DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, és a türelmet. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtását több európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettség tette indokolttá. A légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatát a 2005. évi CLXXXIV. törvény szabályozza, amelynek alapján a közlekedésbiztonsági és állami közlekedésbiztonsági szervként kijelölt közlekedésbiztonsági szervezet folytatja le a független szakmai vizsgálatot.
A szakmai vizsgálatnak a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek megelőzése a feladata, s nem célja a vétkesség vagy a felelősség megállapítása, ez más szervek - rendőrség, bíróság, Nemzeti Közlekedési Hatóság - hatáskörébe tartozik. A törvényjavaslat a közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvénnyel összefüggésben tesz javaslatot további három törvény módosítására is.
A törvényjavaslat a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet közvetlen hatályából adódóan deregulálja a közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az EU-rendelet szabályoz. Ezzel összefüggésben meghatározza az EU-rendelet azon rendelkezéseit, amelyeket kizárólag az állami légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben kell alkalmazni. Az állami célú légi közlekedés sajátosságai, a polgári légi közlekedéstől eltérő felépítése, szabályozása miatt az EU-rendelet egészében ugyanis nem alkalmazható az állami célú légi közlekedésre.
A törvényjavaslat a jogharmonizációs szabályozáson túl az úszó létesítmények nyilvántartási szabályainak könnyítését szolgálja azzal, hogy a motoros vízi sporteszközök lajstromozásakor csak a tulajdonjog és az üzembentartói jog bejegyeztetését írja elő. A módosítást követően a motoros vízi sporteszközt terhelő jelzálogjog bejegyeztetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történik.
Mind az EU-rendelet, mind a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-án kelt 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy szabályainak megsértése esetén a tagállamok olyan szankciókat állapítsanak meg, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek.
Hasonló intézkedéseket tesz lehetővé az úgynevezett vasútbiztonsági irányelv a rendelkezései alapján meghozott nemzeti szabályok megsértőivel szemben. Ennek szellemében fogalmazza meg a törvényjavaslat azokat az eseteket, amelyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezése alapján a közlekedési ágak piaci szereplőinek gazdasági erejét tekintetbe vevő összegben teszik lehetővé a szakmai vizsgálatot akadályozók bírságolását.
A közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvény alapján a légi közlekedésben meghonosodott és jól bevált üzembentartói vizsgálati rendszer pozitív tapasztalatai ezt úgy mutatják, hogy e rendszer meghonosítása a vasúti és a vízi közlekedés területén is alkalmazható a közlekedésbiztonság hatékonyságának, javításának hatékony eszközeként. Ennek lehetőségét teremti meg a javaslat a vasúti és a víziközlekedési törvény módosításával. Azokban a csekélyebb súlyú esetekben, amikor a közlekedésbiztonsági szerv nem kötelezett vizsgálat lefolytatására, és a jogszabályban foglaltak alapján saját döntése alapján sem indít vizsgálatot, az érintett üzemben tartót hívja fel annak elvégzésére.
A légi közlekedés mintájára a vasúti és víziközlekedési törvényben szükségessé vált annak a személyi körnek a meghatározása, amelyek biztonsági szervezetet vagy annak feladatát ellátó más szervezetet kötelesek fenntartani, ennek hiányában olyan személyt foglalkoztatnak vagy olyan szervezethez csatlakoznak, amely a feladatokat ellátja.
A vasúti közlekedés területén a működő biztonságirányítási rendszer, a vasútbiztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett üzemben tartó esetében a vasútüzem-vezető alkalmas e feladat ellátására.
A hajózási engedélyeseknek jelenleg is alkalmazni kell egy, a hajózási tevékenység irányítását ellátó, a hajózási tevékenység folytatásához szükséges szakmai alkalmasságot igazoló vezetőt, üzemeltetési vezetőt, aki szintén megbízható az üzembentartói vizsgálat lefolytatásával az érintett szervezeteknél, a rendszer bevezetése tehát csekély ráfordítással végrehajtható.
A vasúti törvény módosításával a vasúti társaságoknak már létező balesetvizsgáló egységek kerülnek törvényileg kiemelt helyzetbe. Ez adminisztratív és pénzügyi többletterhet a vállalkozásoknak nem jelent.
Kérem, hogy mindezek alapján a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni, támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
