VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Előttünk fekszik egy új alkotmánymódosító javaslat, és bizony-bizony zavarosak még a céljai is ennek a javaslatnak, nemhogy a javaslat háttere. Ugyanis összevissza beszélnek tisztelt fideszes képviselőtársaim. Egyszer arról van szó, hogy az államadósság elleni küzdelemhez kell majd ez a pénz, amit ilyen módon a munkaerőpiac kiszolgáltatottjainak pénzén meg lehet spórolni, másszor pedig arról szól a fáma az önök előadásában, hogy vissza lesznek terelve ezek az emberek a rendvédelem területére. Akkor tessék eldönteni, hogy melyik változatot válasszuk a kettő közül, mert tartok tőle, ha tovább folyik ez a vita, még valamilyen harmadik változat is elő fog kerülni, hogy mi lesz ezeknek az embereknek a későbbiek folyamán a sorsa.
Gyakorlatilag itt nem másról van szó, tisztelt képviselőtársaim, mint hogy önök a választási programjukkal élesen szembemennek. A választási programban sehol nem fogalmazták meg önök azt, hogy a rendvédelmi dolgozóktól el fogják venni a nyugdíjaikat, nem fogalmazták meg azt, hogy százezreket fognak egzisztenciális rettegésbe taszítani, aztán később ki tudja, hogy mi lesz velük. Önök erről mélyen hallgattak hosszú ideig. Folyamatosan azt hallottuk önöktől hónapokon keresztül, hogy mire kapott a kormány felhatalmazást. Hát, képviselőtársaim, egyet biztosan tudunk, arra nem, amit most, ma itt látunk. Arra önök nem kaptak felhatalmazást, hogy elvegyenek emberektől nyugdíjpénzeket, megingassák a nyugdíjrendszer alapjait, és kikezdjék Magyarországon a jogbiztonságot. Hát erre egészen biztos, hogy nem kaptak felhatalmazást.
És megjegyzem, ha lett volna önökben merészség arra, hogy ezt leírják, akkor most elolvashatnánk a választási programjukban. De természetesen nem volt, ugyanúgy, mint ahogy a többi sunyi lépéshez sem volt, amit aztán később meghoztak, bár ellenzékből pont az ellenkezőjét ígérték. Például az egykulcsos adórendszer, ami még ellenzékből családellenes lépésnek látszott, kormánypárttól pedig elfogadható és támogatható javaslatnak tűnik. Nem másról van itt szó, képviselőtársaim, mint hogy önök hűen teljesítik az IMF diktátumait, megvonják a lakosságtól különböző módokon a nekik juttatott pénzeket, folyamatos megszorító politikát tartanak életben. És amikor megkérdeztük a nemzetgazdasági miniszter urat, az államtitkárát, hogy mégis a szocialisták megszorító intézkedései közül melyikeket helyezték hatályon kívül, erre egyetlenegyet nem tudtak fölsorolni. Többször is megtettük ezeket a köröket, egyetlenegy szocialista megszorító intézkedést nem tudtak említeni, amit hatályon kívül helyeztek. Jelenleg folytatódik ez az út.
Önök, ki kell hogy mondjuk, totális támadást intéztek a magyar nyugdíjrendszer ellen. Hát itt szó nincs arról, hogy ez a magyar nyugdíjrendszer fenntartható lenne. Szó nincs arról, hogy önök megoldottak valamilyen problémát! A probléma egyre csak mélyül. Ötödik hónapja csökken a munkahelyek száma Magyarországon.
(21.10)
Jelenleg a tízéves munkaerő-piaci mélypont fölött vagyunk 13 ezer munkahellyel. Magyarul nagyjából ott tartunk, a tízéves mélypontál, nagyjából ott tartunk, mintha a gödör aljánk lennénk. Éppen csak fölötte vagyunk egy picivel. A munkahelyteremtő programoknak se híre, se hamva, önök pedig egzisztenciálisan kiszolgáltatottá szeretnének százezreket tenni.
Nem szólt egyébről tehát ez a dolog, mint hogy önök totális támadást intéztek a magyar nyugdíjrendszer fenntartása ellen. Az eddigi állapotokat kézzel-lábbal, minden eszközzel fölborogatták. Először a magánnyugdíjpénztáraknál láthattunk egy olyan akciót, hogy önök először állami kényszerrel megzsaroltak 3 millió magánnyugdíjpénztár-tagot, és így terelték vissza őket az állami rendszerbe, úgy, hogy azt sem tudták, hogy mi lesz a pénzükkel, és még jelenleg sem lehet tudni, mert a részletszabályozás még mindig nem készült el.
Akkor, amikor besöpörték ezt a 3000 milliárd forintot vagy besöprik most, akkor még mindig arról szól a fáma, hogy jaj, azért van erre szükség, mert az országnak annyira kevés a pénze, mert az elmúlt 8 év szocialista politikája annyira tönkretette. Ez kétségtelenül igaz, de azért tegyük azt is hozzá, hogy 3000 milliárd forintot, amennyit önök a magánnyugdíjpénztárak lenyúlásával… - mert ki kell hogy mondjuk, itt arról van szó, hiszen semmiféle egyéni számlavezetési rendszer nincs, Orbán Viktornak van egy szóbeli ígérete, amiből évtizedek múlva kellene majd nyugdíjat fizetni. Hát röhej az egész, képviselőtársaim! Tehát nem egyébről van szó, mint hogy önök lenyúlták ezeket a pénzeket, semmit nem adtak fedezetül, csak a miniszter úr szóbeli ígéretét, és gyakorlatilag semmi egyéb nem történt, mint hogy becsatornázták ezeket a pénzeket, és aztán gyorsan ki akarják fizetni az egészet az IMF-nek.
Tehát nem egyébről van itt most szó, képviselőtársaim, mint hogy önök az IMF megszorításokra buzdító politikáját hűen kiszolgálják, ezeket a megszorító intézkedéseket egymás után lépik meg. A saját költségvetésüket is megszorították, tisztelt képviselőtársaim, egyetlen hónap után már zároltak 250 milliárd forintot az önök által készített költségvetésből. Ment egy-két hónapig a vetítgetés, hogy miért volt erre szükség. Aztán kiderült, hogy azért, mert elszámolták a költségvetést; 220 milliárd forintos kockázatot mondott az önök Nemzetgazdasági Minisztériuma erről. Magyarul nincs egyébről szó, mint hogy az önök szakszerűtlen kormányzásának az árát most megfizettetik az emberekkel.
Továbbmegyek. Amikor lenyúlták ezeket a magánnyugdíjpénzeket, és beterelték a magánnyugdíjpénztár-tagokat az állami nyugdíjrendszerbe, gyakorlatilag nem történt egyéb, mint hogy állami zsarolással kényszert gyakoroltak ezekre az emberekre, és ilyen módon gyakorlatilag kiszolgáltatottá tették őket, nem maradt a legtöbb embernek más választása, mint hogy visszatérjen az állami nyugdíjrendszerbe.
Most pedig ott tartunk, hogy a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatról Lázár János fideszes frakcióvezető úr szóbeli ígérvénye alapján kellene elhinnünk, hogy csak 30 ezer embert fenyeget. Ők csak annyit szeretnének visszalökni a munkaerő-piacra, bár nem tudjuk, hogy hova pontosan. Arról szó sincs, természetesen, legalábbis az önök elmondása alapján, hogy itt százezrek kerülnének egzisztenciális függésbe.
Én azt mondom, tisztelt képviselőtársaim, hogy hiszem, ha látom. Jelenleg az a törvényjavaslat, ami itt van előttünk, több százezer ember egzisztenciális bizonytalanságát jelenti. Az, hogy önök mit hoznak majd ki ebből, alapvetően azon múlik, hogy mennyire lesz kemény a társadalom ellenállása, mennyire tudunk mi, magyarok egymással összefogni, és mennyire tudjuk letéríteni ezt az agresszív, kétharmados felhatalmazásával csúnyán visszaélő kormányt, amely a megszorító politikát szeretné tovább folytatni.
Emlékeztetnék arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy önöknek - ez kiválóan kiderült most Rétvári államtitkár úr magyarázkodásából - halvány fogalmuk nincs arról, hogy ezzel a 30 ezer emberrel mit akarnak egyáltalán csinálni. Azt sem tudják, hogy hova fogják őket tenni! Rétvári úr is csak homályos magyarázatot adott arra, hogy majd visszateszik őket a rendvédelembe, meg könnyített beosztásba, de hova? Hova? Önöknek erről fogalmuk nincs!
Azonkívül nem látjuk azt sem, hogy miért jelentené ez egyáltalán a megspórolását ezeknek a pénzeknek, hiszen önök ezt ugyanúgy ki szeretnék a jövőben is fizetni. Egész egyszerűen nincs életpályamodell, létbizonytalanságban tartanak embereket, elveszik a szerzett jogaikat, és gyakorlatilag a magyar jogállamiság alapját kikezdik ezzel a javaslattal, mert egész egyszerűen önöknek semmit nem fognak már elhinni, amit ígérnek vagy mondanak, mert azt látják, hogy a magyar állam, a magyar kormány, az önök kétharmados kormánya nem tartja az adott szavát. Nem tartja magát az állam azokhoz a szerződésekhez, amelyeket a munkavállalókkal kötött.
Azért itt kitérnék egy-két dologra, tisztelt képviselőtársaim. Én magam is dolgoztam a rendőrség kötelékében, jó néhány barátom jelenleg is ott dolgozik, jó néhány, egyenruhát hordó barátom van. Óriási a felháborodás a köreikben. És tudják, miért? Nem kis részben azért, mert vannak olyan alosztályok a rendőrségnél, akciósoknál például, ahol hírből ismernek csak egy-egy nyugdíjas kollégát, mert egyszerűen senki nem éli meg a nyugdíjaskort közülük, mert ezek az emberek elhullanak, mint a legyek, mert a stressz, az állandó, fokozottan rájuk nehezedő munkahelyi nyomás egész egyszerűen megöli ezeket az embereket. Tönkreteszi az idegrendszerüket, és idő előtt meghalnak. 8-9 évvel élnek átlagosan is kevesebbet a civileknél.
Önök erre azt mondják, hogy ez egyáltalán nem probléma, ezt így kell tudomásul venni, nekik ez a sorsuk. Én meg azt mondom, hogy ha elvárjuk azt, hogy ezt a kemény, nehéz és stresszes munkát végezzék, amire nemegyszer rámegy a magánéletük, akkor minimálisan elvárható az, hogy tartja magát az állam a szerződéses feltételekhez, és nem próbálja ezeket egyoldalúan megváltoztatni.
Minimálisan elvárható az, hogy ha önöknek ezek a szerződéses feltételek nem tetszenek, akkor a most fölszerelő emberekre terjeszthetik csak ki ezeket. Kössenek velük olyan megállapodást, hogy vonzó legyen számukra valamilyen rendvédelmi szervezet - hadsereg, tűzoltóság, rendőrség s a többi - tagja lenni, adjanak nekik olyan életpályamodellt, hogy lássanak maguk előtt felemelkedési lehetőséget, egy olyan életpályamodellt, amely megnyugtató módon rendezi az anyagiakat, mert én személyes tapasztalatból tudom azt, hogy amikor ifjú rendőr voltam, nyomorogtam a fizetésemből, uraim. Nyomorogtam belőle: egy 35 négyzetméteres lakást lehetett kibérelni egy ekkora fizetésből. És jelenleg rendőr tiszthelyettesek hasonlóan élnek: nyomorogva. Önök pedig most azt mondják nekik, hogy az a kedvezmény, amit ennek ellentételezésére korábban a magyar állam fölajánlott, hogy elviselik ugyan az egzisztenciális nyomort, de korábban mehetnek valamivel nyugdíjba, az teljes egészében megszűnik. Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan, már csak azért is, mert önöknek halvány fogalmunk nincs arról, hogy hova szeretnék ezeket az embereket elhelyezni.
Már csak azért is elfogadhatatlan, mert az is nyilvánvaló, hogy nemhogy semmiféle munkaerő-piaci politikát nem látunk körvonalazódni, de egyenesen csökken a munkahelyek száma immár hónapok óta. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
