DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti cinizmus rendszerének a legújabb produktumával eléggé egyszerű dolgunk van, hiszen többszörösen is kilóg a lóláb a javaslat mindkét részéből.
Kezdeném azzal, ami az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat illeti. Önmagában az Alkotmánybíróság elnökének a közvetlen választása, illetve a bíróság létszámának a növelése valóban nem ördögtől való. Mi magunk is kezdeményeztük egyébként az alkotmánykoncepciónkban, hogy elgondolható lenne akár az alkotmánybírósági elnök közvetlen választása, úgy, ahogy az előadói beszédben elhangzott, illetve a létszám bővítése. Igen ám, csakhogy a különböző közjogi megoldásokat nem lehet önmagukban értelmezni. Nem lehet önmagában véleményt nyilvánítani arról, hogy akár az elnöknek a közvetlen választása, akár a létszám növelése helyes lépés-e.
(16.00)
Akkor, amikor az LMP arra tett javaslatot, hogy megfontolandó lehet az alkotmánybírósági elnöknek a közvetlen választása, illetve a testület létszámának a növelése, akkor ezt tettük azért, mert a mi elképzelésünk szerint nem az Alkotmánybíróság hatáskörének a csökkentésére, hanem éppen ellenkezőleg, az Alkotmánybíróság hatáskörének a növelésére lenne szükség. Magyarul - hogy itt megcáfoljam az azóta már eltávozott Varga képviselő úrnak a szavait -: önök egyszer már kurtították az Alkotmánybíróság jogkörét tavaly novemberben, ezek után arra a lépésre szánták el magukat az alkotmányozás örve alatt, hogy az eddigi indítványozói kör 90 százalékát január 1-jétől kizárták abból a lehetőségből, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. Ez azt jelenti, hogy önök radikálisan csökkentették az Alkotmánybíróság hatáskörét.
Az, amivel itt jönnek az alkotmányjogi panaszról, az egy szemfényvesztés, államtitkár úr, ön nagyon pontosan tudja. Eddig volt egy kemény lehetőség minden magyar ember, minden parlamenti párt, minden képviselő kezében, hogy ha egy törvény, amit elfogadott az Országgyűlés vagy egy rendelet, amit kibocsát a kormány, úgy gondolja, hogy az alapvető jogelveket sért, akkor Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni. (Dr. Rétvári Bence: Most is!) Nem kellett rendes jogi eljárásokat végigvinni, hanem rögtön lehetett közvetlenül utólagos normakontrollt kérni.
Önök ezt a jogot is elvették az emberektől, elvették ezt a jogot az emberektől, mert önök alkotmányozás címén fölszámolták az alkotmányosságot. Erről van szó, és ehhez képest ebben a keretben értelmezhető egyáltalán a létszámbővítési javaslat és az is, hogy az elnököt közvetlenül kívánják választani. Ha erősödik az Alkotmánybíróság hatásköre, akkor szól érv amellett is, hogy a parlament, mintegy kiegyensúlyozva ezt a felerősödő szerepet, közvetlenül válassza meg a testület legfontosabb emberét. Természetesen hogyha nőnek az ügyek, például az Alkotmánybíróság szerepet kapna a mentelmi ügyek felülvizsgálatában, ne fordulhasson elő, hogy például önök Meggyes Tamást folyamatosan a mentelmi jog mögé bújtatják a képviselő-testületben elhangzott szavai miatt, ha ezekben az ügyekben az Alkotmánybíróságnak szerepe lenne, akkor jó érv szólna amellett, hogy az Alkotmánybíróság létszámát növelni kéne. De nem erről van szó, éppen ezért önmagában az alaplépés, amit önök az alaptörvényben megtettek, megkérdőjelezhető.
Az viszont, hogy miért olyan rettenetesen sürgős önöknek, hogy már most hatályba léptessék azt a szabályt, amiről önök döntöttek úgy, hogy maga a normaszöveg, az alaptörvény csak jövőre lép hatályba, hát az a magyarázat, ami itt elhangzott Balsai képviselő úrtól, meglehetősen sovány. Tudniillik hogyha növelik az Alkotmánybíróság létszámát január 1-jétől, 2012-től az ügyhátralék feldolgozására fél év, egy év múlva is van lehetőség.
Eléggé világos, hogy miről szól ez a történet: az Alkotmánybíróság még úgy is, hogy itt már két tagot önök jelölhettek, úgy is, hogy a hatáskörétől megpróbálták megfosztani tavaly ősszel, az Alkotmánybíróság így is szerzett önöknek kellemetlen perceket.
Önök satuba kívánják szorítani az Alkotmánybíróságot: egyik oldalról megfosztják azoktól a kemény hatásköröktől, amikkel az önök ámokfutó gazdaságpolitikáját meg tudná állítani, másik oldalról pedig belenyúlnak a személyi összetételbe, a személyi viszonyokba, hogy ha a hatásköröknek a megkurtítása nem hozza meg a megfelelő eredményt, akkor szabadon tudjanak manipulálni az összetétellel.
Én csak azt a reményemet szeretném kifejezni, hogy azért azok az alkotmánybírák, akiket önök jelöltek tavaly, megkerülve azt is, hogy itt bármiféle többpárti egyeztetés folyjon az alkotmánybírák személyéről, ezek az alkotmánybírák eddig kellő szakmai tisztességről tettek tanúbizonyságot. Csak abban tudok bízni, hogy miközben önök azon ármánykodnak, hogy hogyan tudják a zsákmányszerzésük prédájává tenni a testületet, lesz annyi szakmai tisztesség azokban az emberekben, akiket önök odaküldenek, hogy nem lesznek az önök egyszerű végrehajtói.
Tisztelt Országgyűlés! Ami az alkotmánymódosításnak a másik részét illeti, teljesen világos a szándék. Újra a nemzeti cinizmus rendszerének a szokásos blöffjével állunk szemben: miközben önök gazdasági szabadságharcot hirdetnek, miközben a miniszterelnök és a gazdasági miniszter azzal henceg, hogy hazazavarták az IMF-et, valójában egy IMF-diktátumot hajtanak végre. (Egy LMP-s képviselő tapsol.) Az önök egykulcsos adórendszere egyszer már egy világos üzenet volt a magyar társadalomnak, hogy valójában a szegény emberekkel akarják megfizettetni a gazdagoknak nyújtott adókedvezményeket. Ezt a rendszert tökéletesítik. Kicsit úgy tűnik, hogy önök reaktiválták egykori tanácsadójukat, Bokros Lajost, és a Fidesz valójában Bokros Lajos és az IMF kottájából játszik.
Arról van szó, hogy itt önök olyan jogelveket rúgnak fel, amire egyébként nem vetemedett egyik korábbi kormány sem. Arról van szó, hogy a 43/1995-ös alkotmánybírósági határozat eléggé világosan szólt ezeknek a jogosultságoknak a státusáról, a szerzett jogok védelméről. Annak idején, amikor a Bokros-csomagnak az egyes elemeit alkotmányellenessé nyilvánította a Sólyom László vezette taláros testület, akkor nagyon világosan fogalmaztak arról, hogy ezek a jogosultságok, amikről itt most szó van és amiket önök egész egyszerűen el akarnak vonni, ezek alapjog módjára tulajdonvédelemben részesülnek.
Annak idején úgy fogalmazott a taláros testület, fölhánytorgatva Bokros Lajosnak a jogalkotói munkáját, hogy figyelmen kívül hagyta a család megélhetésére vonatkozó hosszú távú döntéseiben jelentős szerepet játszott, a részére már folyósítás alatt lévő rendszeres ellátás, ígért váromány szerepét. Azt mondta azonkívül a testület 1995-ben, hogy a szociális rendszerbe oly módon avatkozik bele a jogalkotó, hogy a beavatkozások hatásai nem ismertek, de nem ad lehetőséget arra sem, hogy egy család felkészülhessen a családi pótlék megváltozott rendszeréből és a párhuzamosan jelen lévő egyéb terhekből rá háruló szükséges családfenntartási döntésekre.
Az a helyzet, hogy valóban, az a szituáció, hogy 40 éves rendőrök nyugdíjba mennek, ez felháborító, aláássa a közbiztonságot, ebben nincsen vita közöttünk. Ez az elmúlt húsz év bűne, ez az önök kormányainak bűne, az első kormánynak, a Horn-kormánynak, illetve az első Orbán-kormánynak a bűne, ezt legfeljebb az elmúlt nyolc év - vagy ha szabad így fogalmaznom - az elmúlt kilenc év csak betetézte. Tehát akkor, amikor önök itt nagy garral verik az asztalt, hogy micsoda igazságtalan rendszert kívánnak megszüntetni, talán egy kicsit önkritikát is kéne gyakorolni.
És megint csak felfeslik az álca: önök, most már nem először, először a 98 százalékos adónál, másodjára a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandjánál és most ebben az esetben is különböző társadalmi csoportokat próbálnak egymással szembefordítani. Pontosan tudjuk, nem 30 ezer rendőrről van szó. Arról van szó, hogy ez az alkotmánymódosítás kinyitja a lehetőséget, hogy minden rokkantnyugellátásban részesülő embertől magát a nyugdíjjogosultságot elvonják és szociális ellátássá alakítsák. Megnyitják a lehetőséget, hogy minden korengedményes nyugdíjat megszüntessenek. Lehet, hogy önök most nem ezt akarják, lehet, hogy Balsai képviselő úrnak vagy az államtitkár úrnak most éppen nem ez a szándéka, de hogyha Matolcsy Györgynek a legújabb trükkje is felsül majd, és kiderül, hogy a gazdasági növekedés mégsem hoz annyit pénzt a kasszába, akkor az önök gazdasági szabadságharca jegyében lesz alkotmányos lehetőség arra, hogy kifosszanak családokat.
Ez történik. Akiktől önök most a pénzt elvonják, azok a negyvenvalahány éves vagy ötvenvalahány éves rendőrök, egykori rendőrök, akiktől most önök juttatásokat elvonnak, nagyon sokszor egy-egy család megélhetését biztosítják. Nem minden negyvenvalahány éves rendőr ment el biztonsági őrnek, ügyvédnek, és főként hogyha Somogy megyét, Szabolcs megyét vagy Borsod megyét megnézik, egész egyszerűen családok egzisztenciája alapul ezeken az ellátásokon. Az önök alkotmánymódosítása ráadásul nemcsak őrájuk céloz, nem feltételekről beszél, hanem egész egyszerűen célba vesznek mindenkit, aki korengedményes nyugdíjban, rokkantnyugellátásban részesül.
Összességében azt tudom mondani, amit a 98 százalékos adó vitájában is elmondtam, hogy úgy néz ki, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében senki nem érezheti biztonságban a javait. Hogyha úgy alakul a gazdasági helyzet, önök mindenre képesek, képesek arra, hogy bárkit bármilyen jogcímen kifosszanak, pusztán arra való hivatkozással, hogy önök erre kaptak felhatalmazást a fülkékben. Tisztelettel jelentem, önök erre nem kaptak felhatalmazást, nem erről volt szó tavaly tavasszal, nem erről volt szó a választási programjukban és a kormányprogramjukban sem. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
