DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért, hogy ne érezzék a szocialisták, hogy esetlegesen elfogult vagyok, a mai Népszabadságból szeretnék egy vezércikkből idézni. A vezércikket Tamás Ervin kiváló újságíró írta, a címe az, hogy “Wolf Kati ürügyén”, és idézem: “Mi meg azért lettünk sereghajtók - mármint Wolf Kati -, mert az utóbbi időszak politikai ellenérzéseket szült az ország iránt, a statisztika szerint a finnek bocsátanak meg nekünk. Így politizálódik el nálunk még egy sláger is, pedig jó, hogy nem nyertünk, mert akkor Budapest rendezhette volna a következő fesztivált, mármint az eurovíziós dalfesztivált, borzasztó, mibe kerül.”
Képviselőtársaim! Az elképesztő, hogy idejutottunk, és azok a bal oldalon ülő képviselők, akik nyolc esztendőn keresztül ezt az országot, a költségvetést romokba vitték (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.), azok most próbálják mindenféle ürüggyel és közbeszólásokkal nemcsak az előadót megzavarni, hanem megzavarni azt, hogy a romokat el tudjuk végre innen takarítani, és végre ebben az országban fejlődés és prosperitás legyen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Én azt gondolom, minden, a Házhoz tartozó politikusnak, amikor külföldön vagy bárhol nyilatkozik, akkor talán arra kellene gondolnia, hogy a Magyar Köztársaságot, Magyarországot képviseli, és ennek az országnak nem ártani, hanem mindenképpen használnia kellene.
(14.20)
Én azt hiszem, hogy bárki bárhol, a patkó bármely oldalán ül, ez a minimum, és ez hozzátartozik a dologhoz. Ezt azért voltam kénytelen elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert (Gőgös Zoltán: Mert fideszes képviselő vagy.) az Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosításban az égadta világon semmilyen politikai szándék nem húzódik. (Gőgös Zoltán: Á!) Ez az előterjesztésből és magából a jogszabályból is egyértelműen következik. Aki ezt a szakmát képviseli, az tudja, hogy itt semmi különleges dologról nincs szó, mint arról, hogy az Alkotmánybíróság megnövekedett munkaterhét nyilvánvaló, hogy 11 alkotmánybíró nem tudja ellátni. Ezért kell az Alkotmánybíróság létszámát 15-re felemelni, és ezért kell az ehhez szükséges technikai megoldásokat is elvégezni az alkotmánymódosítással, úgy, ahogy az előterjesztő ezt elmondta.
Hosszú és nagy vita folyik, hogy az 1989-es októberi alkotmány és Alkotmánybíróság és a most, az új alaptörvényben meghatározott Alkotmánybíróság között milyen markáns különbségek vannak, és abban a pillanatban, amikor húsvétkor elfogadtuk az új alaptörvényt, akkor elindult - nemcsak baloldalról, hanem kicsit balközépről is - az a felhorgadás, hogy az új alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság jogkörét, hatáskörét csökkentjük. Ez, kérem szépen, nem igaz, és szeretném azt is nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az elfogadott alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezésének d) pontja azt mondja, hogy alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az alaptörvénnyel való összhangját.
Kedves Képviselőtársaim! Ezzel az úgynevezett tényleges alkotmányjogi panasszal az az európai jogfejlődés, az a német jogfejlődés, amely Európában minden országban megvan, most Magyarországon is kiteljesedett, és igenis az Alkotmánybíróság most már nemcsak absztrakt és általános formában normakontrollról rendelkezhet, hanem konkrétan, tulajdonképpen - vulgárisan megfogalmazva - kialakult egy új jogorvoslati fórum is, amely azt hiszem, teljesen világos, hogy kiszélesítette az Alkotmánybíróság jogkörét és hatáskörét. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, tehát hogy az alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörét és jogkörét csökkentettük, egyszerűen nem mond igazat. Pont fordítva történt: az történt, hogy a mostani Alkotmánybíróság fogja betölteni azt az európai jogfejlődésben játszott szerepet, amit be kellett volna tölteni.
Mielőtt elfogultsággal vádolnának: 1989-től egészen az új alaptörvényünk elfogadásáig az Alkotmánybíróság, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság előtt mindenki megemeli a kalapját, fantasztikus munkát végeztek, hisz betöltötték azt az űrt, hogy a régi szocialista alkotmányt és az újat a rendszerváltás utáni időszakban egymáshoz kellett igazítani; láthatatlan alkotmányozás folyt itt évtizedeken keresztül. Azt gondolom azonban, hogy az alaptörvény elfogadásával egy új időszámítás kezdődött Magyarországon: az alaptörvény egy cezúra, ezzel egy szakasz lezárult Magyarországon, akár tetszik ez baloldalon, akár nem tetszik. Tudomásul kell venni, hogy egy új alaptörvény született, új időszámítás kezdődik, vagy futballnyelven mondhatom: új játékszabályok születnek nyilvánvalóan a sarkalatos törvényekkel. A kétharmad birtokában nincs az a politikai erő, amely ezt ne tette volna meg, kötelességünk a választópolgárok számára, hogy ezt megtegyük, úgyhogy nem értem, egyszerűen nem tudom, hogy mi az, amin vitatkoznak, és amiről itt beszélünk.
Az természetesen a jogirodalomban hosszú vitákat váltott és vált ki, hogy az az alkotmánybírósági normakontroll, amely gyakorlatilag egy minisztériumi körlevéltől egészen a jogegységi határozatok meghozataláig mindent megvizsgálhatott az elmúlt 20 esztendőben, az helyes volt-e vagy nem helyes. Azt mondom, hogy azok között a lehetőségek között igenis helyes volt, és igenis az Alkotmánybíróság jól végezte a munkáját. Egészen bámulatos az az alkotmánybírósági döntéssorozat, amelyet meghozott az Alkotmánybíróság az elmúlt 20 esztendőben, és tisztelet és becsület azért a munkáért, amit Sólyom Lászlóék és munkatársaik megtettek.
Az új időszámítással az új Alkotmánybíróságnak egészen más feladata lesz, illetve a feladata kibővül, hisz most már átveszi a normakontrollon túlmenően a jogalkalmazás felett is valamilyen szinten a kontrollt, illetve a bíróságok, a magyar igazságszolgáltatás bíróságai, amelyek korábban ítéleteket hozhattak, most már önkormányzati jogszabályokkal kapcsolatosan igenis normakontrollt - ugyanúgy, mint az Alkotmánybíróság - végezhetnek. Azt hiszem, ez is helyes döntés volt, és helyes, hogy a bíróságokra vonatkozóan az új alkotmány, az alaptörvényünk lehetővé teszi a bíróságok számára ezt a lehetőséget is.
Felvetődik természetesen a bírói létszám felemelésével kapcsolatosan, hogy a 15 fő, illetve majd az elnök megválasztásakor mire lesz ez jó, hisz az én ismereteim szerint - bár nem vagyok az Alkotmánybíróság ügyrendjében nagyon gyakorlott, de úgy tudom - itt tulajdonképpen túlnyomó többségében a normakontrollnál teljes üléseket tartott az Alkotmánybíróság. És arra is emlékeznek képviselőtársaim, hogy mindig hosszú viták voltak a parlamentben, hogy egyáltalán be tudjuk tölteni a hiányzó alkotmánybírói helyeket. A mostani 15 fős létszám lehetővé teszi - álláspontom szerint - az Alkotmánybíróság számára, hogy nem kell mindig teljes üléseket tartani, hanem különösen egyedi ügyekben hármas tanácsok is lehetnek, és ezek a hármas tanácsok praktikus módon - nyilvánvalóan kisebb jelentőségű ügyekben - meg tudják gyorsítani az ítélkezést, és az a fantasztikus ügyhátralék, amely most az Alkotmánybíróság asztalán van, hosszú időn keresztül ugyan, és hosszas, szívós munkával ugyan, de meg fog szűnni. Tehát azt gondolom, hogy a most beterjesztésre kerülő, Alkotmánybíróságra vonatkozó módosítások részben technikai jellegűek, részben pedig a következő esztendőnek és a jövőnek szólnak.
A pártkatonákkal kapcsolatos kiszólásra - mert itt elhangzott, hogy pártkatonákkal töltik fel - szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy sem az elmúlt 20 esztendőkben a bírók kiválasztásnál, sem az alkotmánybírók kiválasztásánál, azt hiszem, pártpolitikai szempontok soha nem vezérelték - legyek objektív - egyik oldalt sem. Ha ez megmarad a parlamentben, akkor nem hiszem, hogy ezzel gond és probléma lesz, hisz nyilvánvaló, hogy csak az választható alkotmánybírónak, aki a megfelelő képzettséggel, végzettséggel és mindazzal a szinttel rendelkezik, ami egy ilyen magas fokú ítélkezési gyakorlatra és ilyen ítélkezésre jellemző.
(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném szaporítani a szót, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja tehát támogatja az előterjesztést, azzal - nem elvéve a szót a következő hozzászólótól -, hogy én csak a saját példámmal kapcsolatosan egy tényt szeretnék közölni. Abban az esetben, hogyha valaki a 32. életévét betöltötte, és egy komoly budapesti belügyi alakulatnál szolgálatot teljesített, és 200 ezer forint nyugdíjjal rendelkezik, és mellette két őrző-védő kft.-nél kap 100-100 ezer forint nettót, ez a társadalom igazságérzetével, azt hiszem - és mindnyájunk igazságérzetével -, teljesen ellentétes. Az pedig mégiscsak elképesztő dolog, hogy mondjuk, Szlovákiához képest Magyarországon 90 százalékkal több a rokkantsági nyugdíjas.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
