DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az alapnak a pénzügyi ellenőrzéséről szeretnék szólni. Ennek ügyében, ennek érdekében tettem módosító indítványt, aminek az a lényege - aztán majd kifejtem az indokaimat -, hogy ennek az alapnak, amibe a felajánlások, befizetések áramlanak és amiből az átutalás történik az Adósságcsökkentő Alapba, tehát ennek az alapnak az ellenőrzését ne a javaslat szerinti Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, hanem az Állami Számvevőszék végezze.
Ennek elvi indoka az, hogy itt ugye, közpénzekről van szó, hiszen a tehetősebb emberek, akik majd felajánlásokat tesznek az államadósság csökkentése érdekében, és aki adófizető közülük, azoknak módjuk lesz az adóalapból leírni azt az összeget, amit az alap javára át fognak utalni. Ennek következtében az állam adóbevételei csökkenni fognak, következésképpen itt közpénzekről van szó, és a közpénzek mozgásának, kezelésének az ellenőrzésére van egy, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál sokkal hivatottabb szervezet, ez pedig az Állami Számvevőszék, a parlament pénzügyi ellenőrző szerve.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - mint jeleztem, és ahogy a jogszabály azt tartalmazza - a kormány belső ellenőrző szerve, tehát nem egy független szervezet, jelentései nem nyilvánosak. Olyan jogosítványai nincsenek, mint az Állami Számvevőszéknek, nevezetesen, hogy megismerhet adótitkot, államtitkot, banktitkot, persze kötelezi őt a törvény egyúttal arra, hogy ezeket a titkokat nem hozhatja nyilvánosságra. A javaslat, a törvényjavaslat egy újabb szervezetet kíván felruházni ezeknek a titkoknak a megismerésével. Titokvédelem szempontjából is aggályos ez a szándék, de ez egy másodlagos érvem. Az elsődleges érvem az, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal erre nem alkalmas szervezet.
Azért sem alkalmas szervezet, mert ha az európai pénzügyi ellenőrzési rendszert tekintjük, a közpénzek ellenőrzési rendjét tekintjük, ez egyfajta kakukktojásnak nevezhető. Ilyen szervezeti forma az európai uniós tagállamokban nem létezik. A független külső ellenőrzést a számvevőszékek végzik a közpénzekre vonatkozólag, a belső ellenőrzést pedig a pénzügyi kormányzat, a Pénzügyminisztérium, az a minisztérium, aminek sajnos a nevét megváltoztatták önök, Nemzetgazdasági Minisztériumra változtatták. Ez persze a formai része a dolognak, meg az én nosztalgiám, hogy egy ilyen patinás intézményt másként nevezünk ma már.
Nos, ennek a pénzügyi szervezetnek lenne a hivatása, hogy a kormányon belüli ellenőrzést elvégezze. Ezzel szemben Magyarországon a pénzügyminisztérium praktikusan belső ellenőrzéssel nem foglalkozik. Azok az intézményi formák, amelyeket tavaly fölállítottak önök, a felügyelői rendszer erre nem alkalmas, hiszen a felügyelőnek olyan jogosítványa nincs, egyfajta árumegállító joga nincs, hogy egy kötelezettségvállalás elé álljon, és a leendő közpénzfizetést megakadályozza olyan érvekkel, mondjuk, hogy gazdaságtalan és pazarló netán az a szándék, az a szerződéskötés, az a létszámfejlesztés, et cetera, ami a közpénzek elköltésére vonatkozik.
Tehát ilyen jogosítványa nincs a pénzügyminisztériumnak, ez óriási nagy baj. Azok a problémák, amikről itt tegnap vita folyt a harmadszor benyújtott 98 százalékos adótörvény kapcsán, azok az anomáliák a jéghegy csúcsát tükrözik. Hogy vannak szabálytalan vagy - ahogy itt, ugye, már elhíresült jelzőt használva - pofátlan végkielégítések, kérem szépen, ez egy következmény. Azért lehetnek ilyen pofátlan végkielégítések, mert szabályozatlanok a folyamatok. A pénzügyi kormányzat nem épített be olyan szakmai elemeket a pénzkezelési folyamatba, ami hivatalból meggátolja azt, hogy ilyen kifizetésekre sor kerülhessen. Ez a bizonyos felügyelői vagy főfelügyelői rendszer lehetett volna erre alkalmas, de ezek a főfelügyelők nem kaptak olyan jogosítványt, csak véleményezhetnek és javaslatokat tehetnek. Ez semmi, nulla. Itt engedélyezési jogkör kellett volna, hogy csak a főfelügyelő engedélyével történhetnek úgymond ilyen pofátlan végkielégítések, aminek megvannak a jogi alapjai, és akkor nem jelentkeznének ilyen anomáliák.
Kérem szépen, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal leánykori neve Központi Számvevőségi Hivatal volt. Talán van még itt néhány képviselőtársam, aki emlékszik erre, 1992-ben még az Antall-kormány hozta létre. Antall József nyilván mint művelt ember, még emlékezett arra, hogy egykoron a történelmi alkotmány részeként léteztek a számvevőségek - nem a számvevőszék, számvevőségek. Ezeknek a szerepére nem kívánok kitérni részleteiben, csak azért azt megemlítem, hogy ezek voltak hivatva, a számvevőségek voltak hivatva többek között arra, hogy ezt a hiányzó belső ellenőrzési mechanizmust, amire a pénzügyminisztérium nem képes, vagy nem érti, hogy miről van szó, vagy nem akarja csinálni, ezt úgymond a központi számvevőségi hivatal végezze el.
1992 után ’94-ben, amikor az első szociálliberális kormány megalakult, nem volt nagyon sok szakismerete ennek a kormánynak arról, hogy mire való a számvevőség, és akkor roppant udvariasan fogalmaztam, viszont készen talált egy szervezetet, körülbelül 60 fős szervezet volt ez akkor, és kapóra jött arra, hogy ez egyfajta ilyen, a kormány ökle című vagy nevű vagy funkciójú szervezetet testesítsen meg. Elnevezték Kormányzati Ellenőrzési Irodának, és ilyen iroda néven, KEI néven funkcionált ez 1998-ig, megint csak nem eurokonform módon, megint csak egy ilyen posztszocialista módon, zavaros jogosítványokkal és kialakulatlan ellenőrzési technikákkal. Hívták ezt a szakmai zsargonban kis KNEB-nek is annak idején, már a rossz emlékű népi ellenőrzési bizottságra utalva ezzel.
Nos, ’98-ban, amikor az első Orbán-kormány hivatalba lépett, ezt a Kormányzati Ellenőrzési Irodát - kicsit olyan snasszul hangzott ez az elnevezés, iroda, az nem valami elegáns kifejezés - akkor nevezték el Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, de változatlanul a kormány belső ellenőrzési szerveként funkcionált mind a mai napig.
(10.20)
Mint jeleztem, ilyen szervezeti forma az Európai Unió tagországai között nincsen, nem is nagyon lehet szakmai fórumokon, szakmai vitákban kommunikálni vagy megmagyarázni, hogy mi a csodabogár ez a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, hiszen folyamatba épített belső ellenőrzést nem végez. Nem végzi el azt a hiányzó funkciót, amit a főfelügyelők sem végeznek, tehát hogy az ő engedélyezéséhez legyen kötve a kötelezettségvállalás és a kifizetés, és akkor nem lesznek pofátlan végkielégítések.
Önök tegnap lekezelték megint, harmadszor is a felszínt, a jéghegy csúcsát. Ne adj’ isten, hogy igazam legyen, de amíg a folyamatok nincsenek világosan szabályozva, és ilyen végig nem gondolt, improvizált szervezetekkel akarják önök ennek az alapnak a pénzeit ellenőrizni, addig itt fennáll a veszélye annak, hogy lesznek gondok. Én nem tételezem fel a leendő kuratóriumról azt, hogy szabálytalanul kezelnék ezeket a pénzeket, hiszen három nap alatt átfutnak ezek a pénzek majd a javaslat szerint ezen a kormány által létrehozott alapon. Nem tételezek fel ilyen magatartást természetesen, de a szakma szabályai szerint ezt egy olyan független ellenőrzésnek kell alávetni, amely folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.
Nagyon fontos a nyilvánosság, hiszen itt közadakozásról van szó. Azok az állampolgárok, azok az adófizetők, akik megtehetik, vagy morális felbuzdulásuknál vagy elszántságuknál fogva ide fizetni fognak, azok joggal várják el, és más is joggal kíváncsi arra, hogy milyen befizetések érkeztek és milyen befizetések áramoltak a rendeltetési helyükre, és erről folyamatos nyilvánosságot kell biztosítani, azt gondolom, ez mindenkinek igénye lesz. Erre sem képes a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
Ráadásul a törvénytervezet egy olyan kifejezést használ, ami megint csak szakmailag egy kicsit megmosolyognivaló vagy inkább szánalmas, hogy a pénzek jogszerűségét ellenőrzi majd ez a szervezet, a KEHI. Egyébként a jogszerűség nagyon fontos, de az önmagában nem elég. Itt a számviteli elvek szerint közpénzkezelésről van szó, a jogszerűségben ez nincs benne. Tehát szakmailag is egy meglehetősen improvizált szempontot biggyeszt oda a javaslattevő, hogy tudniillik jogszerűségi szempontból kell ezt ellenőrizni. Nem! Ezt a szakma szabályai szerint pénzügyi ellenőrzés alá kell vetni, és egy, a kormánytól független és a parlament alá tartozó független számvevőszéknek kell ezt a feladatot adresszálni, és akkor jó esetben remény van arra, hogy a jövőben itt majd minden rendben lesz, és az adófizetők nyugodtan és jó szívvel adakozhatnak, ha úgy gondolják.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
