BÖDECS BARNA

Teljes szövegű keresés

BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ajánlás 17., 19. és 20. pontjához szeretnék most hozzászólni, ez a törvényjavaslat 5. § (9) bekezdéséhez fűz módosító indítványokat, igazából ez a nagy üzletközpontok kijelölésének feltételeit szabályozza. Ugyanaz a problémánk vele, mint a korábbi, többi környezetvédelmi indítvánnyal is, hogy az ebben szereplő adatok nincsenek indokolva és megfelelően alátámasztva, illetőleg bizonyos tekintetben túlzottan megengedőnek látjuk őket.
Az első az, hogy maga a pont a 7 ezer négyzetméter nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi szolgáltató építményekre vonatkozik. Álláspontunk szerint ezeket a szigorúbb előírásokat, magyarán szólva, a közösségi közlekedési megközelítés tekintetében ennél kisebb objektumoknál is alkalmazni volna célszerű. Erre irányul az egyik módosítónk, amely 2 ezer négyzetméterben határozná meg ezt az értékhatárt. Nem gondoljuk azt, hogy a 2 ezer négyzetméter meghatározása kevésbé volna önkényes, mint a javaslatban szereplő 7 ezer négyzetméter, amihez érdemi indokot nem kaptunk.
A következő a 300 méteres rágyaloglási távolság kérdése. Nem állítjuk azt, hogy az általunk javasolt 100 méter mindent megoldana, valószínűleg egy ennél cizelláltabb szabályozásra volna szükség, és az adott terület adottságainak megfelelő szabályozásra. Mindenesetre a közelítést messzemenőleg indokolja az a tény, hogy ezen beruházók a létesítményeket úgy alakítják ki, hogy a közösségi közlekedés valahol a periférián helyezkedjen el, és az esetleg azzal érkező a teljes autóparkolón gyalogoljon keresztül kellő akadályoztatás és veszélyeztetés mellett, és így tudja megközelíteni a létesítményt.
Úgy gondoljuk, hogy önmagában ennek a 300 méteres távolságnak a kijelölése ezt a problémát nem oldja meg, azaz egy ennél sokkal árnyaltabb szabályozásra lenne szükség, ami az ilyen közösségi közlekedési kapcsolat kijelölésének feltételrendszerét talán nem is pusztán távolságban adja meg.
(11.00)
A távolság lerövidítése mindazonáltal segítené az engedélyezőket abban, hogy ne fogadjanak el a jövőben olyan beruházási tervet, ahol a közösségi közlekedési kapcsolat hátrányban van az autóközlekedéssel szemben, és csak a periférián kerül elhelyezésre.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A harmadik módosítónk megint a meglévő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelyre vonatkozik. Álláspontunk szerint nem szabadna pusztán meglévő kapcsolatban gondolkodni, hanem adott esetben kiépítendő kapcsolatot is figyelembe kellene venni. A véleményünk az, hogy a beruházóknak ezen kapcsolatok kiépítésében anyagilag is szerepet kell vállalniuk, részt kell venniük, ne támaszkodjanak kizárólag a közösség által finanszírozott, meglévő létesítményekre.
A hátralévő időben az ajánlás 21. pontjához szeretnék még hozzászólni. Itt az erdőterület területfelhasználási egység arányának a változtatását kifogásoltuk, amely egységesen 85 százalékra mérsékli a jelenlegi 90 százalékot. A törvényalkotó erre egy olyan indokolást ad a törvényjavaslat indoklásában, amely szerint az erdőgazdálkodási térség legalább 90 százalékát jelenleg a településrendezési tervekben erdőterület területfelhasználási kategóriába kell sorolni, ez elsősorban az agglomeráció északkeleti szektorában érintett települések vonatkozásában nem betartható, és ez indokolja a 85 százalékra való mérséklést.
A szakmai álláspontunk itt megint az, hogy amennyiben örvendetes módon ezen erdőterületek kibővítésére kerül sor, és ezen most bevonandó területeken nem biztosítható a korábban adott 90 százalék, akkor bizony ezekre önálló kategóriát kellett volna létrehozni, és nem kellene a már meglévő egységeknél gyakorlatilag a jelenlegi szabályozást fellazítani. A módosító indítványunk mellé tehát akár még egy kapcsolódó módosító is beférhetne azzal, hogy önmagában az erdőgazdálkodási térség területbe történő bevonást nem akadályozza meg az a tény, ha a bevonandó terület egyébként nem teljesíti a 90 százalékos kritériumot, hanem adott esetben csak 85-öt.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem