MENCZER ERZSÉBET
MENCZER ERZSÉBET
MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy L. Simon László bizottsági elnök úr beszédében már elmondta, a 2008 decemberében elfogadott előadó-művészeti törvény módosításának az volt az egyik legfontosabb indoka, hogy sem szakmai, sem fenntartói oldalról nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szakmai szervezetek kivétel nélkül mindannyian módosítási igényt fogalmaztak meg.
A törvénymódosítást benyújtó képviselőtársaink rendkívül körültekintő, szakmailag magas színvonalú munkáját fémjelzi, hogy a beterjesztett módosítást széles körű szakmai konzultáció előzte meg, és az egyeztetési folyamat során felmerült javaslatokat nagyrészt beépítették a módosított szövegükbe, és figyelembe vették azokat a javaslatokat, amiket a szakmai szervezetek megfogalmaztak.
Bizottsági elnök úr már kitért arra, hogy átalakul az ágazati érdekegyeztetés struktúrája. Én ebből inkább a három újonnan létrejövő előadó-művészeti bizottság szerepét szeretném kihangsúlyozni. Hiszem, hogy a színházművészeti, a zeneművészeti és a táncművészeti bizottságba a miniszter úr által odahívott, szakmájukat magas fokon művelő, színészi, zenészi vagy táncművészeti világból érkező szakemberek valóban olyan magas színvonalú űzői lesznek szakmájuknak, hogy a miniszter urat a döntés-előkészítésben javaslataikkal támogatni fogják.
Van egy másik fontos eleme a módosításnak, amelyre már Puskás Imre képviselőtársam is kitért, hogy megszűnik a korábbi kategóriarendszer, és a törvény innentől a normatív támogatásban részesülő és a pályázati úton támogatott szervezeteket elkülöníti. A pályázati forrásokból részesülő szervezetek támogatása a rendeletben majd szervezettípusonként külön meghatározandó minőségbiztosítási rendszerre fog épülni, így például a korábbi VI-os kategóriába sorolt szervezetek sem maradnak majd támogatás nélkül, de pályázat útján meghatározott minőségi követelményeknek eleget téve kaphatják meg a megpályázott összeget.
Az egyik, ha nem a legfontosabb eleme a módosításnak, hogy a művészeti és a működési támogatás elkülönül egymástól, így komoly hangsúlyt kapnak majd, a művészi szempontok és a működtetési szempontok nem egymás rovására kell hogy megvalósuljanak. Bízom benne és hiszem, hogy a jövőben a klasszikus magyar szerzők műveinek bemutatása, a határon túli magyar kultúra ápolása, az olyan remekművek bemutatása, amelyeknek komoly szerepük van az oktatásban részt vevő diákság nevelésében, ösztönzőként szolgál majd egyre több társulat számára.
Bizottsági elnök úr néhány újdonságra is kitért. Én is szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, én is rendkívül üdvözítőnek tartom, hogy a módosításban önálló színháztípusként határozzák meg az előterjesztők a bábszínházat, valamint a gyermek- és ifjúsági színházat annak érdekében, hogy az intézmények sajátos művészeti tevékenységük szerinti szabályok és támogatási feltételek között működhessenek. S míg a törvényalkotó korábban nem vette figyelembe a cirkuszi műfajt - erről is beszélt elnök úr -, amely eleve befogadó jellegű, hiszen artistákat, zenészeket és táncosokat fogad be, és az ő produkcióikból állítja össze a műsorát, addig a jelenlegi módosítás hatására bővül az előadó-művészeti törvény által érintett szervezet köre, és annak rendelkezései bizony kiterjednek ezentúl a cirkuszművészetre is.
A magam részéről messzemenőkig támogatom az előadó-művészeti törvény módosítását, és arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy konstruktívan vegyenek részt a törvény módosításában és annak elfogadásában.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
