DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít. A rendszerváltás óta eltelt idő történései bebizonyították, hogy a hazai költségvetés a változások legnagyobb vesztesévé vált. A törvénymódosítás több olyan bűncselekményt is tartalmaz, amelyek a költségvetési bevételek, illetve kiadások rendszerét védik. A kormány többek között a táppénzcsalások és a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások ellen fokozottabb és összehangoltabb védelmet kíván biztosítani. Az új, költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának célja, hogy következetesebbé és hatékonyabbá tegye a büntető törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A kormány célja, hogy a költségvetést hatékonyan védje azáltal, hogy a bűncselekményt, az elkövetők magatartását a lehető legtágabb módon fogalmazza meg. Ez a megoldás alkalmas lehet arra, hogy kiiktasson számos kiskaput és visszaélési lehetőséget. (Babák Mihály: Ez nem tetszik a szociknak!)
A kormány a költségvetés védelmében fokozott figyelmet kíván fordítani a táppénz- és az egyéb társadalombiztosítási csalások elleni küzdelemre azáltal, hogy a büntető anyagi jog szabályait módosítja. A kisebb vagyoni hátrányt okozó, de tömegesen előforduló és a társadalombiztosítás és a szociális ellátás rendszerét kijátszó jogsértő magatartásokkal szemben egy új bűncselekményi fogalmat, tényállást, mégpedig “visszaélés a társadalombiztosítási, szociális vagy jóléti juttatással” elnevezésű bűncselekményt alkot. Ha a kár meghaladja a 20 ezer forintot, akkor az már bűncselekménynek minősül. A bűncselekményi érték felső határa 200 ezer forint. Az ezt meghaladó értékre elkövetett cselekmény már egy súlyosabb kategóriába tartozik, mégpedig az úgynevezett költségvetési csalás kategóriájába. A bűncselekmény, amennyiben az okozott kár a 100 ezer forintot meghaladja, konkurál a költségvetési csalás alapesetével. Amennyiben az elkövető a költségvetésnek tévedésbe ejtésével, tévedésben tartásával vagy a valós tény elhallgatásával okoz 100 ezer forintot meghaladó, de 200 ezer forintot meg nem haladó kárt, a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétsége állapítható meg.
A közelmúltban kialakult gazdasági válság hatására elképzelhető, hogy sokan az elbocsátás elől jogosulatlanul felvett társadalombiztosítási ellátásokhoz menekültek. A publikált vizsgálati eredmények szerint az elmúlt években megduplázódott a betegállománnyal visszaélők aránya, és a pénzügyi válság tovább fokozta ezt a tendenciát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma évekig csökkent, majd 2008-ban emelkedést mutatott az év első tíz hónapjában, ekkor napi átlagban összességében 34 ezren voltak betegszabadságon.
Már 100 ezer forint értékhatártól is komoly büntetésre számíthat az, aki a jelenlegi nevén adócsalással, csempészettel próbálkozik vagy ezeket a tevékenységeket segíti, illetve büntetésre számíthatnak a táppénzzel vagy rokkantsági nyugdíjjal csalók is. A rokkantsági nyugdíj esetén 20 ezer forint értékhatártól lesz büntetendő a csalás, illetve kétévi börtönbüntetéssel is fenyegeti azt, aki hosszabb ideig üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben követi el ezt a fajta visszaélést, legyen szó rokkantsági nyugdíjak megítéléséről vagy annak nem jogos elfogadásáról. A javaslat alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből a jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy valós tényt elhallgat, és ezzel kárt okoz. Korlátlanul enyhítő annak büntetése, aki a vádirat benyújtásáig a kárt megtéríti.
Ezzel a törvénymódosítással a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától megóvnák a költségvetést, lehetővé téve a szankcionálást akkor is, ha az okozott vagyoni kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges bűncselekményi értékhatárt. Így a 20 ezer forintnál nagyobb kárt okozó bűncselekményeket, például a táppénzcsalást, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaéléseket büntetnék, a felső határ pedig 200 ezer forint lenne. Efölött már egy újabb bűncselekmény, a költségvetési csalás állapítható meg.
(17.10)
Összegezve az elhangzottakat: a kormány a törvénymódosítással elejét akarja venni a költségvetés további nagyarányú megkárosításának. Az elmúlt két kormányzati ciklus ugyanis köztudottan arcátlan módon megkárosította az ország büdzséjét.
A Fidesz-KDNP szövetsége ezzel szöges ellentétben egy új fizetési morált kíván bevezetni, amelynek segítségével az államkassza végre hozzájuthat az évek óta hiányzó több száz milliárdos bevételekhez, amelyek eddig a feketegazdaságban kötöttek ki, a társadalmi igazságosságnak megfelelően megteremti azt a rendszert, hogy a táppénzt, a rokkantsági nyugdíjat és az egyéb szociális ellátásokat csak a valóban rászorulók vehessék igénybe, azokra pedig, akik pedig ezeket a juttatásokat jogosulatlanul veszik igénybe, a törvény szigora kell hogy lesújtson.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
