügyelet megvalósításában. Bár ugye a törvényjavaslat funkcionális jellegű, de fontos kérdésekben kellő időben megalapozza, biztonságossá és kiszámíthatóvá teszi az atomerőmű-bővítést, az élettartam-hosszabbítást és az arra való felkészülés folyamatát.
Mindezek okán kérjük a kormánypártot, a kormánypárti képviselőket, hogy módosító javaslatainkat majdan támogatni szíveskedjenek, és mi egyébként az előterjesztést támogatni fogjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
