DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Gaudi képviselőtársam az imént abbahagyta. Ő citálta a 43/1995-ös alkotmánybírósági határozatot. Én egyrészt a 62/1993-asra utalnék, amely elsőként világosan kimondta, hogy a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. Önök azt mondják, hogy ez egy elavult régi alkotmány szövege. Szeretném jelezni, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartása Magyarországon 1989 óta érvényesül. Volt olyan rendszer Magyarországon, ahol a szerzett jogok tiszteletben tartása nem érvényesült, ez az 1949 és 1989 közötti rendszer volt. (Taps a Jobbik soraiban.)
Egy másik alkotmánybírósági határozat, a 26/1993-as azt mondta ki, hogy “a biztosítás szabályai szerint számított nominális nyugdíj sérthetetlen, a biztosítás és szolidaritás arányainak önkényes megváltoztatása alkotmányosan kizárt”. Ezt azért idézem a figyelmükbe, mert Vejkey képviselő úr délután - ha még emlékeznek rá - azt mondta, hogy a különböző korengedményes vagy éppen rokkantnyugellátások esetében nem történt jogszerzés. Nem is igazán értettem ezt, és sajnálom, hogy Vejkey képviselő úr nincs már itt. Arra nem szeretnék sok szót vesztegetni, hogy amikor valaki járulékot fizet, akkor nemcsak az öregségi nyugellátásra szerez jogosítást, hanem arra is, hogy meghatározott események bekövetkeztével rokkantnyugellátásban részesül.
(22.30)
De másról is szó van. Ha valaki egy meghatározott speciális társadalombiztosítási jogviszonyban járulékfizetést eredményező szolgálati jogviszonyba lép, akkor ő arra fizet járulékot, hogy korengedményesen fog öregségi nyugellátásban részesülni. Tehát létrejön a kapcsolat, az állam, hogy úgy mondjam, egy ilyen dealt ajánlott az állampolgárnak, aki szolgálati jogviszonyt létesített. Tehát nagyon is súlyosan sértik a járulékfizetők jogait azokban az esetekben, amikor szolgálati jogviszonyról van szó.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
