PROF. IVÁN LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

PROF. IVÁN LÁSZLÓ
PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Megfogyatkozva, de annál élénkebb figyelemmel kapcsoljuk be magunkat a mostani vitába. Azt hiszem, egyet leszögezhetünk: az eddigi bizottsági viták is és a jelenlegi, délelőtti viták is igazolják, hogy ezt a módosító javaslatot nagyon is fontos és nagyon is szükséges volt a parlamenten belül felvenni a plenáris programba.
A mai vita arról is szól, hogy a nyugdíjasság, az idősödés, a nyugdíjasügy, a nyugdíjszámítások, a nyugdíjak aránytalansága vagy arányossága, igazságossága vagy igazságtalansága meghatározó ügy, meghatározó kérdés. Nem most kezdődött, ez régóta ismerten benne volt a mindennapi életünkben, és miután az úgynevezett társadalmi változások során, nem utolsósorban a legutolsó, mostani kormányváltással is hatalmas alkalmazkodási igény is felmerült, a szükségletek ismeretében is fel kell tárnunk, és ez az általános vita is nyilvánvalóan szükséges ahhoz, hogy olyanná tudjuk tenni ezt a bizonyos mai tárgyalandó témát, amelynek a közép- és hosszú távra, de a jelenre is biztonságos lehetőséget ad, hogy áttekinthetőbbek legyenek a nyugdíjak, áttekinthetőbbek legyenek a nyugdíjszámítások, igazságosabbak legyenek, arányosabbak legyenek, és nem vitás, hogy az állam jelenleg társadalmilag is és kormányzatilag is legfontosabb és legnagyobb problémájának, az adósságállományának a csökkentését is el tudjuk érni; nyilvánvalóan enélkül nem lehet.
A demográfiai problémák figyelembevétele szakmailag, emberileg, a mindennapi élet megélhetési viszonyainak alakulása és sokféle olyan tényező, amely igenis, hektikussá teszi a mindennapi embernek, a jelenleginek, a fiatalnak és a jövőbeni megöregedőnek, illetve nyugdíjba vonulónak is az életét, ez alapvetően nagyon komoly közmegegyezés irányába késztet bennünket, és amit én mondtam, és nagyon örülök, hogy Vágó kolléga is ezt jelezte, igenis, ez pártok fölötti ügy, de pártokon keresztül kell megoldanunk, parlamenten keresztül kell megoldanunk. Nyilvánvaló, hogy ennek a megoldásához rengeteg olyan tényezőre van szükség, amelyik a közmegegyezéshez szükséges szempontokat megpróbálja ismertetni, megpróbálja megfogalmazni és valamiképpen közelíteni.
Az volt az érzésem és az az érzésem most is, a mai délelőtti vita alapján, hogy sajnálatos módon elfogultabban és eszmeileg, ideológiailag, gyakorlatilag szakmailag is sokféle egyéb olyan tényező kapcsolódott a mai vitához is ennek az ügyében, amit most tárgyalunk, ami kioltja a jót, és megerősíti a rosszabb megoldásokat. Felvetődött itt számos esetben, hogy végül is az igazságtalanság, felvetődött az, hogy lényegében rossz irányba haladunk, rossz irányba megy az egész ügy, mert a Fidesz, mert a kormányzás, mert a Fidesz és a koalíciója nem jól csinálja a dolgokat. Én nem kívánom most felidézni azokat a dolgokat, de néhány szempontot azért megfogalmaztam magamban, és ezt szeretném is közölni.
Az is mindinkább kirajzolódott, hogy a nyugdíj és a nyugdíjazás ügye rendszerszemlélet és gyakorlat nélkül nem megy. A következő szempont, hogy ehhez valós nyugdíjreformra van szükség közmegegyezéssel. Ezt már említettem, az előző viták, az előző ciklus vitái is, számos olyan tévé- és helyi, parlamenti vita is volt, nem akarok neveket mondani, akikkel bizony, sokszor szikrázott a vita közben az elhangzottaknak az ütközése, és az is nyilvánvaló, hogy nem vezetett jó irányba, mert a jó irány megfogalmazásában mindig az volt a kérdés, hogy ki, mit szeretne. Az érdekek összecsaptak, az ellenzékben mi akkor egészen másképpen próbáltuk a dolgot kezelni, a mi igazságunk szerint és a nemzeti igazság, a nemzeti összefogás igazságával fedezetten.
A következő megjegyzésem, hogy a jelen módosító javaslat viszont megoldást szeretne biztosítani a nyugdíjazás és nyugdíjügy reformálásához, az alaptörvényhez kapcsolható sarkalatos törvény kialakítása révén. Tehát itt most nem arról van szó, hogy ennek a vitának a mellőzése nélkül bárki is rá akarná kényszeríteni akár a nyugdíjra várókra, akár a jövő nemzedékre azt, hogy egy igazság lévén, ezt szeretnénk biztosítani, és ezt követeljük is.
A sokféle felhalmozódott aránytalanság feloldásához nem utolsósorban azért figyelembe kell vennünk, és azt hiszem, hogy ez minden parlamenti párt és minden parlamenti résztvevőnek és minden frakciónak is alapvető elfogadott, talán közakarata is, hogy a felhalmozódott problémák következtében kialakult államadósságot szeretnénk megoldani.
(20.00)
Munkahelyeket szeretnénk teremteni, és azok a nyugdíjazásbeli kérdések, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy például a nyugdíj melletti, a már nyugdíjba kerülőknek a munkavégzés, munkajövedelem szempontjából az előző kormányzás, tudjuk nagyon jól, tizenkétszeres minimálbérben állapodott meg. Mi azt szerettük volna, hogy 24-szeres legyen legalább - ha már ezt a témát kiragadom -, de a végén egy konszenzussal eljutottunk oda, hogy 18-szorosa. Nem jó, de 18-szoros minimálbérben egyeztünk meg. Tehát még ilyen részletkérdésben is sikerült megegyezni.
Végül is a jelen és a jövő generációk biztonsága is terítékre kerül nyilvánvalóan. De hadd említsem meg, hogy a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás alapvető kérdés. Alapvető kérdés, az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozóan ez egy természetes igény és természetes követelmény is.
Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson 30 ezer, gyakorlatilag nagy valószínűséggel életerős és munkaképes ember ellátására. Az országnak szüksége van arra a 30 ezer emberre, mert hozzájárulhatnak az ország biztonságához. Én nem hiszem, hogy forrásfelülvizsgálat nélkül és forrás reális számbavétele nélkül lehetne bármit is tervezni. Ha deficites a kassza, ha a deficites kassza fokozatosan nő, hogyan gondolnánk azt, hogy egy év alatt úgy hozzuk rendbe, amit az elmúlt évek, évtizedek sajnálatos módon ehhez a deficithez megfelelő bővített újratermeléssel megtették a maguk kockázatait, és a deficit fokozatosan nő? Hogy tudnánk elképzelni, hogy igazságosabb volt-e az, hogy a magánnyugdíjpénztárakba a munkakezdő fiatalok kötelező besorolása helyes volt? Nyilvánvaló, hogy nem. Ugyanakkor azért a magánnyugdíjpénztárakban hatalmas tételek halmozódtak föl. Az aztán egy polémia kérdése, hogy minek tekintjük a kasszák összegét, de azért ne felejtsük el, hogy Magyarországon jelenleg is érvényben van, hogy társadalombiztosításról beszélünk, amikor az állami nyugdíjban gondolkozunk vagy a társadalombiztosításra támaszkodó nyugdíjról, és a magánnyugdíjpénztárak fokozatos és folyamatos támogatottsága is tulajdonképpen ebből a közpénzből történt.
Azt hiszem, hogy a bányászokra, vegyészekre, zenészekre vonatkozó indítvány, amely egy diszkriminatív rendelkezést is felszámol, nem fölösleges betoldás és megjegyzés ebben a kérdésben. Kezdeményezni fogjuk, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki ez a bizonyos jelenlegi felülvizsgálat, amiről szó van.
A felülvizsgálat önmagában nem azt jelenti, hogy kirekesztés, nem azt jelenti, hogy akkor az igazságtalanság révén 400 vagy 600 ezer embert teszünk tönkre, és célzatosan, tudatosan kirekesztjük őket, megöljük őket, elpusztítjuk őket, lehetetlenné tesszük az életüket. Nem erről van szó. Mindenféle folyamatban felül kell vizsgálni bizonyos dolgokat, ahogy a rokkantnyugdíjazásnak is megvoltak a szabályai, és felülvizsgálták folyamatosan, ahol összetalálkozott a szakmaiság, összetalálkozott nyilvánvalóan az akkori aktuális társadalmi, gazdasági érdek.
Tehát összefoglalva - most én csak egy-két részletet emeltem ki - mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy ha valamivel és valamiképpen elindulhatunk abba az irányba, hogy a mostani alkotmánykiegészítő és -módosító változtatásokra a következő alaptörvény működtetéshez szükséges sarkalatos törvények kialakítása alapvető szükséglet és kérdés, akkor ezeknek a kérdéseknek - most modellkérdésként is - a megoldásához közmegegyezésként nagyon kérem mindannyiunkat, hogy járuljunk hozzá. Aztán a részletek persze még a részletes vitában is ki fognak nyilván jönni, és nyilvánvaló, hogy a megoldásokhoz szükséges módosításokban nyilván minden elhangzó komoly és értelmes és előremutató megjegyzést és javaslatot érdemes fölhasználni.
De az kiderült, számomra legalábbis szubjektíve is, hogy a közjó érdekében történő törekvésnek a minden percben elhangzott vitatételek során is az átélője voltam, tehát közjóra törekszik az ellenzék, közjóra törekszünk mi is, másféle utakon szeretnénk nyilván megvalósítani ezt.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem