TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Senki sem cáfolhatja azt az alapigazságot, hogy csak munkából tudunk megélni, és lehetőség szerint mindenkinek, aki munkaképes, és nem éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, dolgoznia kell. Nem tartható fenn hosszú időn keresztül, hogy 3,8 millió ember tartson el 6,2 milliót. A hozzánk hasonló nagyságú Csehországban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk. Máltát leszámítva az utolsók vagyunk az Európai Unióban a foglalkoztatást tekintve. Ez köszönhető egyébként az előző 8 esztendőnek is. Így nem tudunk versenyképesek lenni.
A rendelkezésre álló statisztikák szerint - ahogy már ezt államtitkár úr is említette, illetve képviselőtársam, aki előterjesztője a módosításnak - mintegy 28 ezer fő vonult nyugdíjba a rendőrség állományából az 57 éves felső szolgálati korhatár elérése előtt, ami létszám szinte teljes egészében megegyezik az állományból jelenleg hiányzó létszámmal.
Mi a jelenlegi alkotmánymódosítás nyugdíjrendszert érintő részének a lényege? Aki munkaképes, 57 évnél fiatalabb, és a rendvédelmi szervek kötelékébe tartozott, annak vissza kell térnie a munkaerőpiacra. Ki kell mondani, hogy a nyugdíjrendszer nem bír el a valós életben sok esetben fehéren vagy feketén, netán szürkén, de aktívan tevékenykedő negyvenegy-két éves kedvezményezetteket.
(14.30)
Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a művészekre, bányászokra, vegyészekre és egyéb kedvezményezettekre nem vonatkozik a javaslat. A rokkantnyugdíjasok esetében életkoruk és besorolásuk alapján sokakat eleve nem is érint a módosítás, de azzal is nagyon sokan tisztában vannak, hogy számosan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, a kétes rokkanttá nyilvánításokat pedig meg kell vizsgálni és meg kell szüntetni. Ahogy már ez is említésre került, régiónk többi országához képest kétszer annyi a rokkantak aránya hazánkban, pedig azt gondolom, hogy a többi volt szocialista országban sem volt könnyebb az élet, mint nálunk.
Mi is lenne a lényege a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a nyugdíjnak? Erre a kérdésre általában az a válasz, hogy idős korban, amikor már munkavégzéssel nem biztosítható a jövedelemszerzés, a nyugellátás adja a megélhetés alapját. Ezzel szemben milyen funkciót töltenek be a nyugdíjrendszer egyes elemei jelenleg? Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerünk számos lehetőséget kínál a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra vagy mellette a munkavállalásra. Felsorolni sem könnyű, hányféle címen lehet napjainkban a 62 éves nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba menni: előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, és most csak azokat említettem, amelyeket a nyugdíjtörvény szabályoz. E nyugdíjak igénybevétele mellett dolgozni is lehet.
Akik nagyon fiatalon, még 2008. január 1-je előtt elmentek nyugdíjba, korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett. Aki 2007. december 31-ét követően vette igénybe a felsorolt korhatár előtti nyugellátások valamelyikét, a minimálbér tizennyolcszorosát meg nem haladó keresetük mellett a nyugdíjukat is felvehetik. Ha ennél, vagyis 1 millió 404 ezer forintnál többet keresnek, szüneteltetik a nyugdíjuk folyósítását év végéig, majd a következő évben újra felvehetik a nyugdíjukat is mindaddig, amíg a kereseti korlátot ismét el nem érik. Mi a nyugdíj célja ezekben az esetekben? Jövedelemkiegészítés.
Az utóbbi napokban számos fórumon hangzottak el érvek a fegyveresek korkedvezményének megőrzése mellett, általában a tűzoltókat helyezve előtérbe, hiszen az ő társadalmi megítélésük, munkájuk elismertsége - egészen a legutóbbi zászlóégetésig és füstbombázásig - talán a legnagyobb volt a szolgálati nyugdíjra jogosultak közül. E két nyugdíjazási formát azonban nem szabad összekeverni, mert mindkettőnek más a célja, mások a jogosultsági feltételei. Nézzük a különbségeket!
A korkedvezményes nyugdíj szabályait a nyugdíjtörvény tartalmazza, az a nyugdíjtörvény, amely a civilek nyugdíjjogosultságáról szól. A lényege, hogy azok a munkavállalók, akik egészségre veszélyes munkakörökben dolgoznak, attól függően, hogy hány évet dolgoztak veszélyes munkakörben, korábban mehetnek nyugdíjba. Korkedvezményről beszélünk, vagyis azt kell vizsgálni, hogy a nyugdíjtörvényben meghatározott nyugdíjkorhatárhoz képest hány évvel fiatalabb életkorban mehet valaki nyugdíjba. E rendszernek számos hibája van, felülvizsgálatra szorul, hiszen nem az a cél, hogy hagyjuk megbetegedni az embereket a munkában, hogy fiatalon nyugdíjba engedjük őket, hanem az, hogy egészségesen éljék meg a nyugdíjas életkort. Az is furcsasága e rendszernek, hogy aki előbb mehet nyugdíjba, mert elfáradt, az másnap akár ugyanabban a károsító munkakörben tovább dolgozhat korkedvezményes nyugdíjasként.
Miben tér el ettől a szolgálati nyugdíj? Mindenben. A fegyveresek, és itt nemcsak a ténylegesen fegyverforgatókról van szó, hanem azokat a feladatokat ellátó személyekről, akik életük árán is kötelesek a parancsot teljesíteni, a feladatot ellátni, rendőrök, börtönőrök, polgári védelemben dolgozók, vámosok és a legtöbbet emlegetett tűzoltók, valamint katonák tartoznak e körbe. Nyugdíjjogosultságuk jellemzője, hogy esetükben is létezik nyugdíjkorhatár, ez a szolgálati felső korhatárral azonos, jelenleg 57 év, amely a következő években, amikor a civilek nyugdíjkorhatára emelkedni fog, szintén emelkedik.
A törvények azt írják elő, hogy a fegyveresek a mindenkori nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkorban mehetnek nyugdíjba. Hogyan lesznek nyugdíjasok mégis negyvenes éveikben? Ez egy külön szabály a fegyveresek jogállási törvényeiben, amely lehetővé teszi, hogy például a rendőr vagy katona, aki 25 év szolgálati viszonyt teljesített, egyéb feltételek fennállása esetén korhatárra tekintet nélkül nyugdíjba menjen. Nem korkedvezmény tehát, mert a korhatárnak ebben az esetben nincs szerepe. Aki 25 év szolgálati viszonyt teljesített és egészségügyi szempontból alkalmatlan vagy egy átszervezés során létszám felettivé vált, nyugdíjba küldték.
Miért rossz ez a rendszer? Fiatal, életerős, tanult embereket enged ki olyan területekről, ahol a speciális szakmai tudás mellett a szervezet, a függelmi viszonyok ismerete, a szolgálati szabályzat pontos tudása olyan többlet, amelyet a szolgálatba lépő újaknak meg kell tanulniuk.
A szolgálati nyugdíjasokon belül gyakran összekeverik az egészségügyi szempontból alkalmatlan és a rokkant fogalmát is. Ez is két külön személyi kört fed le, csak azért kell megemlíteni, mert a nyugdíjrendszerben a szakmai és szolgálati nyugdíjakban, a foglalkoztatáspolitikai célú nyugellátással összefüggésben számos fogalom foglalt, és azokat meg kell próbálni pontosan használni.
Mit is nevezünk korengedményes nyugdíjnak? A korengedményes nyugdíj egy foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a foglalkoztató és a munkavállaló megállapodik a nyugdíjazásról, a foglalkoztató a nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig előre, egy összegben befizeti. E befizetés terhére folyósítja a nyugdíjfolyósító a nyugdíjat. A korengedmény a korkedvezménnyel együtt is érvényesíthető, így ha valaki egészségre veszélyes munkát végzett, például húsz évig ipari röntgenes volt, és emiatt szerzett négy év korkedvezményt, a 62 éves nyugdíjkorhatárnál négy évvel előbb, 58 évesen mehetne nyugdíjba. Ha a munkáltatója korengedményes nyugdíjba akarta küldeni, mert már nem szeretné tovább foglalkoztatni, 53 évesen elküldhette korengedményes nyugdíjba, és ebből az öt évből háromévi nyugdíjösszeget kellett előre, egy összegben befizetnie.
Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy nem tilos a nyugdíjast foglalkoztatni, vagy akár önmaga egyéni vállalkozást is indíthat, akár ugyanazt a tevékenységet folytatva, amely miatt korkedvezményes jogot szerzett. Ilyen esetben az egyéni vállalkozás még azt is eredményezi, hogy az általános szabályoknál kedvezőbb járulékteher mellett magasabb jövedelmet realizálhat a nyugdíjas, mint az aktív vállalkozó. A korengedményes lehetőséget sok esetben nem céljának megfelelően használják, hanem mint egy intézményesített kedvezményt, a kafetéria részeként kezelik. Ismert olyan eset is, amikor a munkavállaló megfizeti a foglalkoztatónak a nyugdíjként befizetendő összeget, hogy korengedményes nyugdíjasként a nyugdíjasokat megillető kedvezményeket, például vállalkozás esetén mielőbb elérje.
Az előrehozott öregségi nyugdíjat eredetileg azzal a céllal vezették be, hogy a hosszú szolgálati időt szerzett személyek, ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtt néhány évvel munkaerő-piaci, családi vagy más személyes ok miatt vissza kívántak vonulni, azt megtehessék. 1998 előtt nem volt hasonló konstrukció a nyugdíjrendszerben, és 1997-ben is a nyugdíjkorhatár-emelés miatt került bevezetésre. Különösen a nőket érintette súlyosan a fokozatos, ám összességében hét év nyugdíjkorhatár-emelés. A bevezetése óta eltelt évek gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulók sok esetben nem léptek ki a munkaerőpiacról, hanem a nyugdíj mellett folytatták akár a korábbi munkájukat is.
A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat az előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírtnál rövidebb szolgálati időt szerzett igénylők vehetik igénybe, ha az imént említett munkaerő-piaci, családi vagy más személyes okok miatt nyugdíjba kívántak vonulni. A konstrukció hibája, hogy kényszerhelyzetben olyanok is igénybe vették, akiknek jelentős, akár 30 százalékos nyugdíjcsökkentést is okozott a nyugdíjazási forma. A csökkentés élethosszig tart, és az igénylők között vannak alacsonyabb keresetűek is, akiknek a csökkentés miatt olyan alacsony összegű nyugdíjuk keletkezett, amelyet idős korban a szociális ellátórendszer valamely ellátásával feltehetően ki kell majd egészíteni.
Ma Magyarországon nincs egyensúlyban a nyugdíjkassza, ezt mindannyian tudjuk. A kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből kell finanszírozni, ami nem fenntartható. A nyugdíjkasszát egyensúlyba kell hozni, hogy a járulékbefizetésekből fedezhetőek legyenek a nyugdíjak, a munka világában pedig számítunk azokra, akik még aktív korúak, és egy könnyen átlátható, azonos elvek szerint megállapított nyugdíjkorhatárral és nyugdíjszámítási móddal lehet majd számolni.
Arra a kérdésre, amit feltett Vágó Gábor képviselőtársam, hogy garantáljuk-e a nyugdíjakat: igen, 57 év felett, ahogy Rétvári Bence államtitkár úr is elmondta, garantáljuk a nyugdíjakat, az aktív korú embereket pedig szeretnénk visszavezetni a munkaerőpiacra. Ez a módosítás lényege, amit a frakció támogat, és erre kérem képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.40)
