NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaként hadd kezdjem egy költői kérdéssel: minden egyenruhás bűnöző-e? A válasz pedig nagyon prózai, ugyanis nyilvánvalóan nem. Ahogyan a fiatalkorú bűnözés kifejezés használata sem jelenti azt, hogy minden fiatalkorú bűnöző lenne, ahogy a politikusbűnözés szó jobbikos bevezetése sem jelenti azt, hogy minden politikus bűnöző lenne, és ahogy a cigánybűnözés szó használata sem jelenti természetesen azt, hogy minden cigányt bűnözőnek tekintünk.
Nyilván vannak azonban kivételek, és vannak általános szabályok. Vannak országos tendenciák, vannak legnagyobb, a magyarságot legáltalánosabban, legmélyebben sújtó tragédiák, és bizony ilyen kérdés a cigánybűnözés. Ezért is beszélünk erről a kérdésről ennyit.
Képviselőtársaim közt jó néhányan vannak, akik ennél nálam jóval mélyebben ismerik ezt a területet, és jobban értenek hozzá, viszont néhány aspektusra én is szeretnék rávilágítani. Amikor elolvastam ezt a határozati javaslatot, én is úgy éreztem, mint itt sokan, hogy véletlenül az ítéletet osztották ki, magát a jelentést, amit ennek a bizottságnak el kellene végeznie, hiszen a kérdések már valóban olyanok, amelyek meghatározzák az arra adható választ is.
Természetesen mi is szeretnénk ezeket a kérdéseket kivizsgálni, különös tekintettel arra hogy valóban Richard Fieldnek, az LMP fő támogatójának milyen szerepe volt abban, hogy itt evakuálással riogatták a cigányokat, és ezzel nemzetközi rossz hírünket is keltették nyilvánvalóan. Azonban mégiscsak ez a határozati javaslattervezet bizony meglehetősen a Fidesz pártérdekeit szolgálja, nem pedig az ország érdekeit, hogy ezen a valódi problémán valami lényegit változtassunk.
A határozati javaslat 6. pontja szerint csak országgyűlési képviselők lehetnek a bizottság tagjai. Talán ez még itt nem jött szóba, pedig a Házszabály 35. §-ának (2) bekezdése szerint nem képviselő tagjai is lehetnének egy eseti bizottságnak, ha nem mindig a beszűkült pártvilágukban élnének, akkor az ilyen eseti bizottságok felállításánál élnének azzal, mint ahogy örültem volna, ha már az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnál - és különösen egy ilyen fontos kérdésben - civil szakértőket is felvonultathatnánk, önök azonban erre rendszeresen nem biztosítanak lehetőséget, pedig például a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek bizony itt lenne a helye ebben a bizottságban. Annak az elnöke, azt gondolom, jó szívvel állíthatjuk, hogy elmondhatná a magáét, ha már például a médiában nem tehetik meg, mert mint ahogy azt Volner János képviselőtársam, amikor ritkán, de van lehetőségünk a televízióban elmondani, akkor ott bizony szóvá szokta tenni, hogy micsoda dolog, hogy a Szebb Jövőért polgárőrség tagjait, vezetőit egyáltalán nem hívják meg, nem szólaltatják meg és bizony a Jobbikkal szemben is rendszeresen alkalmazzák ezt a meglehetősen inkorrekt módszert, hogy úgy növelik a Jobbik médiabeli megjelenésének, médiatanács-beli statisztikáit, hogy rólunk beszélnek, csak éppen vádolva minket mindenféle valótlanságokkal is. Nos, ezért javasolnám, hogy ne csak képviselő tagjai lehessenek ennek az eseti bizottságnak, ha valóban egy széles körű társadalmi vizsgálatot szeretnénk folytatni.
A 8. pontban persze némileg ütközhet előbbi javaslatommal, hogy itt bizony átvilágítást javasolnak az eseti bizottságban, azt mondják, hogy a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell hogy keresztülmenjen, és az eddigi tapasztalatokból tudjuk, hogy aki gárdista volt, az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Fel szoktuk tenni a kérdést, hogy milyen nemzetre jelent kockázatot. Ezt az egyet nem válaszolták meg, de nyilvánvalóan politikai indíttatású döntés ez, hogy elég sok szakmai hibával is ellátva - de ebbe most nem kívánok belemenni - végeredményben azt állapítják meg minden gárdistáról akár itt a képviselőtársaim között is, hogy ők nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek csak azáltal, mert egyszer esetleg fekete mellényt húztak. Azt gondolom, ha ilyen szakmai hozzáállással közelítenek a kérdéshez, akkor nem lehet megfelelő választ adni a problémákra. És így persze a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is nyilvánvalóan nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenék.
Szeretnék beszélni arról is, hogy a 9. pontban beszélnek a bizottság előtti megjelenési kötelezettségről, hiszen nyilvánvalóan, ha egykori miniszterelnököt szeretnénk meghallgatni, akkor ez indokolt lehet, csak olyat rögzítettek benne, amit az alkotmány is előír - teljesen felesleges -, a jelenlegi alkotmány ír elő legalábbis, addig, amíg ez a bizottság működni fog, addig ez végig hatályban is lesz, ellenben valóban sajnos jövőre amikor az önök alaptörvénye életbe lép, akkor már megszűnik ez az előírás, hogy a bizottságok előtt mindenki meg kell hogy jelenjen.
Mert önök nemhogy szankcionálták volna az eddig büntetőjogi intézkedés, retorzió nélkül maradt alkotmánybeli előírást, hanem még eltörlik az alaptörvényben is ezt a rendelkezést. Így persze érthető, hogy ha akár hosszabb távra terveznének, mint ahogy a határozati javaslatuk pedig nem tervez, mert az azt mondja, hogy néhány hónapon belül ezt a vizsgálatot le kell folytatni, és a jelentést be kell nyújtani 150 napon belül, azonban ha a későbbiekre tekintünk, akkor valóban örülünk, hogy már erre rávilágítottak, még ha értelmetlen is ez az előírás, hogy egy komoly probléma van.
A bizottság előtti megjelenési kötelezettséget egyrészt ilyenkor esetenként elő kell írni, mintha nem lenne természetes, másrészt továbbra is probléma, hogy ennek nem fognak eleget tenni. Hiszen semmiféle büntetőjogi szankciója nincs ennek.
Amikor mi erre javasoltunk bármit is, Gaudi-Nagy Tamás egy konkrét javaslatot is benyújtott erre, akkor önök, az egyik államtitkár azt mondta, hogy kérem szépen, a politikai kultúrát kell inkább megteremteni, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Önök azt várják, hogy majd Gyurcsány Ferenc hozzon ide valamiféle politikai kultúrát talán Balatonőszödről, és akkor ő majd eleget tesz a megjelenési kötelezettségének. Kérem szépen, így nem fog működni egy jogállam, miként nyilvánvalóan a bűnüldözés sem működik ilyen szép szavakra és politikai kultúrára való hivatkozással, ide valóban konkrét büntetőjogi intézkedések kellenének.
A másik, hogy mi jut eszünkbe, hiszen ezzel a költői kérdéssel kezdtem, az egyenruhás bűnözésről. Nekem sokkal inkább az jut eszembe, amit az elmúlt 8 évben sajnos megszoktunk a rendőrterror keretében, és sajnos nem változott ez, hiszen ahogy szoktam mondani, a Draskovics-droidokból lett Pintér-pribékek ugyanazt folytatják, mint a Gyurcsány-éra alatt. Mégpedig azt, hogy épp azok, akiknek élen kellene járniuk a törvények betartásában vagy akár betartatásában - a rendőrségnek -, azok hágják át a törvényt, persze nyilvánvalóan politikai utasításra, mint ezt sokszor az utcai rendőröktől meg is tudjuk.
Hiszen nem véletlenül állították elő belügyminiszteri utasításra tulajdonképpen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület polgárőreit is, és nyilvánvaló, hogy miután jogerősen, első fokon, aztán másodfokon is felmentették a polgárőröket, nyilvánvalóvá vált, hogy megint a rendőrség vált jogsértővé. Ezek után változtatják meg önök a törvényt, ezzel tulajdonképpen önök is elismerték azt, ami persze nyilvánvaló, de felelőssége ennek már megint nincs. Megint süket fülekre talál az a teljesen indokolt felvetésünk, hogy a belügyminiszternek egy ilyen eset után, amikor tulajdonképpen törvénytelenségre ad utasítást, rendőri vegzálásokra, visszaélve hatalmukkal, ennek semmiféle következménye nincsen.
(17.40)
Ennek szeretnénk mi véget vetni, és ha egyenruhás bűnözésről beszélünk, nem csoda, hogy ez jut eszünkbe, hiszen a magyar történelemben is a legtöbb előállításra... - na mit gondolnak, mikor került sor a magyar történelemben? Nem az ’50-es években, kérem szépen, nem is 2006. október 23-án, hiszen akkor stílszerűen csak 156 főt állítottak elő, hanem pont amiről például most is beszélünk, vagy gondolom, jórészt erről akarnak beszélni ebben az eseti bizottságban is, az egyenruhás bűnözésről, kérem szépen, a gárdisták előállításáról van szó. 2009. július 4-én - utólag már csak bajtársiasság napjának nevezett dátum ez -, amikor 216 gárdistát és gárdaszimpatizánst állítottak elő egyetlenegy napon, a magyar történelemben egyedülálló, rekord módon. Azt gondolom, ez is jól mutatja, hogy önök számára - hiszen ugyanezt folytatják, amint a hajdúhadházi polgárőrök előállítása is mutatja, ugyanazt folytatják, amit a Draskovics-droidok elkezdtek, ugyanezt a büntetőpolitikát folytatják, önök szerint ez a legnagyobb probléma. Önök szerint az, hogy a bűnözőkben félelmet kelt itt bárki, ez a legnagyobb probléma, és nem az, hogy a vidéket ellehetetleníti a cigányok jelentős része.
Ha már egyenruhás bűnözésről beszélünk, nekem sokkal inkább jut eszembe olyan kérdés, ami máig kivizsgálatlan, és ilyesmikkel is foglalkozni lehetne, ez például azoknak a rendőröknek a büntetőpere, akik elmondták, és bebizonyosodott, hogy több száz közlekedési szabálysértés süllyedt el érdemi intézkedés nélkül, ez derült ki két budapesti rendőr nemrég újraindult büntetőperéből. A szabálysértők között volt többek közt Deutsch Tamás - most már értjük, hogy miért nem került ez persze kivizsgálásra - és Demszky Gábor is. A vád szerint két rendőr döntött ezekről az ügyekről, ők azonban felfelé mutogatnak, hiszen például Juszt László szabálysértési papírjára például Gergényi Péter egykori rendőrfőkapitány - vagy terrorfőkapitány, inkább így hívnám - neve volt ráírva tollal, hogy ő kérte a szabálysértési eljárás megszüntetését.
A bírósági tárgyaláson olyan eset is előfordult, volt, aki elismerte a tanúk közül, hogy ő szólt egy barátjának a közlekedési szabálysértése után, egy olyan barátjának szólt, akinek sok ismerőse volt, hogy nem tud-e segíteni gyorshajtási ügyben. Tehát teljesen életszerűen összeállnak, amit beszélnek az emberek egymás között, hogy hogyan működik ma ez a rendőrség, hogy vannak itt csókosok, akiknek oda lehet szólni, és akkor el lehet sikálni, persze csak a kiváltságosok ügyét, mert a törvények előtt mindenki egyenlő, ezt nagyon szépen tudják mondani az alaptörvényben, csak amikor a mentelmi jog eltörléséről van szó, akkor persze erre nem hajlandók, és önök rendszerint a mentelmi joguk mögé bújnak. Én azt gondolom, ha egyenruhás bűnözésről beszélünk, akkor erről beszéljünk, hogy hogyan tudják a mai napig az ilyen Deutsch Tamások felsőbb utasításokon keresztül elérni azt, hogy ők ne kerüljenek ilyen helyzetbe, ellenük ne induljon semmiféle büntetőeljárás.
Én azt gondolom, hosszasan lehetne sorolni, hogy kinek mi jut az egyenruhás bűnözésről az eszébe, önök ugyanazt folytatják, mint az előző kormányok, a sárba tiporják a rendőrök becsületét, hiszen ilyenekre adnak utasítást szégyenszemre, aztán a kisrendőrrel vitetik el a balhét. No, ennek szeretnénk véget vetni, és ki szeretnénk mondani, hogy ma Magyarországon nem az a legnagyobb probléma, hogy itt valakikben, stílszerűen, nyilvánvalóan a bűnözőkben kelthet félelmet gárdistáknak vagy polgárőröknek, adott esetben a felvonulása, nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a cigánybűnözés ellehetetleníti a vidéket és bizony már egyre inkább a nagyvárosokat is. Erről kell beszélni, hogy kik gyilkolják a magyar embereket, kik lopják szét a vagyonukat, a terményeiket - már ha valahol még látják értelmét megtermelni a konyhakertben bármit is -, ezekről kell beszélni, mert ezek az igazi problémák, és nem az ilyen álproblémák, amelyeket önök azért dobnak be, hogy ezzel is bátorítsák a cigánybűnözőket; ennek kell inkább véget vetni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
