NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Igen rövid kérdés lesz. A kormány közpénzen szociális konzultációt kezdett a 16 éven felüli, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokkal. Félretéve most a kérdések tartalmára vonatkozó kifogásainkat, arra várok választ az államtitkár úrtól, hogy milyen törvényi alapja van annak, hogy a kérdőívek kiküldéséhez a megkérdezett személyek név- és lakcímadatát használják fel. Kérdezem az államtitkár urat, jelölje meg, melyik az a törvény, amely lehetővé teszi bármely kormányzati szerv számára, hogy a kormány kíváncsiságát kielégítendő, kezelhesse a magyar állampolgárok személyes adatait.
Megállapíthatjuk, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LVI. törvény a nyilvántartás adatainak ilyen célú felhasználására nem ad felhatalmazást. Nem alkalmazható véleményünk szerint erre az eljárásra a kutatási és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, legalábbis a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályai.
A szociális konzultációval összefüggő feladatok ellátásáról szóló 1137/2011. (V. 6.) kormányhatározat szerint a kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát bízta meg a kérdőívek kiküldésével és a kapcsolattartással is. Tekintve, hogy állításuk szerint közjogi következménye van eljárásuknak, hiszen állításuk szerint ezen válaszok alapján alakítják majd a törvényeket, kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hol az a törvény, amellyel kijelölték az adatkezelőt. Hol van az állampolgárok hozzájárulása, hogy kezelhetik adataikat? S ha ezek nincsenek meg, akkor ön minek nevezné azt az eljárást, ha nem a személyes adatokkal való visszaélésnek?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
