DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Nagy örömmel hallgatom ezeket a hozzászólásokat, az az igazság, mert van annak valami diszkrét bája, hogy egy euroszkeptikus frakció, párt képviselője szakmailag korrekt, építő hozzászólást tesz az európai jogharmonizációs jogalkotás konkrét esetében, ami, valljuk be őszintén, nagyon kell. Tehát ez már egy évvel ezelőtt is jó lett volna, én már örültem volna neki két évvel ezelőtt is - ez most önkritika. Tehát ez a piacosítás, ez a dereguláció mindenképpen segítheti a működést, segítheti azt, hogy bizonyos versenyfeltételek között a biztonság ne sérüljön, tehát azok a feltételek a piaci versenyfeltételek között is, amelyek a biztonságot érintik, garantálva legyenek.
Ez a dereguláció, amely szerint például a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény rendelkezései a légi közlekedés mintájára kiegészülnek a biztonsági szervezetre vonatkozó szabályokkal, alapvetően helyénvaló, tehát ezek jó dolgok, vagy a vízi közlekedésben az életben egyébként is megjelenő - nem tudom, mi a neve - kedvtelési vagy valamilyen más sporteszközök már régóta ott vannak. A világ botránya volt, hogy a jet ski-ket Szlovákiában kellett bejegyezni, mert Magyarországon valami egészen másnak minősültek.
Igazából nem is ezért szóltam hozzá, hogy ezeket, amelyek itt elő vannak terjesztve, most külön hozzászólással megtámogassam, hanem ami még ezután jön, és rendkívül égető feladat, csak egy példát mondok: a közlekedésbiztonság részletes szabályai, a metrófékek ügye. Tehát ha valaki nem tudná, most azért áll a bál a metrókocsikat szállító francia cég, az Alstom és a BKV között, mert amikor a vasútbiztonsági szabályzat Magyarországon született, akkor még csak a mechanikus fékrendszert ismerték, és azt szépen leírták, hogyan kell függetlennek lennie a fékrendszernek mechanikus megoldás esetén, és ebben a megfogalmazásban, mivel nem ismerték az elektronikus szabályozást, hogy abban egy dobozon belül meg lehet valósítani két független szabályozási kört, ezért azt mondják, hogy ezt ők nem tudják a jelen biztonsági szabályok szerint függetlennek tekinteni. Európában száz helyen működik, a magyar szabályzat még nem ismeri ezt a megoldást, így azután nem is lehet ennek alapján engedélyezni.
Tehát az államtitkár úrnak mondom: valami általános analógiatörvényt be kellene vezetni, hogy amíg nem éri utol a közlekedésbiztonság részletes szabályozása az uniós szintet, addig legyen már lehetőség arra, hogy az Európában alkalmazott analógiák alapján a felügyelet engedélyeket adjon ki külön eljárás keretében, és meghivatkozhasson bizonyos uniós részletszabályokat. Tehát magyarul, ne álljunk meg ennél, ami most itt van, hogy ezt az általános részt átvezetjük a magyar jogrendbe, hanem legyen egy általános felhatalmazó passzus, hogy ahol a korszerűség vagy egyéb okok miatt a magyar szabályozás alapján nem bírálható el egy kérdés - itt erről van szó, nem ismeri azokat a kategóriákat a magyar részletszabályzat, amely szerint Európában ezeket már engedélyezik -, valami általános érvényű felhatalmazást kapjon a Közlekedési Főfelügyelet, hogy ne álljon meg az élet, ne kelljen a versailles-i bíróságra menni, ne hirdessenek újabb ítéletet a Kis-Trianon-kastélyban, hátha ez is szerencsétlen lenne a számunkra, úgyhogy ne legyen már szabályozási oka annak, ami egyébként itt előremutatóan a piaci működést segíti.
Egyébként általánosságban kérem a tárcát, hozzon ilyen törvényt, hozzon ilyen rendeletet - ha rendeleti szinten megoldható -, amellyel ezek a problémák nem merülnek fel.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
