MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt az Országgyűlés 1996. december 18-án fogadta el. Megalkotása, azaz 1996 óta nem került sor a törvény szabályrendszerének átfogó, érdemi felülvizsgálatára, időközben azonban jelentősen fejlődött az atomenergia alkalmazásának nemzetközi egyezmény- és követelményrendszere, fontos nemzetközi fejlesztések indultak a nukleáris üzemanyagciklus terén, ezért az atomenergia alkalmazásának a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából fontos fenntartásához megfelelő jogi kereteket kellett teremteni. A jelen törvényjavaslat szerinti törvénymódosítás célja egy korszerű, a nemzetközi követelményekkel minden tekintetben összhangban álló jogi keretek megvalósítása. A jelen módosítás az eddigi szabályozás több elemét is érinti. Nézzük először az elsőt, amely a fogalmakra, alapelvekre, illetve magának a törvénynek a hatályára vonatkozik.
A módosítás egyrészt összhangba hozza a nemzetközi szaknyelvi terminológiát a hazaival a teljes egyértelműség, a nemzetközi szabályokkal való összhang és a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében. A módosítás emellett a 4/A. § beiktatásával olyan alapelveket vezet be, amelyek nem újak, de amelyek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlása szerint jogszabályban megjelenítendők. Idetartozik például az atomenergia-felügyeleti szerv függetlensége, az engedélyes elsődleges felelőssége a biztonságért, az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmének biztosítása az atomenergia alkalmazója részéről.
A módosítás érinti a törvény tárgyi hatályát is, amelyre nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség miatt van szükség. Az atomenergia-törvény jelenleg kiveszi a hatálya alól az életre, egészségre, környezetre veszélyt nem jelentő nukleáris anyagokat, így ezekre a atomenergia-törvény 16. §-a szerinti központi nyilvántartás-vezetési kötelezettség sem vonatkozik ma. A módosítás, figyelemmel az említett nemzetközi kötelezettségekre, kizárólag a nyilvántartásra vonatkozó szabályok vonatkozásában az atomenergia-törvény hatálya alá fogja vonni a nem veszélyes nukleáris anyagokat is.
Az üzemanyagciklus-lezárás, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos elszámolás a másik nagyobb témakör. Az atomenergia fenntartható alkalmazásának, valamint új atomerőművek építésének előfeltétele, hogy a kiégett üzemanyag biztonságos, védett, megbízható és gazdaságos kezelése megoldott legyen. A jelenlegi gyakorlat, a kiégett üzemanyag tárolása... - néhány országban azonban már feldolgozzák ezeket az üzemanyagokat, a nukleáris anyagot újrahasznosítják, a kapott nagy aktivitású radioaktív hulladékot pedig végleges elhelyezésre tárolókba teszik. Ezen túlmenően az utóbbi években jelentős kutatások voltak, amelyek a kiégett üzemanyag fejlettebb technológiákkal való feldolgozását célozzák.
(14.20)
A nukleáris anyag jobb hasznosítását, a kevésbé veszélyes hulladékok kezelését eredményezik ezek a technikák. Magyarországnak fontos érdeke, hogy - különös tekintettel az új atomerőműi blokkok létesítésének előkészítésére - bekapcsolódjon az e téren megvalósuló nemzetközi folyamatokba, valamint nemzetközi fejlesztésekbe.
A módosítás definiálja a “nukleáris üzemanyagciklus”, “nukleáris üzemanyagciklus lezárása” fogalmát is, ahogy ez már többször is elhangzott, és bővíti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználásának elvi lehetőségét, miáltal lehetőséget ad a nukleáris üzemanyagciklus lezárásával kapcsolatos új koncepció kidolgozására, a jelenlegi gyakorlat átgondolására.
A jelenleg hatályos törvény az üzemanyagciklus lezárásával összefüggésben kizárólag a végleges elhelyezésről szól. A módosítás eredményeként, az előbb elmondottaknak megfelelően a törvény elfogadása esetén a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a nukleáris üzemanyagciklus más módon való lezárása is finanszírozhatóvá válik.
Az átalakítás szabályainak változtatása, úgy gondolom, a törvény talán egyik legfontosabb területe. Az átalakításokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információ szerint a 2003. évi paksi üzemzavart követően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felülvizsgálta az üzemzavarhoz vezető okokat, és ezek alapján javító intézkedéseket javasolt, amelyek egy része az átalakítások hatósági felügyeletét is érintette.
Az átalakításoknak a jelen törvényjavaslatban is megjelenő szabályrendszere összhangban van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által megfogalmazott elvárásokkal. Fontos azonban kiemelni, hogy a tervezett szabályozás átalakításokra vonatkozó új elemei nem jelentik sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését. Az átalakítások felügyeletét mind az engedélyes belső független felügyeleti szerve, mind pedig az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan végzi, és e felügyeletre a korábbiakkal egyezően, az átalakítás nukleáris biztonságra gyakorolt hatása szerinti kategóriába sorolással összhangban kerül sor.
Az átalakítás végrehajtására, azaz az üzemelő rendszerre való rácsatlakozásra csak átalakítási engedély birtokában kerülhet majd sor. Az új szabályozás az átalakítások engedélyezése során az engedélyezésre orientált megközelítés megváltoztatásával a nukleáris biztonsági szabályozás korszerűsítését, a nemzetközi gyakorlattal való összhang megteremtését valósítja meg, továbbá az előbbiekre figyelemmel figyelembe veszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait is.
A törvényjavaslat az átalakítások tekintetében csak a legalapvetőbb törvényi szintű szabályozást igénylő kérdéseket rendezi. A szabályozás igen jelentős másik részét, az átalakításokkal kapcsolatos részletes követelményrendszert a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági szabályzatait tartalmazó kormányrendelet adja meg.
Az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások a következő nagyobb témakör. Az atomenergia-törvény eddig is rendelkezett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásokról, amelyek a nukleáris létesítmény vagy a telephelykutatással érintett terület környezetében élők tájékoztatását szolgálják. Az Állami Számvevőszék oly sok terület mellett természetesen ezt a területet is ellenőrizte, és a szabályok pontosításának szükségességét állapították meg.
A társulásoknak csakis a közvetlenül érintett vagy azzal szomszédos települések lehetnek a tagjai, és létesítményenként csakis egy társulás részesülhet támogatásban a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból. A támogatás tájékoztatási, működési, ellenőrzési és településfejlesztési célokra használható fel, azaz a felhasználható területek köréből kikerül majd a területfejlesztési cél.
A fizikai védelem az újabb nagyobb fejezet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében 1979-ben elfogadott és az 1987. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménynek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által szervezett diplomáciai konferencia keretében 2005. július 8-án aláírt módosításának kihirdetéséről szóló 2008. évi LXII. törvény végrehajtására történő felkészülés, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények nukleáris védettségével és a fizikai védelmével összefüggésben a közelmúltban kiadott útmutatók szükségessé teszik a tárgyi szabályozás teljes körű újragondolását.
A javasolt jogi szerkezet szerint az atomenergia-törvényben kerülnek meghatározásra a legfontosabb fogalmak, a nukleáris védettség és a fizikai védelem fő célkitűzései, valamint felhatalmazást kap a kormány a nukleáris és más radioaktív anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelmének kormányrendeletben történő szabályozására.
A kormányrendeletben előírt követelményeknek és kijelölt hatósági eljárásoknak való megfelelés lehetséges módjait az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által kiadott, a hatóságok által elfogadott és támogatott, jó gyakorlatot leíró útmutatók fogják majd tartalmazni.
A különböző, meghatározott munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó kizáró okok, amelyekről a törvény rendelkezik: a hatályos atomenergia-törvény büntetlen előéletet követel meg meghatározott munkakörök betöltése feltételeként, továbbá meghatároz számos olyan bűncselekményt, amelyek elkövetése hosszabb időre kizáró ok a foglalkoztatásból, mint ahogyan az az általános büntetőjogi szabályok szerint a büntetett előélet megállapításának alapjául is szolgál. Kizáró ok továbbá a szándékos bűncselekmény gyanúja miatt folyó büntetőeljárás is.
A módosítás ezt a rendszert alapvetően nem változtatja meg, de a részletszabályokat azonban korrigálja. Egyrészt módosítja a kizáró okokkal érintett munkaköröket, másrészt a konkrétan megjelölt bűncselekmények köre is változik. Bekerülnek például olyan tényállások, amelyek hosszabb időre való kizáró okká tétele itt is különösen fontos, és kikerül néhány olyan tényállás a szabályozásból, amelyek ténylegesen nem relevánsak az atomenergia alkalmazása tekintetében, itt szerepeltetésük nem indokolt ebben a felsorolásban. A módosítás garanciális átmeneti szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy akik munkaköre most kerül a törvény hatálya alá, azoknál a kizáró okok csak a jövőbeni elkövetésre korlátozódjanak.
Az atomenergia alkalmazása körében eljáró önálló műszaki szakértők kérdése, amellyel még foglalkozik a törvénytervezet. A szakértőkre vonatkozó szabályok annak ellenére hiányoznak, hogy meghatározott esetekben a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik az engedélyes számára független szakértői vélemény benyújtását. A módosítás ezért lefekteti a szakértőkre vonatkozó szabályok alapjait, amelyet majd a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet egészít ki. A szakértő a szükséges végzettséggel, képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy lehet, aki rendelkezik továbbá az e tevékenységre vonatkozó engedéllyel is. Az engedélyt a Magyar Mérnöki Kamara adná ki.
Tekintettel arra, hogy az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban eljáró szakértő szakértelméhez fokozott érdek fűződik, engedélyezési rendszer bevezetésére kerülhet sor az Európai Unió állampolgárai esetében is. Azon szakértők, akik nem az Európai Unió állampolgárai, eseti engedélyt kaphatnak majd, amelyet az atomenergia-felügyelet felügyeleti szerve ad ki számukra.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a főbb pontok, amelyek a benyújtott törvényjavaslatot jellemzik. Mivel több bizottságban is konszenzus alakult ki a törvényjavaslattal kapcsolatban, tisztelettel kérem a Házat és képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvény elfogadását.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
