DR. KOCSIS MÁTÉ

Teljes szövegű keresés

DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elmúlt héten az általános vitában az MSZP-s Varga képviselőtársam próbált megvádolni azzal, hogy igyekszem megúszni a vitát, most ezt a jobbikos képviselőtársaim tették. Nem terveztem, már jó ideje bejelentkeztem a normál hozzászólásomra, csak mindaddig nem tudom ezt megtenni, ameddig vannak előttem bejelentkezők. Viszont igyekezni fogok, mint ahogy szoktam, nem megúszva a józan érvelés lehetőségét, az elhangzottakra érdemben válaszolni.
Először Volner képviselőtársamnak a legelső hozzászólására reagálnék. Amit ott én kifogásolnék, főleg az ön által benyújtott módosító javaslat indokolásában, hogy úgy fogalmaz: a bizottság létszámának tíz főre való csökkentése pontosabban tükrözi a képviselőcsoportok parlamenti arányait, ha három fideszes és két jobbikos van. Nekem matematikai bukfencet okozott, képviselő úr, ha szabad ilyet mondani, hogy a kettő úgy aránylik a háromhoz az ön indokolása szerint - ide van írva -, mint a Jobbik képviselőcsoportjának a létszáma a Fidesz képviselőcsoportjának a létszámához. Tulajdonképpen az ön szándéka valóban kiolvasható, az a bizottság paritásos mivolta volt, csak szeretném felhívni a figyelmét, hogy az indokolásába nem ez került bele, hanem a képviselőcsoportok parlamenti arányainak pontosabb tükrözése. Ezzel nem értek egyet.
Régi vitánk, mondhatnám, az ügy kapcsán a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés követelménye. Én igyekeztem egyértelműen elmondani már sokszor, sok helyen, többek között a bizottsági ülésen is, amin ön is ott volt, hogy amennyiben nekem lesz módom ennek a bizottságnak a munkájában részt venni, akkor én is azt gondolom, hogy nem lehet az a célja, hogy elbújjunk a nyilvánosság elől, hovatovább nem is feltétlenül tennék arra javaslatot, hogy egy olyan témában, amely téma bejárta Európa és a világ sajtóját, és végtelenül rossz színben tüntette fel hazánkat, elbújjunk a közvélemény elől, akár a hazai, akár a nemzetközi közvélemény elől.
(21.00)
Tudja meg a hazai és nemzetközi közvélemény, hogy kik voltak azok, akik lejárató szándékkal, Magyarországon polgárháborús helyzetet vizionálva, gyalázatos jelzőkkel illették a magyarországi közállapotokat. Majd mindjárt erre szeretnék visszatérni, csak szeretném tematikusan, ahogy jegyzeteltem, a képviselők hozzászólását kifejteni. Ez az egyik része a Volner képviselő úr által feltett kérdésre adandó válaszomnak.
Ugyanakkor emellett azt nem vitathatjuk el, hogy valóban a bizottság birtokába, illetve munkája során a bizottság elé kerülhetnek olyan tények, adatok, dokumentumok, részben, a bizottság munkájának egyetlen kis részében is akár, amelyek megkövetelik a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést, de ez nem jelenti azt, hogy az egész bizottság 150 napos fennállása alatt végig megkövetelje a zárt ülés létét.
Hovatovább, ismétlem magam, ha lesz módom ennek a bizottságnak a munkájában részt venni, akkor én legalább három vagy négy tucat meghívottra tennék majd javaslatot, amennyiben lesz erre módom, amely már eleve kizárja azt, hogy ott mindig zárt ülést tartsunk. Egyfelől azért, amit mondtam, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény jelentős érdeklődésére számíthatunk; másfelől, akik eljönnek, a meghívottak jelentős része, a 80-90 százaléka feltételezéseim szerint nem mond olyan adatot, és nem rendelkezik olyan dokumentummal, amely ezt megkövetelheti. Ismétlem, a maradék 10 százaléknál ezt nem tudjuk kizárni, tehát ezért a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés. Nem cél, hogy titok maradjon vagy titkot képezzen a Gyöngyöspatán történtek nagy halmaza.
Szabó Rebeka képviselőtársam már ugyan nincs itt, de érdemben nem is tudok rá reagálni, hiszen nem a házszabályszerű javaslatokhoz szólt hozzá.
Harangozó képviselőtársam sincs már itt. Ő a régi bánatát mondta el: az eseti kontra vizsgálóbizottság problémáját. Azt gondolom, és szintén a bizottsági ülésen többször már megvitattuk, hogy ennek a bizottságnak az eseti mivoltát pusztán az indokolja, hogy mindenképpen javaslatokat kell tenni arra, hogy a Gyöngyöspatán történtek hogyan ne ismétlődjenek meg.
De, és itt fontos nyitnunk egy zárójelet, azért odáig ne merészkedjünk - utalva egyébként részben a nem házszabályszerű javaslatokra és a vitában elhangzott mondatokra is -, hogy egy komplett teljes magyar társadalmi problémának a legszélesebb körű - szociális, közfoglalkoztatási, oktatási, kulturális, szociológiai, politikai, történeti, mindenféle - hátterét egy 10, 12 vagy akár 15 fős bizottság megoldja, és széles körben, a mezőgazdaságtól a beruházásokig javaslatokat tegyen. Tehát azért az nagy kabát lenne ennek a bizottságnak. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a Gyöngyöspatán történt eseményeket a-tól z-ig feltárja, és javaslatokat tegyen arra, hogy ez hogy ne történjen meg a jövőben.
Az érződött mind a három ellenzéki párt hozzászólásán, amire azt is mondhatnám, hogy lehet egy természetes vagy magától értetődő politikai cél, hogy a kormány nem képes megvédeni a magyar embereket, és akkor elmennek lakossági fórumra, és ott nevetnek az emberek. Nézzék, ez egy teljesen világos és követhető ellenzéki magatartás, hogy önök ezt hangoztatják. Mi azt mondjuk, hogy szerintünk ez nincs így. Ismerjük, el szoktuk mondani, és itt szeretném a Duna TV-s interjúmat pontosítani, talán Gaudi képviselőtársam tette szóvá, azért én elég világosan igyekeztem fogalmazni ebben a kérdésben, ami pedig úgy hangzott, és ezt akkor itt is elismételném, nehogy félreértés legyen legalább köztünk, hogy ismerjük a vidéki kistelepülések közbiztonsági problémáit, azok kihívásait, igyekszünk is azokat megoldani.
Higgye el, hogy én magam is a legjobb tudásom, szándékom szerint igyekszem olyan javaslatokat megfogalmazni, úgy együttműködni a Belügyminisztériummal is számos esetben, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Mi csak azt állítjuk, hogy a Gyöngyöspatán ezekre a problémákra adott válaszokat nem tudjuk maradéktalanul elfogadni, sőt maradéktalanul nem tudjuk elfogadni, hiszen egyfelől nem tartottuk jogállaminak, nem tartottuk hatékonynak, és talán ez a legfontosabb. És elkerülvén azt, hogy a tartalmi vitába belemenjünk, szoktam mondani, hogy ezért kell hogy felálljon a bizottság, mert tele vagyunk gondolatokkal Gyöngyöspata kapcsán, és kell egy fórumot annak teremteni, hogy ezt elmondhassuk egymásnak, de ne a részletes vita házszabályi kereteiből kilépve. Tehát ehhez ennyit engedjenek hozzáfűzni.
De visszatérve Harangozó képviselő úrra, mert kicsit elkanyarodtuk. Ő a kérdések általánosságát gyakorta firtatja. A bizottság által kitűzött feladatok, illetve a bizottság címének megfogalmazása éppen azért általánosabb, amiért ez a vita ilyen szerteágazó. Tehát ebben az ügyben nehéz konkrét címet és nehéz konkrét feladatokat meghatározni pontosan azért, mert az általános vitája is hét órán keresztül tartott; pontosan azért, mert úgy gondolom, hogy mindenki tele van gondolatokkal; pontosan azért, mert erős politikai szálai vannak, és mindenki a legszélesebb spektrumon igyekszik vizsgálni az ott történteket. Ugyanakkor azt a feladatszabást meg magunknak meg kellett határoznunk, hogy legyen valamilyen kerete és követhető medre ennek a bizottságnak, hogy a gyöngyöspatai helyzet mint konkrétum és annak valamennyi vonatkozása. De ez Harangozó képviselő úrral egy régi vitánk.
Gaudi képviselőtársam beszélt a legtöbbet, ez igaz. Mondhatnám, hogy a Jobbik bevetette a csodafegyverét. Egészen Samu Tamástól az olaszországi szaghatásokig mindenfélével találkoztunk. Ugyanakkor volt néhány érdemleges hozzászólása, amire engedje meg, hogy hadd reagáljak.
Az egyenruhás bűnözés kapcsán többen felvetették, hogy olyanok is magukra veszik, rendőrök, tűzoltók, akiket nem illet. Nézzék, akinek nem inge, ne vegye magára. Szerintem Magyarországon nagyon kevés olyan rendőr van, vagy nagyon kevés ember van a közvéleményben vagy egyáltalán a Magyar Köztársaságban, aki ha azt hallja, hogy egyenruhás bűnözés, akkor valamely rendvédelmi dolgozóra gondol, hiszen teljesen világos, hogy itt nem erről volt szó.
Mondta képviselőtársam, hogy az állam nem nyújtja ki a kezét azok felé a szervezetek felé, amely szervezetek segíthetnének az állam, illetve a Magyar Köztársaság közrendjének fenntartásában. Az állam, azt gondolom, hogy elég régóta kinyújtotta a kezét ezek felé a szervezetek felé. Idén volt, nem régen volt 20 éves a polgárőrség. A polgárőrségnek az a fajta törvényi keretek között korlátozott működése, amely meghatározott együttműködési feltételek mellett szolgálja a vidéki kistelepülések közbiztonságát, együttműködik a rendőrséggel, az önkormányzattal, valójában nem politikai célból jelennek meg valahol és nemcsak esetileg, hanem állandó jelleggel ott vannak húsz éve. Halkan jegyzem meg, hogy nekem a jelenleg ott állomásozó erőkkel ez volt az egyik bajom, hogy nem állandóra mentek oda, hanem egy bizonyos ügyre. (Pörzse Sándor: Megoldjuk.) Én nem gondolom azt, hogy húsz év múlva ugyanezek az urak még ott lennének. Számos vidéki kistelepülés polgárőrségében bizony olyan emberek vannak, akik 15-20 éve egy helyen szolgálják a közbiztonságot jó együttműködésben. Az állam ezeket támogatja. Ezt csak arra szeretném mondani, hogy kinyújtja-e az állam a kezét más szervezetek felé - kinyújtja, ha az állam által kért játékszabályokat betartja, illetve eleget tesz annak az együttműködési kötelezettségnek, amelyre őt törvény kötelezi.
Az, hogy végeztek-e az önök által védett vagy preferált szervezetek hatósági tevékenységet, azt gondolom, hogy egy izgalmas kérdés, de nem illik a részletes vitába, ezért erre nem reagálnék, de azt gondolom, hogy egy esetlegesen létrejövő tényfeltáró bizottság munkája során mindenképpen erre ki kell térni.
Z. Kárpát képviselőtársam érintette az egyéb bűncselekmények elkövetőit, hogy így összefoglalóan idézzem. A kormány és a parlamenti többséget biztosító frakciók is már nemegyszer, sőt én magam is akár az idézett Duna televíziós interjúban világossá tettük, és szerintem egy elég egyértelmű állásponton vagyunk, hogy Magyarországon senki nem követhet el bűncselekményeket, legyen az cigány származású, nem cigány származású, kalauz, tanár, politikus, parlamenti képviselő, bárki az országban, egységesen kell ellene fellépnünk.
(21.10)
Azt tudom, hogy nem lesz kielégítő a válasz képviselőtársam számára, de ettől az álláspontunktól eltéríteni minket aligha lehet. Bűncselekmények kapcsán semmiféle különbségtétel nem megengedhető, nincsenek Magyarországon első- és másodrangú állampolgárok. Még egyszer mondom, mert idevág, ezért ismételnem szükséges: azokat a közbiztonsági kihívásokat, amelyekkel a magyarországi vidéki kistelepülések küzdenek, ismerjük, és valóban, önöknek odáig igazuk van, hogy ennek a megoldására törekedni kell. A módszerekben és az eszközökben azonban eltérő megoldásokat javasolunk, és azt hiszem, hogy azok a jogszabály-módosítások vagy akár pénzügyi döntések, amelyek a tavalyi évben már elkezdődtek, követik azt az irányt, amely a közrend irányába halad.
Örülök, hogy legalább Tóbiás képviselőtársam visszajött, mert így tudok a Szocialista Párthoz is beszélni. Nem tudjuk nem elmondani - és a humor látszatát is szeretném elkerülni akkor, amikor ezt mondjuk -, azt viszont meg a Szocialista Párt ne remélje, hogy valaha is el fogjuk ismerni azt az álláspontjukat, hogy a kormány tehet a Magyarországon kialakult közbiztonsági állapotokról. Hovatovább, ha szükséges, a tényfeltáró bizottságnak Gyöngyöspata kapcsán olyan megállapításokat is kell tennie, amelyek ezt egyértelművé teszik. A legegyszerűbb módszer - elmondtuk már százszor, én magam is elmondtam -, hogy előkelő idegenként azt mondják, hogy az alig tíz hónapja regnáló kormány tehet mindenről.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem