Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Itt világlik ki közöttünk lévő óriási különbség; miszerint mi nem úgy fogjuk fel a világot, hogy adottak azon körülmények, amelyekhez alkalmazkodni kell, kicsinek lenni. Mi úgy vagyunk ezzel, hogy ha az államadósság problémaköre fenyeget minket, akkor leülünk a tárgyalóasztalhoz. Megkeressük a tárgyalópartnert, újratárgyaljuk, megfejtjük azt a rejtvényt, ami előttünk áll. (Kontur Pál: Hülyeségeket beszélsz.) Tessék nyomni egy gombot, és nem kommentálni! Egyértelműen eljutunk addig a helyzetig, hogy megoldjuk ezt a problémát, nem alkalmazkodunk, nem kicsik vagyunk.
Egyébként azért nem lehet sok tapasztalatunk példának okáért települések vezetésének tekintetében, mert nem vagyunk álláshalmozók, nem vagyunk politikusbűnözők, akik 18 pozíciót látnak el egyszerre, 18 helyről veszik föl a fizetésüket (Szórványos taps a Jobbik soraiban.), ugyanakkor egyiknek sem tudnak megfelelni, mégis mindenhol ott vannak, mint szupermenek és szuperwomanek.
Visszatérve egyébként a népesedést, a családpolitikát érintő intézkedéseikhez, nagyon örömteli, hogy három gyermek után olyan adókedvezményeket lehet igénybe venni, amilyeneket - akkor, ha 620 ezer forintot keres az ember. Akkor lehet teljes egészében összevetni ezt az összeget, akkor lehet igénybe venni és felvenni egészében.
Ezzel kapcsolatban be is nyújtottunk egy indítványt, amely egyfajta negatív adószerűen elérhetővé tenné ezen kedvezmény összegét azok számára is, akik nem keresnek ennyit, nem élnek ilyen jómódban, tehát nem tudják igénybe venni ezt a teljes kedvezménytételt. Mit csináltak ezzel önök? Lesöpörték az asztalról. Több kérdésünk nem is lehet ezek után. (Taps a Jobbik soraiban.)
