DR. ZSIGA MARCELL
DR. ZSIGA MARCELL
DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Meg is lepődtem, hogy ilyen kevesen vették igénybe a kétperces lehetőségeket.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi napirendi pont kiegészíti az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó gondolatokat, és én ehhez szeretnék csatlakozni, hiszen erről még kevés szó esett a vita során.
Nos, az alkotmány védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság. Az elmúlt 21 év tapasztalatát e tekintetben az új alaptörvény sem kérdőjelezte meg, sőt, a hatékonyabb alkotmánybírósági működéshez a jelen törvényjavaslat is hozzájárul. Az alkotmány e rendelkezéseinek érvényesülését és egységes, a mindennapokat meghatározó gyakorlattá válását hosszú távon csak hatékony alkotmánybíráskodás mellett várhatjuk. Az alkotmánybíráskodás feltételeinek meghatározása tehát Magyarország jogbiztonságának egyik sarokköve, a magyar jogrendszer egyik garanciális eleme.
Az előterjesztés a jelenleg hatályos alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt úgy módosítaná, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat július 31-éig választaná meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt is választhatna.
(21.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság létszámának 11-ről 15 főre növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ezután a jövőben a testület tagjai közül az Országgyűlés választja majd meg, hivatali idejének végéig. Az Országgyűlés elé beterjesztett javaslat alapján azonban már idén szeptembertől lenne 15 fős az Alkotmánybíróság.
Jelen indítvány arról is rendelkezne, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter elnök úr július elején lejáró elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodna. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az alkotmánybírósági tagokra vonatkozó jelölési eljárást kellene alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az új alkotmánybírákat és az elnököt 9 helyett - ahogyan az az új alaptörvényben szerepel - 12 évre választhatnánk meg, az Alkotmánybíróság hivatalban levő tagjainak megbízatását pedig a módosítás nem érinti.
Az új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket még idén el kell fogadni; annak érdekében, hogy már az idén az abban előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni ezeket a jogszabályokat, a jelenleg hatályos alkotmányban is rögzíteni kell ezt.
Tisztelt Országgyűlés! Az új alaptörvény szerint minden alkotmányossági kérdés az Alkotmánybírósághoz tartozik, a jogi szabályok, normatív rendelkezések alkotmányossági vizsgálata mellett az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján vizsgálhatja a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is. Az Alkotmánybíróság tehát 15 tagú testületté válna. Az alkotmányjogi panaszok várható nagy számára tekintettel a testület létszámának növelése indokoltnak tűnik. Az ügyek befogadhatóságáról való döntésre kiemelt szerep hárul, egyrészről azért, hogy az Alkotmánybíróság ne fulladjon bele az ügyek sokaságába, másrészt azért is, mert fontos, hogy valóban csak a tényleges alkotmányossági problémákat tartalmazó ügyek kerüljenek érdemi elbírálásra.
Összességében az Alkotmánybíróság megnövekedett létszáma a rá váró megnövekedő munkaterhet hatékonyabban tudja majd elvégezni, és előmozdítja a jelentős ügyhátralék ledolgozását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
