DR. RÉTHELYI MIKLÓS
DR. RÉTHELYI MIKLÓS
DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mit gondolnak, mi köti össze Mostar óvárosát, a brazíliai őserdő-rezervátumot, a bulgáriai Neszebár ősi városát, a londoni Towert, a kambodzsai Angkor romjait, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, a schönbrunni kastélyt, a gízai piramisokat, a Galapagos-szigeteket és az athéni Akropoliszt? Mind-mind eltűnt idők, korok és múltbéli kultúrák tanúi, emberkéz által alkotott vagy évmilliók alatt keletkezett, felbecsülhetetlen értékű természeti kincsek, amelyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteséget jelentene az emberiség számára, hiszen a történelem egy szelete, eltűnt világok emlékezete merülne feledésbe. Védelmük ezért a világ népeinek közös feladata.
Az első világháború után már felmerült egy nemzetközi mozgalom alapításának a gondolata a kulturális és természeti javak védelmére, azonban csak az Asszuáni-gát építése kapcsán tudatosodott ennek tényleges fontossága. Az ötvenes években az egyiptomi kormányzat víztározót kívánt létesíteni Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál, mindez a több évezredes egyiptomi núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek, az Abu Szimbel-templomoknak az elárasztását jelentette volna. A régészeti emlékek pusztításának híre nemzetközi visszhangot váltott ki, ezért az Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, közismert nevén az UNESCO kampányt indított megmentésükre. Ennek eredményeként a templomokat egy közeli mesterséges dombra hordták át, és építették fel újra. A mintegy 80 millió dolláros beruházás felét ötven ország finanszírozta.
Ez a páratlan összefogás világított rá arra, hogy a műemlékek egyetemes jelentőséggel bírnak. Szükségessé vált tehát egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az egyes államok szuverenitásába történő beavatkozás nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét.
Az UNESCO megalakulása óta számos egyezményt hozott létre a világ kulturális javainak elismerése és megőrzése érdekében. Ilyen nemzetközi jogi dokumentumok szolgálják többek között a háborús konfliktusok sújtotta területek, illetve a tengerek és folyóvizek kulturális örökségének védelmét. Ezek a nemzetközi megállapodások egységes szemléletű irányelveket és cselekvési stratégiákat határoznak meg. Az egyezmények végrehajtása során létrehozott kormányközi bizottságok, kidolgozott működési irányelvek és a reprezentációt segítő listák és regiszterek a kulturális örökség megőrzésének fontosságára igyekeznek ráirányítani a figyelmet, de segíteni hivatottak a megfelelő nemzetközi és nemzeti szintű feladatok megvalósítását.
Az egyezmények közül kiemelkedik kettő. Az egyik a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény, amely a nem tárgyiasult, azaz szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlatok megőrzésére irányul. A másik a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló úgynevezett világörökség-egyezmény; 1972. november 16-án született, és a legjelentősebb eszközzé vált Földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére. Olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ennek az egyezménynek a végrehajtását szolgálja, tehát a világ kulturális és természeti örökségének megóvását, fenntartását, bemutatását és a jövő nemzedékek számára történő átadását. Jelenleg 911 világörökségi helyszín tartozik a hatálya alá, amelyek közül 704 kulturális, 180 természeti és 27 vegyes, azaz mind a kulturális, mind a természeti örökség feltételeit teljesítő helyszín. Az egyezménynek 187 részes állama van, amelyek közül 151 rendelkezik tényleges helyszínnel.
Hazánk 1985 óta vesz részt az együttműködésben, és nyolc világörökségi helyszínnel van jelen a világörökség jegyzékében, úgymint a budapesti Duna-part, a budai várnegyed, az Andrássy út; továbbá Hollókő ófalu és táji környezete; az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai; az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természetes környezete; a Hortobágyi Nemzeti Park, a puszta; Pécs - azaz Sopianae - ókeresztény temetője, Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj; valamint a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. A jelenlegi szabályozás azonban nem képes megfelelő választ adni a világörökségi helyszínek és várományos helyszínek korábbiaktól eltérő kihívásaira. Ilyen kihívásként jelentkezik a budapesti világörökségi helyszín esetében a világörökségi helyszín védőzónájában lévő, úgynevezett régi pesti zsidónegyedben - ami a belső Erzsébetvárosnak felel meg - történő épületbontások és új építések problémája, valamint a tokaji világörökségi helyszín tekintetében a világörökségi helyszín védőzónájában tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű kérdése.
Annak érdekében, hogy a nemzetközi szempontból is kiemelt értékeket őrző helyszíneket megőrizhessük, szükségessé vált egy önálló, a világörökségi helyszínek speciális státusára és különbözőségeire is figyelő törvény megalkotása. Ennek szellemében a kormány egy világviszonylatban is egyedülálló, a hazai világörökség megóvását biztosító szabályozást dolgozott ki.
Az egyezményből fakadó kötelezettségének a részes államok többsége a már meglévő szabályozással tesz eleget. Viszonylag új keletű tendencia, hogy egyes országok további részletes szabályozással kívánják biztosítani a világörökségi helyszínek megőrzését. A Dél-afrikai Köztársaság, Olaszország, Románia külön jogszabályt alkotott a világörökségi helyszínek védelmére. Ausztráliában 1999 óta ugyanabban a törvényben szerepel a környezet ember alkotta és természeti elemeinek a védelme, valamint a világörökség is.
Az ismertetett szabályozási tendencia szoros kapcsolatban áll a világörökségi helyszíneket érő egyre nagyobb kihívásokkal, illetve a határozottabban megkövetelt nemzetközi előírásokkal. A magyarországi világörökségi törvény megalkotása ilyen értelemben az irányformáló elsők között egy kibontakozóban lévő rendszerbe illeszkedik.
A visegrádi négyek együttműködése nagy érdeklődéssel várja a magyar jogalkotási szándékot, akárcsak az osztrák szakemberek a Fertő-táj/Neusiedlersee közös világörökségi helyszínre tekintettel. Más nyugat-európai országok részéről is fokozott szakmai informális érdeklődés volt tapasztalható az időszaki jelentéstétel második ciklusát előkészítő tanácskozás folyamán. A világörökség bizottsága üdvözölte a világörökségről szóló törvénytervezet kidolgozását.
Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy nemcsak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi kontextusban is jelentős eseménynek és eredménynek számítana a törvény megalkotása, és kiemelt érdeklődés kísérné annak hatálybalépését és alkalmazását. Fontos, hogy felhívjam figyelmüket arra, hogy a törvény előkészítése, szövegezése, valamint az a kezelési rendszer, amit a törvény biztosít, széles körű társadalmi és kormányközi együttműködésen alapult, és hasonlóan kiterjedt kooperációt feltételez a jövőben is.
Tekintettel arra, hogy a világörökségről szóló törvény szükségessége már évekkel ezelőtt felmerült, az elmúlt időszakban megszakítás nélkül zajlott a társadalmi és szakmai vita.
(19.00)
A folyamatos eszmecsere eredményeit a lehető legnagyobb mértékben beépítettük a javaslatba. Ennek megfelelően a jelen tervezet őrzi a szakmai javaslat három pillérét, a kezelési tervet, a világörökségi gondnokság kérdését és az állami forrást. A normaszöveg ugyanakkor több pontosítást tesz. Kiemelném annak rögzítését, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek területrendezési terveik, településrendezési eszközeik meghatározott időn belül történő átdolgozására annak érdekében, hogy mind maguk, mind a fejlesztők, beruházók előtt ismertté váljanak az adott terület világörökségi státusából következő lehetőségek és korlátok. Másik fontos elem a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció, amely egy olyan garanciális eszközként kerülne bevezetésre, amely a szerencsi szalmatüzelésű erőmű létesítése kapcsán már egyszer nagyon hatékonynak bizonyult.
A világörökségi helyszíneket érintő kihívások kezelése érdekében megalkotott törvénytervezet alapvető célja egy átlátható, tervezhető szabályozás létrehozása, a helyszínek fenntartható használatát segítő fejlesztések lehetőségének növelése, valamint a nemzetközi kötelezettség teljesítése, ami elősegíti a nemzetközi elismertséget. Így hosszú távon a kulturális és ökoturizmus fejlődését, illetve a bevételek növekedését eredményezheti.
A hazai jogrendben jelenleg nincs kötelező erejű kezelési tervről szóló jogszabály. Ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a világörökségi helyszíneket. Az ebből eredő problémákra eklatáns példa a kibővített budapesti világörökségi helyszín védőzónájában, a már említett Belső-Erzsébetvárosban, a régi pesti zsidónegyedben a közelmúltban zajlott épületbontások és új fejlesztések nagy port kavaró ügye. Az ott történt beavatkozások társadalmi, civil kezdeményezések útján nemzetközivé tágult visszhangja azt eredményezte, hogy a világörökségi védőövezet folyamatos követő figyelése céljából Budapestre nemzetközi szakértői misszió érkezett. Az így született helyzetjelentés olyan sajátos városrendezési szabályozás létrehozásának szükségességét hangsúlyozta, amely egyaránt megfelel a városmegújulás igényeinek és annak a követelménynek, hogy megőrizzük a negyed örökségi értékeit.
Kötelező erejű, világörökségi szempontú kezelési terv hiányában értelemszerűen nem alkotható hatékony városrendezési szabályozás. Jelen tervezet szerint a kezelési terveket kormányrendelet hirdeti ki, megteremtve ezzel a kötelező erejű előírások érvényesülését. Az önkéntesen létrejött kezelő szervek nem képesek teljes mértékben és eredményesen ellátni a helyszínek fenntartását és kezelését. Erre szemléletes példa a tokaji világörökségi helyszín védőövezetében, a jelen tervezet fogalomhasználata szerint világörökségi területen, Szerencsen tervezett nagy kapacitású, szalmatüzelésű erőmű építésének terve. Az ez elleni civil és szakmai tiltakozás, annak hazai és nemzetközi visszhangja is nemzetközi szakértői misszió meghívását tette szükségessé.
A Tokajról készült jelentés kiemeli, hogy noha a Tokaj Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület, a Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló kezelő testület 2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta a helyszín kezelési tervét, annak megvalósítása, végrehajtása során kiderült, hogy a kezelési tervet nem minden érintett település tekintette magára nézve kötelezőnek. Jelen tervezet ezért a világörökségi helyszíneken világörökségi gondnokságok felállítását tervezi, amelyek kiválasztása a kultúráért felelős miniszter feladata lesz.
Az újonnan jelentkező kihívások és problémák kezelése, illetve a világörökségi helyszínek védelmével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása megfelelő anyagi forrás biztosítása nélkül nem lehetséges. A hatályos szabályozás nem teremti meg a biztos, kiszámítható finanszírozás hátterét, a jelen tervezet ennek is eleget kíván tenni. A várható költségvetési forrás fedezheti az elkészítendő világörökségi kezelési tervek és az azokhoz kapcsolódó településrendezési eszközök, területrendezési tervek esetleges módosításának költségét. Lehetővé teheti az állami intézményrendszer megnövekvő feladatainak hatékony ellátását, a helyszíneken felállítandó világörökségi gondnokságok költségeit, az egyetemes érték megőrzéséhez szükséges beavatkozások megtételét, illetve pályázatok keretében a világörökségi feladatok eredményes végrehajtásához nélkülözhetetlen ismeretátadást, tudatformálást.
A tervezet hatálya a világörökségi jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire, továbbá a Világörökség Központhoz bejelentett, a világörökségi várományos helyszínek jegyzékében szereplő, világörökségi várományos helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire terjed ki.
Fontos hangsúlyozni és kiemelni, hogy a törvénytervezet új védelmet nem keletkeztet. E tervezet értelmében ugyanis a világörökségi terület a hazai jogrendben már védett, a kulturális örökségvédelmi, illetve a természetvédelmi szabályozás alapján. Ugyanakkor a világörökségi várományos terület világörökségi várományos helyszínek jegyzékére való kerülésének előfeltétele e védettség megléte. Az e védettséggel nem rendelkező, azonban a mellékletben szereplő világörökségi területek esetében a kormányzat kiemelt célja a törvény hatálybalépéséig, azaz 2012. január 1-jéig a hazai védelem megteremtése.
A tervezet rögzíti, hogy a világörökségi és a várományos területek védelme közérdek. Ezért egyrészről együttműködési kötelezettséget ír elő a társadalom minden érintett résztvevője részére, másrészt számos állami feladatot keletkeztet. Az utóbbiak végrehajtásában részt vesz a kultúráért felelős miniszter, a természetvédelemért, az építésügyért, a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az agrárpolitikáért, a fejlesztéspolitikáért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben. Az együttműködésben részt vesznek az érintett szakhatóságok és a világörökségi gondnokságok. Így valósulhat meg a széles körű kormányközi és szakmai együttműködés.
Figyelembe véve, hogy a törvénytervezet széles körű szakmai támogatottságot élvez, annak elfogadását a magyarországi világörökségi helyszíneken az érdekeltek és az érintettek, csakúgy, mint a kulturális örökségvédelmi szakma szereplői, egyöntetűen támogatják. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény rendelkezései alapján létrejött Világörökség Bizottság 2011. június 19-29. között tartandó éves rendes ülésének napirendjén szerepel a Tokaj történelmi borvidék, valamint a budapesti világörökségi helyszínekről szóló, 2011. januárban benyújtott megőrzési állapotjelentés. Amennyiben az ülés megkezdéséig a törvény megalkotásra kerülne, azt jelentős és pozitív hatású nemzetközi visszhang kísérné. Kérem ebben alkotó közreműködésüket.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
