KUPCSOK LAJOS
KUPCSOK LAJOS
KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Európa jelenleg a költségvetési szigorítások, a takarékossági csomagok idejét éli, a csalások elleni küzdelem és az EU pénzügyi érdekeinek védelme fontosabb, mint korábban bármikor, írta három hónappal ezelőtt Giovanni Kessler, az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal új főigazgatója hivatalba lépésekor.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít, rögzítve azt is, hogy a védelem jelenlegi rendszere elavult.
A Btk. büntetőjogi alapelvei közül a törvényesség elve két alapelv egybekapcsolódását jelenti. A nullum crimen sine lege azt jelenti, hogy senki nem vonható büntetőjogi felelősségre, csak olyan cselekmény miatt, amit az elkövetése előtt a törvény bűncselekményként szabályozott. A nulla poena sine lege elve pedig azt jelenti, hogy az elkövetővel szemben csak olyan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet a cselekvés elkövetésekor a törvény kilátásba helyezett. Az előttünk lévő törvényjavaslat mindkét büntetőjogi alapelvnek megfelel.
A Btk. általános része a bűncselekmény definíciójának meghatározásakor azt a cselekvést minősíti bűncselekménynek, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekvés az a tevékenység vagy mulasztás, amely az ország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, veszélyezteti.
A nemzeti együttműködés programja már egy éve rögzítette, hogy a magyarok gyökeres és alapvető változást akarnak az élet minden területén, a munka, az otthon, a család, az egészség mellett a rend is közös jövőnk tartóoszlopa. Az elmúlt nyolc év rossz és eredménytelen kormányzása adósságcsapdába hajtotta az országot, megrengette a költségvetési gazdálkodást, a legmagasabb szinten mutatott rossz példát a költségvetési adatok manipulálására, és nem utolsósorban lehetővé tette, hogy bűnszervezetek épüljenek be közpénzből fenntartott állami intézményekbe, vállalatokba, kiváltságosok, magánérdekek kezére juttatta az ország felemelkedésére szánt nemzeti forrásokat. A kormány a nemzeti együttműködés programjában nyilvánvalóvá tette, mert a választók ezt várták és ezt várják, a büntető törvénykönyv szigorítását.
A költségvetési csalás bűncselekményének kodifikálása azt célozza, hogy az eddigieknél hatékonyabban biztosítsa a költségvetési bevételeknek a költségvetésben való megjelenését. A szabályozás célja az is, hogy kiküszöbölje azt a diszkriminációt, ami az EK költségvetésvédelme és a magyar költségvetés védelme tekintetében megjelenik.
Fontosnak tartjuk a büntetőjogi szabályok tudatformáló erejét. Tudatformáló erején keresztül lehet eredményes az a szigor, amely a költségvetéssel, adókkal, járulékokkal kapcsolatos visszaélések terén léphetne életbe. Magyarország sem anyagilag, sem erkölcsileg, sem jogilag nem tolerálhat egyetlen olyan visszaélést sem, amely kárt okozhat az ország büdzséjének, legyen szó akár adócsalásról, akár jövedékekkel való visszaélésről, csempészetről, áfacsalásról, munkáltatással összefüggő adócsalásról, jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről vagy éppen a szociális támogatás jogtalan megszerzéséről.
A szociális jellegű juttatásokkal történő visszaélések körében a 20-200 ezer forintig terjedő ügyek tartoznak, a 20 ezer forint alattiakat az új törvény sem minősítené bűncselekménynek. Az új tényállással elsősorban a szociális, a foglalkoztatással, a munkanélküliséggel vagy a családdal kapcsolatos ellátások, juttatások megszerzése vagy megtartása érdekében elkövetett visszaélések büntetését, visszaszorítását célozza a javaslat. Az elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, a tévedésben tartás vagy a valós tény elhallgatása. A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekmény tényállása a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ösztönzendő az elkövetőt az általa okozott kár megtérítésére.
A költségvetési csalás bűncselekmény jogi tárgya a közteherviselést, a közteherviselési kötelezettséget teljesítő embereknek a költségvetések prudens működéséhez fűződő érdeke, közvetlenül pedig maguk a költségvetések. A költségvetési csalás alanya általános, a megtévesztő magatartás a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséghez kapcsolódik, vagy a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában kerül tanúsításra, feltéve, ha ez esetben az a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(17.40)
A befizetési kötelezettségek nem korlátozódnak az adókra, az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre. Idetartoznak például a költségvetéssel szemben fennálló egyéb, egyoldalú bírságfizetési, továbbá szerződéses kötelezettségből származó befizetési kötelezettségnek csalárd módon történő semmibevétele, nem teljesítése, és ezzel vagyoni hátrány okozása. A tipikus elkövetési magatartások között megint a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás vagy a valós tény elhallgatása vezet vagyoni hátrányhoz.
A bűnszövetségben, üzletszerűen történő elkövetés súlyosbító körülmények, minősített esetek. A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége mint kedvezmény a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetőkre nem lenne alkalmazható. Esetüket kivéve a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány megfizetésében az elkövető összeghatártól függetlenül érdekelt, mert valamennyi értékhatár esetén a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évtized, különösen az előző két kormányzati ciklus bebizonyította, hogy a költségvetés az átmenet legnagyobb vesztese. A magyar költségvetés védelme elképzelhetetlen a táppénzcsalások, a rokkantsági nyugdíjra elkövetett csalások, az áfacsalások, az adócsalások visszaszorítása, szankcionálása nélkül. A javaslat a visszaélési lehetőségek, a kiskapuk lezárását célozza. Nem kell jogásznak lennünk ahhoz, hogy emlékezetünkbe idézzük az elmúlt évek, évtizedek nyugat-európai adózási és költségvetés-védelmi gyakorlatáról hallottakat, látottakat, olvasottakat. Az alacsony adókulcsokhoz következetes költségvetési politika társul, főként a költségvetés bevételi oldalánál. Ez Nyugaton természetes, hiszen korrekt közteherviselés nélkül nem lehet kiadásokat fedezni. Csak hitelből, az ország eladósításából, és ez a politika Magyarországon 2010-ben már csúfosan megbukott.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
