DR. DOROSZ DÁVID
DR. DOROSZ DÁVID
DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm, elnök úr. Még egyelőre nem olvadtunk be, és nem is fogunk, a mellettünk lévő frakcióba. Köszönöm szépen a szót. (Dr. Rétvári Bence: A Jobbik befogadó párt. - Derültség, közbeszólások a Jobbik és a kormánypárti padsorokból.) Szerintem senkinek nem lenne jó, tehát foglalkozzunk az előttünk levő törvényjavaslattal.
Nagyon furcsa látni egy újabb Btk.-módosítást a kormányoldal részéről, különös tekintettel arra, hogy az ellenzéki Btk.-módosításokat mindig azzal az indokkal söpri le a kormánypárti többség az asztalról, hogy készül az új Btk., tehát hagyjuk békén a büntető törvénykönyvet, nem kell azt módosítgatni. Ehhez képest eléggé különös, hogy lényegében kéthetente jönnek be a jelenlegi Btk.-t hegesztgető javaslatok a kormánypárt részéről. Úgy látszik, ez egy kettős mérce, ami nem vonatkozik, csak az egyik oldalra.
Nézzük magát a törvényjavaslatot, amelynek két fontos része van, egyrészt a tb-csalás, másrészt a költségvetési csalás. Kezdjük a tb-csalással! Ennek a tényállásnak a bevezetése nem kifejezetten indokolt, hiszen ahogy ezt már a kormánypárti képviselők is többször elismerték, a csalás büntető törvénykönyvben szereplő jelenlegi tényállása pontosan lefedi, és pontosan meg tudja előzni, illetve büntetni tudja ezeket a valóban elítélhető és büntetendő cselekményeket. Tehát ennek az új tényállásnak a bevezetésére semmi szükség nincs, ez lényegében egy PR-akció. Nagyon jól hangzik, nagyon jól lehet vele a sajtóban kampányolni, de sajnos megint egy lufieregető büntetőpolitikai lépés, aminek a valós célja és oka nem áll fenn.
A második részben a költségvetési csalásnál ez már inkább egy valós és létező problémára adott megoldási javaslat, ami nem is indul rossz irányba, hanem valójában megpróbálja kezelni a problémát. Viszont a megfogalmazása, illetve kodifikációja hagy kívánnivalókat maga után. Itt főleg két dolgot fogok említeni, amelyekre módosító javaslatokat is fogunk benyújtani, hiszen a jelenlegi viszonylag pongyola megfogalmazás sajnos a jogértelmezésben és a jogalkalmazásban problémákat, illetve félreérthető eseteket vethet föl.
Egyrészt visszatérő ennél a tényállásnál a különböző szakaszokban a “kapcsolatos”, “kapcsolatba hozható” kifejezés. Az Alkotmánybíróság egy 2004-es határozatában kifejezetten kijelentette és úgy határozott, hogy a “kapcsolatos” és hasonló kifejezések használata a büntető törvénykönyvben jogértelmezési és jogalkalmazási hibákhoz és félreértésekhez vezet. Ezek nem egyértelmű fogalmak, ezek nem elég precíz fogalmak, így azok teljesen ellenjavalltak a törvényhozási aktusokban. A büntető törvénykönyvben pedig - mondanom sem kell - fokozottabb figyelemmel és fokozottabb körültekintéssel kell eljárni. Tehát ennek a megváltoztatását mindenképpen javasoljuk.
Szintén félreértésre, illetve jogértelmezési problémákra adhat okot, hogy ez a tényállás jelen pillanatban, ahogy önök benyújtották, nem tartalmaz célzatot. Ez pedig olyan problémákra vezethet, hogy a tévedés mint kimentő okra való hivatkozásnál, illetve a bíróságon, ha ez felmerül, ez megint jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat vethet fel. Éppen ezért olyan módosító javaslatot fogunk betenni, amely kifejezetten erősíti ennek a tényállásnak a hatókörét. Kifejezetten erősíti azt, hogy pontosabban lehessen vele célozni, pontosabban lehessen vele megakadályozni, illetve büntetni azokat a cselekményeket, amelyekre ezek vonatkoznak. Így aztán mindenképpen fontosnak tartjuk a célzat mint jogi eszköz bevételét a büntető törvénykönyv ezen tényállásába.
Az egész csomagot így, önmagában jelen pillanatban támogatni nem tudjuk, ezt a módosító indítványaink sorsától tesszük függővé. Az egyik szintjén látjuk a jó szándékot, és látjuk, hogy valóban egy meglévő társadalmi problémára akar választ adni, a másik részén viszont sajnos csak megint egy PR-szagú büntetőpolitikai lufieregetést látunk, ahogy ezt az elmúlt hónapokban önöktől már megszokhattuk.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP padsoraiban.)
