DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A büntető törvénykönyvről szóló módosító javaslat található előttünk, illetve azt tárgyaljuk. Ezzel kapcsolatban egy olyan törvénytervezetet kaptunk, amely alapvetően támogatható.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, amióta egy éve a parlamentben van, mi minden olyan Btk.-val kapcsolatos szigorítást támogattunk, illetve támogatunk, amelyek általában össztársadalmi érdeket szolgálnak, illetve amikor mi megcéloztuk itt a parlamentet, és elkészítettük az első programunkat, hogy mit kívánunk megvalósítani, elsősorban arra helyeztük a hangsúlyt, és az egyik legfontosabb mondanivalónk az volt, hogy Magyarország a rend állama kell hogy legyen, és a Jobbik azért fog fellépni, hogy az után a 8 év káosz után, amely itt eluralkodott ebben az országban, végre a rend, a törvényesség, a törvények egyformán való betartása és mindenkire vonatkozása érvényesüljön. Ezért ezt tűztük ki a zászlónkra, és ezért is dolgozunk, amióta itt vagyunk bent a parlamentben.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az elmúlt 20 esztendőben nagyon sok dolog történt, és bizony a morál is sok tekintetben megromlott, romlott a közbiztonság. Nyilván egy egypártrendszerben, egy olyan rendszerben, ahol egy párt uralkodik, bizony nagyon erősnek kell lennie az államrendőrségnek, nagyon erősnek kell lennie a szigornak, ott nem volt olyan könnyű a bűncselekmények elkövetőinek, és itt is egy liberalizáció volt megfigyelhető az elmúlt 20 esztendőben. Vonatkozik ez mind az olyan bűncselekményekre, amelyek intellektuális jellegűek, amelyek csalással, pénzügyekkel kapcsolatosak, illetve vonatkozik azokra is, amelyeket inkább köztörvényesnek nevezünk, erőszakos jellegűek, az állampolgárokat akár fizikailag veszélyeztetik. Mind a két esetben az volt megfigyelhető az elmúlt 20 esztendőben, hogy nagyon romlott Magyarországon a morál, és elszaporodtak ezek a bűncselekmények mind a kettő vonatkozásában. Mi, amikor bejöttünk ide, akkor azt fogadtuk meg, hogy mindent meg fogunk tenni ezért.
A minap, a múlt héten éppen Kontrát Károly államtitkár úrral volt itt egy elég komoly vitánk, aki azt mondta, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem szavazza meg a Btk. szigorításával kapcsolatos módosításokat, amit mi akkor is visszautasítottunk, és ez is egy olyan példa, amelynél mi is azt mondjuk, hogy ha ezzel a törvénytervezettel nem is értünk minden szinten és minden pontjával egyet, de alapvetően jó irányba mozdul el, és ezt támogatnunk kell. Amikor a Jobbik idejött a parlamentbe, azt mondtuk, nem fogjuk elutasítani, ha bárki részéről, akár még az MSZP részéről is érkeznek javaslatok, mi azokat meg fogjuk szavazni, ha a nemzet érdekében ezt érdemesnek látjuk.
Ebben a törvényjavaslatban is olyan pontokat látunk, amelyek mindenképpen fontosak. Ez egyrészt akkor, amikor megfogalmazódtak korábban azok a szigorítások, amelyeket az elmúlt egy esztendőben elfogadtunk, azok jó részét is támogattuk. Itt nyilván van egy, amit az MSZP a kormányzása alatt annak idején bűncselekménynek minősített, majd számunkra nagyon szomorú módon a saját magát nemzetinek valló akkori ellenzék, amelyik jelen pillanatban kétharmados kormánytöbbséget képvisel, ezeket a bűncselekményformákat ugyanúgy fenntartotta, amelyeket most még egyenruhás címszóval is ellátnak, még határozati javaslatot is kaptunk erre vonatkozóan, hogy állítsunk fel egy nem vizsgáló eseti bizottságot. Nyilván ezzel a részével nem értünk egyet, és az erre vonatkozó Btk.-módosításokat nem szavazzuk meg, de ezen túlmenően az ilyen jellegűeket, amelyek mind pénzügyileg, mind más jelleggel a rend megerősítésére, nem pedig a rendetlenség megerősítésére vonatkoznak... - mert álláspontunk szerint azok, amelyekről az előbb beszéltem, sajnos éppen hogy a rend ellen fognak nem sok jót szülni ebben az országban azok a Btk.-módosítások, amelyek például a polgárőrség tevékenységére vonatkoznak, ezek nem a rend irányába hatnak, ezeket nem szavazzuk, viszont ez a törvénytervezet a rend irányába hat, tehát ezt mindenféleképpen támogatjuk.
Nagyon érdekes, amivel kezdődik ennek a törvényjavaslatnak az 1. §-a, a Bt. 309. §-a kap egy új szabályt. A 309. § korábban már létezett, jelen pillanatban üresen állt a Btk.-ban, és ezt a kis űrt találták meg nagyon szellemesen, éppen a deviza-bűncselekményeket, amilyen bűncselekmények gyakorlatilag ma már nem léteznek, ez a régi szocializmusból átvett örökségünk volt, ennek a helyébe érkezett be a társadalombiztosítási, szociális és más jóléti juttatással kapcsolatos szakasz, amelyet a 309. §-t fogja viselni.
Mi hallottuk az előző hozzászólóktól azt, hogy mennyire elszaporodtak, illetve milyen szinten próbálják kihasználni ezeket a társadalombiztosítás, illetve a szociális rendszerek által biztosított lehetőségeket az emberek Magyarországon. Bizony, ez juttatta odáig a mai rendszert, hogy oly sokan potyautasként szerepelnek a szociális ellátási rendszerben, olyan sokan potyautasként szerepelnek a társadalombiztosítási ellátási rendszerben és egyéb más rendszerekben. Ezek vagy megtévesztéssel, vagy pedig egyéb más csalárd eszközökkel jutnak hozzá ezekhez az ellátásokhoz, akár személyes ismeretség által, akár a vizsgáló orvosok megvesztegetése által jutnak hozzá olyan juttatásokhoz, amelyek őket nem illetnék meg. Erre vonatkozóan eddig is volt lehetőség a megbüntetésükre, azonban ez átfogóan hozza be ezt a lehetőséget az ő megbüntetésükre. Tehát a 309. §-sal kapcsolatosan mindenféleképpen üdvözlendőnek tartjuk ennek a behozatalát.
Sneider Tamás képviselőtársam a bizottság kisebbségi véleményének a megfogalmazásakor kifejtette azt, hogy ott, a bizottságban sem szavaztunk ez ellen a törvénymódosítás ellen, éppen azt mondtuk, hogy ezt abból a szempontból tartjuk kevésnek, hogy itt a 20 ezer forintos értékhatár kerül meghatározásra. Sajnos, itt olyan összegekre követik el ezt a csalást, amelyek nagyon gyakran nem érik el a 20 ezer forintot, azonban össztársadalmi szinten jelentős mértékben károsítják meg a költségvetést. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenképpen fontosnak tartja azt, hogy ezeknek a 20 ezer forint alatti elkövetési értéke is büntetendő legyen. Ha azt nyilván elfogadjuk, hogy ezt nem Btk.-ban kell szabályozni, és ebbe nem kerülhet be, de akkor a szabálysértési kódexbe kerüljön be erre vonatkozóan. Sneider Tamás képviselőtársam már ígéretet tett, hogy a Jobbik ezt majd be fogja nyújtani önálló indítványként, és ha jól értettem, Szakács Imre képviselőtársam már itt a korábbi beszédében elmondta, hogy ő a maga részéről ezt támogatja is, és teljes mértékben egyetért azzal, hogy valóban szükség van arra. Ha már felismerte a parlamenti többség, hogy ezt szabályozni kell, akkor szabályozzuk ennek a szabálysértési alakját is, és nehogy majd az váljon Magyarországon népszerűvé, hogy a 20 ezer forint alatti pénzek megszerzésére fogják kihasználni ezt a rendszert.
A 2. §-sal kapcsolatban, a költségvetési csalással kapcsolatban ez nagyjából a korábbi adócsalás helyébe lép, hasonló fenyegetettséget szab a bűncselekmények elkövetőivel szemben.
(17.20)
Ami talán egyetlenegy enyhítés, amit látok - talán ez inkább a részletes vitához tartozik, de azért elmondanám - a (3) bekezdésben, amikor az 5 évig terjedő szabadságvesztés az alapbüntetés, az eredeti 310. §-nál ez az 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. Ennek a büntetés kiszabásánál, tehát a bírói gyakorlatban van jelentősége, hiszen ha nincs meghatározva az alsó határ, akkor a bíróság sokkal szélesebb körben szabhat ki büntetést, és akár adott esetben - egy méltányolható esetben - az enyhítő szakasz alkalmazásával könnyebben szab ki pénzbüntetést abban az esetben, mint szabadságvesztést, tehát itt némi enyhítés figyelhető meg.
Azonban a (8) bekezdésben van egy szigorítás, amit mindenképpen üdvözlendőnek tartunk, hiszen a korábbi adócsalásra vonatkozó paragrafus utolsó bekezdése azt tartalmazta, hogy az adócsalás elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti. Hát mi ez, ha nem felhívás volt a táncra? Tehát ez azt jelentette, hogy mindenki nagyon jól tudta, hogy ha adót csal, akkor nem fogják őt büntetőjogilag felelősségre vonni abban az esetben, ha ezt a pénzt esetleg az elévülési időig félreteszi, vagy van a birtokában ennyi, mert ha lebukik, akkor kifizeti, és akkor tulajdonképpen az égadta világon semmilyen szankció nincs, akkor megszüntetik vele szemben a büntetőeljárást, és él, mint hal a vízben. Tehát semmilyen problémája ezzel kapcsolatban nincs.
Ezzel kapcsolatban ugyan nem jelentős szigorítás, de mindenképpen üdvözlendő az új megfogalmazás, amely már nem azt mondja ki, hogy nem büntethető, hanem csak azt mondja ki, hogy korlátlanul enyhíthető. Tehát itt annak a bírónak lesz majd a joga ezt eldönteni, aki már az eset összes körülményeinek a birtokában van, aki ismeri az elkövető múltját, ismeri azt, hogy tulajdonképpen milyen nagyságrendű vagy mennyire volt ez szándékos megkárosítása az állami költségvetésnek, és mindezt nagyon jól fogja tudni mérlegelni a bíró. Ennek örülök minden olyan esetben, amikor a bíró megkapja azt a lehetőséget, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve nagyobb legyen az ő mérlegelési jogköre, és ebben az esetben valóban élhet azzal az eszközzel, amíg a régi büntető törvénykönyv - a korábbi - lehetőséget sem adott neki, tehát el sem indult a büntetőeljárás. Itt viszont megteheti ugyanazt, hogy teljes mértékben, azt mondja, hogy korlátlanul enyhíti, tehát nem szabja ki vele szemben a legenyhébb büntetést sem, de megteheti azt is, hogy akár súlyos büntetéssel is sújtja adott esetben. Tehát a törvénynek ez a része is üdvözlendő.
Mindezeket figyelembe véve úgy látjuk, hogy ezt a törvénytervezetet, illetve törvénymódosítást tudjuk támogatni, és azt gondolom, hogy igennel fogunk majd szavazni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)
