DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, a figyelmeztetést. Én továbbra is amellett érvelek, hogy miért kell ezeket a fordulatokat elhagyni az ennek a bizottságnak a létrehozatalára irányuló határozati javaslatból.
Az 1. pont ugyanis azt határozza meg, hogy mi a feladata, mi lenne a fő célja ennek az eseti bizottságnak. Mi amellett érvelünk, és arról szeretnénk önöket meggyőzni, és arról szeretnénk, ha értesülne a közvélemény, hogy abszolút téves és helytelen, ha a problémát úgy állítjuk be, és úgy adjuk meg a feladatot ennek a bizottságnak, hogy ezek a bizonyos egyenruhás csoportok lennének azok, amelyek problémáját ma Magyarországon ilyen eseti bizottság keretében meg kell oldani.
Ezek a csoportok nem egyenruhások, hanem formaruhát viselnek. Ezek a csoportok a törvény talaján állnak, és nem kirívóan közösségellenes magatartást folytatnak, hanem a társadalom önvédelmi joga keretében, az állami erőszak-monopóliumot meg nem kérdőjelezve, hatósági jogköröket nem gyakorolva és abszolút mértékben a helyben élők akaratának megfelelően járnak el. Éppen ezért az ő tevékenységüket nem felszámolandónak, nem úgymond káros, megoldandó társadalmi jelenségnek kell beállítani, hanem kifejezetten támogatandó, elismerendő partnerként kellene rájuk tekinteni. Éppen ezért egy eseti bizottságban, amely vizsgálja a közbiztonsági helyzetet... Egyébként teljesen egyetértek Zakó László képviselőtársammal abban, hogy nem meglévő köznyugalomról, közrendről, közbiztonságról lehet beszélni, hanem legfeljebb kívánatosról, hiszen Magyarországon sajnálatos módon, aki azt állítja, hogy a köznyugalom, közrend, közbiztonság egy paradicsomi állapotként létező valóság, amit próbálnak fenyegetni például ezek a bizonyos, egyenruhásnak nevezett csoportok, akkor azt gondolom, az nem mond igazat.
Éppen ezért ez az ajánlás 2. számú pontja szerinti Volner János-féle javaslat maximálisan támogatandó, és helyes irányt szab ennek az egész kérdésnek. És arra kérem önöket, hogy tényleg legyenek figyelemmel, tekintettel a valóban a közbiztonsági válsághelyzetben szenvedő embereknek az érdekeire, az ő panaszaikat hallgassák meg, legyenek nyitottak arra, hogy szembenézzenek ezzel a jelenséggel. És ne azokat ültessék most akár büntetőjogi értelemben érdemi vádpadra vagy pedig politikai vádpadra, akik erre a társadalmi jelenségre, erre a bizonyos közbiztonsági válsághelyzetre, a bűnözés, a mindennapi bűnözés elharapózott formáira kívánják felhívni a figyelmet. Mert ez az út abszolút tévút, és ezt a társadalom nem fogja egyébként sem következmények nélkül hagyni. Úgyhogy most még lehetőség van arra, hogy ezt az eseti bizottságot a társadalmi elvárásnak megfelelő célnak állítsák be, és ne torzuljon el egy politikai cirkusszá.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
