DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi törvény módosításának részletes vitájában az ajánlás 3., 28., 29., 30., 31., 32. és 45. pontjához szeretnék hozzászólni. Ezt mind MSZP-s képviselőtársaimmal együtt nyújtottuk be, és mindnek az a lényege, hogy az elmúlt öt év tapasztalatai alapján erősítsünk, szigorítsunk a zöldfelület védelmén, és minden egyes esetben kerüljön be a klímavédelem is mint alapvető célkitűzés.
Ennek egyik eleme, hogy a törvényjavaslat 5. § (2) bekezdés b) pontjánál javasoljuk kibővíteni a szempontokat azzal, hogy a táj-, természetvédelmi, környezetvédelmi és - kiegészítésként - klímavédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket a területbevonás beépítésre.
Szintén az 5. § (2), illetve (5) bekezdésében szigorítást javasolunk. Ez arról - elsősorban klímavédelmi megközelítésből -, hogy új lakóterületek vagy vegyes terület kijelölésére csak ott van lehetőség, ahol a terület és a meglévő kötött pályás közösségi közlekedés megállóhelyei között a közforgalom számára szabályosan használható kapcsolat kiépíthető. Itt azt javasoljuk, hogy ez a szigorítás az 5 hektárról csökkenjen 2 hektárra, a távolság pedig 5 kilométerről csökkenjen 2 kilométerre.
Hasonlóképpen javasoljuk az új beépítésre szánt területnél a vegyes terület növelésével egyidejűleg a teleknövekmény legkevesebb nem 5, hanem 15 százalékának megfelelő kiterjedésű és legalább 50 százalékában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterület kialakítását. Tehát a zöldterületet 5-ről 15 százalékra kérjük növelni. Hasonlóképpen van egy 30 százalékos beépítésre vonatkozó korlát, ezt zöldövezetben javasoljuk 20 százalékra csökkenteni, ezzel összefüggésben a 70 százalékról 80 százalékra javasoljuk növelni a beépítés esetén a zöldfelület kialakítását.
Szólnék két szót arról, hogy mi a zöldfelület. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanúgy zöldfelületnek számít egy pázsit, mint a bokorral, illetve fával történő beépítés is. Ez a mi véleményünk szerint nem tekinthető egyenértékűnek, tehát minden esetben javasoljuk beépíteni a szabályozásba a háromlépcsős zöldvédelmet - ezt az általános vitában már elmondtam. A háromlépcsős zöldvédelem a pázsit, bokor, fa, tehát kicsit cizelláljuk, árnyaljuk az új törvényben a zöldfelületnek a kialakítási követelményét.
A 28. ajánlási pontban a 14. §-ba szintén javasoljuk bevenni a klímavédelmi szempontokat mint alapvető megközelítést és irányelvet.
A 29. ajánlási pontban az 5. § (2) bekezdéséhez nyúlnánk vissza, amely a határidőkre vonatkozik. A főváros esetében a törvénymódosítás hatálybalépését követő egy éven belül, a fővárosi kerületek esetében további - nem két, hanem - egy éven belül javasoljuk, hogy szülessenek meg a vonatkozó területrendezési tervek. És szintén szigorítanánk, hogy a hatálybalépést követően nem három, hanem két éven belül összhangba kell hozni a törvénnyel az alsóbbrendű rendelkezéseket.
Az utolsó pontban, a 45. ajánlási pontban az agglomerációt érintő repülőtéri fejlesztések ellen kívánunk szót emelni. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a kertvárosi övezettel szorosan beépített tököli repülőtér abba a kategóriába kerüljön, amit most az előterjesztés tartalmaz, hogy egyéb nyilvános és nem nyilvános, polgári célú repülőtéri besorolást jelentsen. Ez gyakorlatilag olyan - mondjam úgy - atrocitás az ott élőkkel szemben, ami egyszerűen viselhetetlen, és jól kimutatható a magántőke érdekeltségének a nyomulása. Hasonlóképpen a budaörsi repülőtérnek a kereskedelmi, nemzetközi repülőtérré fejleszthető besorolása ellen is tiltakozunk. Mi a redukciót javasoljuk, és javasoljuk vagy teljesen megszüntetni Budaörsön a repülést, vagy pedig redukálni javasoljuk kis teljesítményű, csak sportcélú repülésre.
Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)
