DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/3006. számú törvényjavaslat, amely a büntető törvénykönyv módosítását tartalmazza, akár a sorrendben vehető büntető törvénykönyvi módosítások egyike is lehetne, hiszen az elmúlt 8 évben Magyarországon olyan közállapotok valósultak meg, amelyeknek a kezelése, egyik lehetséges kezelése ezeknek a cselekményeknek a büntető törvénykönyvben való megjelenítése vagy szigorítása. Ugyanakkor ez csak a látszat. Ennek a mostani előterjesztésnek sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen a közvagyont, a költségvetést, azt a pénzügyi alapot próbálja a büntetőjog eszközeivel védeni a javaslat, amely az elmúlt 8 évben úgymond szabad préda volt, mindenki fosztogathatta, és kevés jogkövetkezmény csatlakozott hozzá.
Én azt gondolom, hogy a kormánynak ez a javaslata mindenképp figyelemre méltó, hiszen megpróbálja azokat az elkövetési formákat nevesíteni, amelyek egyébként eddig is büntethetők voltak, hiszen amennyiben beszorítható volt a csalás tényállásába, ez alapján az eljárást az illetékes szervek elindíthatták ezekben az ügyekben. De nem volt megnevezve, nevesítve az a jogi tárgy, amelyet védeni kell, nevezetesen az ország költségvetése. Az ország költségvetése az adófizetők, illetőleg a különböző cégek befizetéseiből, egyéb állami bevételekből áll össze, és az országos költségvetés ad fedezetet arra, hogy az ország működjön; azoknak a közszolgáltatásoknak, amelyeket az állam, az önkormányzatok nyújtanak az állampolgárok, a családok felé, a fedezetét biztosítsa. Hogyha ennek az ellenőrizetlen és büntetlen csipegetése, fosztogatása megtörténhet, akkor nagyon komoly problémák alakulhatnak ki.
A kormány a költségvetés védelmét megpróbálta különböző eszközökkel megoldani az elmúlt évben. Most került sor a Btk. módosításán keresztül azoknak az egyébként egyenként talán nem túl nagy összegű, de összességében azért jelentős kárt okozó csalásoknak a büntetésére, amelyeket a felvezetőben mind az államtitkár úr, mind pedig képviselőtársaim elmondtak.
Fontos dolog, hogy itt nemcsak a táppénzcsalásról van szó, ez is egy fontos eleme, hiszen talán a képviselőtársaim és a parlament ülését figyelemmel kísérők ismeretségi körében is nemegyszer előfordult, hogy ha valakinek munkahelyi konfliktusa volt, akkor az egyik könnyű - úgymond - kibúvó az volt, hogyha táppénzre megy, és ezalatt a munkáltatója részéről érinthetetlen volt, megfelelő védettséget élvezett, és még némi jövedelemre is szert tett. Nem csak a táppénzcsalásról van szó, de gondoljanak arra, amikor olyan híreket lehetett hallani, és azért ez sem elenyésző számban történt meg, amikor úgy vettek fel családok családi pótlékot a gyermek után, hogy állami gondozásban vagy fiatalkorúak börtönében volt a gyermek, mégis hozzájutottak az ellátáshoz.
Az államtitkár úr is említette, és megint csak a parlament napirendjén van egy másik törvényjavaslat tekintetében a rokkantsági ellátással történő visszaélés. Megint csak arra hivatkozom, hogy bizonyára mind képviselőtársaim, mind pedig a hallgatóság körében volt olyan eset az elmúlt évek, évtizedek során, amikor valamelyik ismerős vagy áttételes ismerős úgymond megütötte azzal a főnyereményt, hogy rokkantsági nyugdíjat, 67 százalék fölötti vagy 67 százalékot elérő rokkantsági nyugdíjat sikerült elérnie, holott a környezete nagyon jól tudta, hogy egy egészséges és munkaképes fiatalról van szó. De ez mégiscsak egy jó móka volt. Tehát ezeket a cselekményeket most megpróbálja a büntető törvénykönyv jelen módosítása nevesítetten kezelni, ami nyilván a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatás számára is egyszerűbbé, egzaktabbá és átláthatóbbá teszi ezeknek a cselekményeknek a megítélését.
Talán van egy újdonság is, amely nemcsak az elkövető részéről mint magánszemély részéről teszi ezeknek a cselekményeknek a büntetőjogi következményét a középpontba, hanem azon gazdasági szervezetek vezetői és ellenőrzésre jogosult munkatársai büntethetőségét is felveti, akiknek meglett volna a lehetősége, sőt adott esetben talán a kötelezettsége is, hogy leellenőrizzék, hogy azok az adatok, azok az igények, amelyek bejelentésre kerültek, megfelelnek-e a valóságnak, nem csak egy csalárd módon történő szociális vagy egyéb juttatás felvételére vonatkoznak, de ezt nem tették meg különböző hivatkozással. Most a törvényjavaslat az ő felelősségüket is a büntetőjog keretei közé teszi, azaz jobban oda fognak figyelni, és azok a pénzek, amelyek, mint említettem, összességében, egyenként talán nem túl nagy összegek - egyik képviselőtársam, Sneider képviselőtársam mondta is, hogy a 20 ezer forint alatti összeget ez nem igazán kezeli -, de összességében az adott évben akár milliárdos nagyságrendű károkat is tud okozni a költségvetésnek.
Én a Fidesz-frakció nevében támogatom a javaslat elfogadását. Nyilván majd a módosító indítványokat, hogyha jobbító szándékú vagy olyan észrevétel van, amit a beterjesztő nem vett észre, vagy egyéb módon javítaná a törvényjavaslatnak, a Btk.-módosításnak a szövegezését, megtárgyaljuk, és egyébként a tisztelt Háznak is javaslom elfogadásra.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
