KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a világörökségről szóló törvényjavaslat tárgyalása jó lehetőséget biztosít arra, hogy a Pannonhalmi Főapátság értékőrző és értékteremtő tevékenységéről az Országgyűlésben beszélhessünk, természetesen a benyújtott törvényjavaslat alapján.
A valamikori Pannónia szent hegyének monostora és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthető. Egy évezred lenyomata, a Kisalföldből kiemelkedő 282 méter magas hegy - ahogy mi mondjuk - tetején álló és a tájegységet uraló főapátság történelmi épületegyüttese is bemutatja hazánk több mint ezeréves történetének, történelmének különböző építészeti stílusait. A Pannonhalmi Bencés Főapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes folyamatos használat alatt fejlődött, a még ma is aktív keresztény monostorok egyik egyedülálló példája, amelynek szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez.
Mivel a bencés szerzetesek mindenkor a térség országai és nemzetei közötti béke elérésére törekedtek, tulajdonképpen az UNESCO szellemisége korai előfutárainak is tekinthetők, ha szabad ezt így fogalmazni. Ezek azok a kiemelkedő egyetemes értékek, amelyekkel a főapátság 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján kiérdemelte felvételét a világörökség közé. 996-ban Géza fejedelem hívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követői érkeztek ide és alapították meg a monostort, amelyet röviddel később Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az általa kiállított kiváltságlevélben nemcsak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, amely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak az ország fennmaradásáért és sértetlenségéért. A Pannonhalmi Főapátság a sok szállal egybekapcsolódó svájci, bajor és osztrák bencés monostorláncolat legkeletibb magyar tagja, amely megmaradt a történelem viharaiban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szent Benedek, Európa patrónusának követői élnek tehát itt. Az apátságot Géza nagyfejedelem után Szent István királyunk alapítja, de aztán Gizella királynő, Imre herceg és Szent Gellért személye is kötődik a helyhez. Viharos és csendes történelmi időszakok után, 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolát államosították, 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését. A szerzetesközösség a nehéz években is hűségesen végezte a munkáját.
A pannonhalmi bencés iskola tehát Magyarország legősibb tanulmányi műhelye, egyidős a 996-ban alapított apátsággal, az elmúlt 70 évben fiúgimnáziumként működik, ahol a diákok szinte kivétel nélkül a diákotthon lakói. Pannonhalmának éppen ebben rejlik az egyik varázsa, az osztályok olyan jó közösséggé válnak, amelyek egy életre szólnak és elkísérik őket, és közben otthonukká lesz az ország legősibb háza. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban egyaránt. A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság negyedéves folyóirata, amely 1993-ban indult azzal a szándékkal, hogy helyet adjon a kultúra és a teológia dialógusának, e két távolodó világ ismételt találkozásának.
Tisztelt Képviselőtársak! A gazdag történelmi tradíció ellenére a főapátság azonban nemcsak a múltjából él, hanem próbál válaszokat adni a XXI. század kihívásaira. Nem véletlenül került a Pannonhalmi Főapátság is az utóbbi időben egyre inkább a nemzetközi érdeklődés középpontjába. A színvonalasan működő közoktatási és szociális intézményeik mellett évente közel százezer turistát fogadó és kiszolgáló turisztikai intézményrendszert építettek ki.
Megszületett az úgynevezett apátsági termékcsalád, a lehetőségek felismerése valósult meg a helyi, tradicionális termékek újraélesztésében is, amelynek fontos része a gyógynövénykultúra újbóli meghonosítása. Külön figyelmet érdemel a tíz éve újraszervezett pincegazdasága, amely idehaza és külföldön is egyre nagyobb tekintélyre tesz szert, továbbá az a környezettudatos szemlélet, amely alapján az apátság energiaellátását folyamatosan átállítják megújuló energiaforrásokra.
Bár az elmúlt évtizedben sok fontos fejlesztés történt Pannonhalmán, az épületegyüttes folyamatos karbantartása nem kicsi feladatot jelent a szerzetesközösség számára, amelynek megoldásában valóban sokat jelenthet az új törvény. Emiatt is fontos, hogy a jogszabály tervezetének a 6. §-a tartalmazza azt, hogy a világörökségi területek kezelése kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.
Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A turizmus területén jelentős előrelépéseket tettek a bencések, de fejlesztési programjuk egy fontos eleme még hátravan, támogatásra vár. A világörökségi területen fekvő, műemléki védettség alatt álló volt apátsági major turisztikai célú hasznosítása és ehhez kapcsolódó szálláshely kialakítása szerves folytatása lenne az elmúlt másfél évtizedben végzett beruházásoknak, fejlesztéseknek, amelyek elsősorban nem a szerzetesek, hanem a Pannonhalmára látogató magyar és külföldi vendégek javát szolgálják, szolgálnák majd.
Az elmúlt évek fejlesztései, amelyek szoros összefüggésben vannak a világörökségi címmel, illetve a bencés hagyományokkal, a térség hagyományaival, szerteágazóak voltak. Összegezni mindezeket talán úgy lehetne, hogy a múlt értékei, hagyományai és a jövő biztosításának a feltételei szoros összefüggésben alakították ezeket a fejlesztéseket, új ötletek megvalósítását.
Mindezek során a főapátságban az utóbbi években összességében több mint kétmilliárd forint értékben végeztek beruházást - jelzem, hogy ebben jelentős a saját pénzeszköz, tehát az önrész beépítése. Ennek során létrejött egy borászati és szőlészeti ágazat, pincészet és 52 hektáros szőlőterület, amely 2010-ben az év pincészete címet nyerte el. A környezettudatosság mintájául szolgál a biomassza-fűtőmű, az apátság és környékének infrastrukturális felújítása, egy igényes étterem és egy turista kategóriájú új vendégház 67 férőhellyel. Megtörtént az arborétum teljes felújítása, kiegészült gyógynövény-bemutató kerttel, gyógynövényteaházzal és levendulaolaj-látványlepárlóval.
Ami a közvetlen jövőt illeti, két projektet tervez a főapátság. Az első már folyamatban van, ennek során továbbfejlesztik a turistafogadás feltételeit úgy, hogy a monostor életterét és működését nem zavarva növelhessék a turisztikai áteresztőképességet - bizony évi százezres látogatóforgalom mellett ez egy fontos feladat.
A változatos igények kielégítésére a hagyományos tárlatvezetés mellett új típusú rendszert is bevezetnek, a projekt során új turistabejárót nyitnak, és megújul majd belülről a bazilika. A másik tervezett célról, a kiemelt műemlékegyüttes felújításának szándékáról az előbb már beszéltem.
(12.40)
Megítélésem szerint ez is fontos része a világörökség területe használatának, szükséges és szerves része annak a fenntarthatóságnak, értékőrzésnek és értékteremtésnek, amelyet célként fogalmaznak meg a bencés szerzetesek. Megjegyzem, mindaz, amiről beszéltem, egy sokkal szélesebb értelemben vett közösségi érdek is, hiszen aki ismeri ezt a vidéket, az pontosan tudja, hogy ezer és ezer szállal kötődik a Pannonhalmi Főapátság és környező vidéke egymáshoz. A hagyományos bencés szellemiség és világörökség üzenete a világörökségi címmel együtt járó, le nem írt, de köztudott közösségi szervezőerő és küldetés mind-mind széles körű civil és karitatív kapcsolatrendszert feltételez Pannonhalmán és a térségben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, tekintettel arra, hogy magam a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja vagyok, hogy a téma kapcsán jelezzem azt is, hogy a térség legnagyobb munkáltatójáról van szó, közel 300 munkavállalóról beszélünk, ahol a legkülönbözőbb élethelyzetű, végzettségű és életkorú embereket, munkavállalókat jelenti ez a szám, egyúttal azt is jelenti, hogy a családokon keresztül igen jelentős számú család életében bír ilyen jelleggel meghatározó módon a főapátság. A térség környező települései, így Nyúl, Écs, Ravazd, Táp, Pázmándfalu, Győrasszonyfa, Tarjánpuszta, Győrság, Tápszentmiklós, Bakonypéterd, Lázi, Bakonygirót, Veszprémvarsány, Románd és természetesen maga Pannonhalma városa mind-mind kapcsolódási ponttal bírnak a főapátság irányában.
Amikor a világörökség megóvásáról, fejlesztéséről beszélünk, akkor egyszerre beszélünk a térség fejlesztéséről és jövőjéről. Amikor a térség falvainak, családjainak a sorsát segítjük, akkor egyszerre beszélünk a főapátság jövőjéről is. Így egészítik ki egymást évszázadok óta a szerzetesek közössége és a települések közösségei, és igen, így egészítik ki egymást Magyarország és a világörökség értékei.
A térség országgyűlési képviselőjeként, illetve ehhez a környékhez családi szálakkal is kötődő emberként a gondolkodásom középpontjában mindig az állt, hogy a helyi és nemzeti közösség értékőrzéséhez és értékteremtéséhez mindig tegye hozzá az ember azt, amivel hozzá tud, hozzá lehet járulnia ezen nemzeti és egyetemes értékeink megőrzéséhez.
A törvény pozitív elemei, ami a főapátságnak is konkrét segítség lesz, az többek között a kezelési tervek kiemelt fontosságát hangsúlyozó szándék, az ennek megvalósításához szükséges költségvetési támogatásra való utalás, illetve a kezelési terv kormányrendeletben való szabályozásának a terve, amiről korábban szóltak képviselőtársaim is. Ennek a törvénytervezetben megjelenő elve fontos részt tartalmaz: egyeztetni kell a helyi önkormányzattal. Azt gondolom, ez Pannonhalma esetében nem okoz, nem okozhat, nem jelenthet problémát, hiszen rendben volt az elmúlt időszakban.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a világörökségi helyszín, tehát ez a magterület csak igen kis részben önkormányzati terület, mindössze 2 százalékban, a legjelentősebb az állami terület 26 százalékkal, illetve majdnem kétharmados arányban, 63,5 százalékban apátsági terület.
A törvénytervezet további pozitívuma, hogy kerettörvényként nem vész el a részletekben, lehetőséget biztosít a kormányrendeletnek a részletes, szakszerű szabályozásra, így ami most hiányosságnak tűnhet, például a kimaradó Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság és ennek a munkaszervezete, ez pótolható, megoldható a kerettörvényen kívül. Szerintünk a lényeg az, hogy legyen egy szakmai testület hiteles emberekkel, és legyen egy olyan munkaszervezet, amely gyorsan, tettre készen tudja segíteni ezt a munkát.
Talán egy másik cél lehetne, hogy nagyobb súllyal jelenjen meg a turizmus, most itt inkább csak a műemlékvédelem szempontjai érvényesülnek. A turizmus nagyobb súlya nemcsak szemléleti kérdés hitem szerint, hanem fenntarthatósági kérdés is. A világörökségi színhelyek népszerűsítését biztosíthatná talán egy olyan javaslat is, amely szerint az állam a turizmus marketingjére fordított költségvetési forrásból egy meghatározott összeget a világörökségi helyszínek hazai és nemzetközi népszerűsítésére fordíthatna.
A világörökségről szóló törvény fontos mérföldkő lehet hitem szerint, biztosabb hátteret nyújthat majd szabályozott viszonyaival és remélhetőleg azzal a mindig jelen lévő szándékkal, amellyel megfelelő anyagi hátteret lehet biztosítani ehhez a nehezen meghatározható, igen jelentős értékhez. A törvényi szabályozás, ennek biztonsága önmagában később sem lesz elég. Emberi erőfeszítés és hit lehet az, ami törvényi háttér, a finanszírozás biztonsága mellett további évezredre viheti tovább ezt az értéket. Épített örökség, hit, lélek, emberi szorgalom és erőfeszítés azok, amelyek közös tapasztalata, élménye lehet, amikor felkeresi valaki a Pannonhalmi Főapátságot, ahol persze mindenki a maga saját látásmódján keresztül gyarapíthatja a saját értékeit is. Arra biztatom képviselőtársaimat, hogy ezekkel a gondolatokkal segítsék, járuljunk hozzá a magyar nemzet és a világörökség részét képező pannonhalmi értékek megőrzéséhez, a főapátsági és a térségi értékek gyarapításához.
Tisztelt Képviselőtársak! A törvényhozás tagjai részéről mindenkor figyelemre, megértésre, nyitottságra és támogatásra van szükség a világörökség, így a Pannonhalmi Főapátság esetében is. Így volt ez a képviselőtársak részéről akkor is, amikor az elmúlt évben a parlament sport- és turizmusbizottsága kihelyezett ülést tartott Pannonhalmán. Megtisztelő volt számomra, hogy a térség országgyűlési képviselőjeként akkor köszönthettem a bizottság tagjait ezen az ülésen.
Várszegi Asztrik főapát úr akkor azt az útravalót adta számunkra: A világ kulturális öröksége elnyert cím arra kötelez bennünket - így az idézet tőle -, hogy monostorunk küldetését új, korszerű módon fogalmazzuk meg, és mutassuk meg az idelátogató zarándokoknak, turistáknak az új évezred elején elkezdett építkezéssel, az említett turistafogadóval, az új létesítményekkel, Pannonhalma nagyot lépett előre a turizmus, a vendégfogadás területén. Azt szeretnénk - így folytatta a főapát úr - a megváltozott körülmények között, hogy Pannonhalma a maga lehetőségeivel a bencés békét - ez egy fogalom volt a középkorban, pax benedictina -, a bencés regula lehetőségéből fakadó békét, harmóniát közvetítse a magyar társadalomnak, a keresztények és minden jóakaratú, idelátogató honfitársunk és a világörökséget felkereső külföldi embertársunk számára. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, amiért volt türelmük, hogy meghallgassanak. Köszönöm szépen innét is a főapát úrnak a szavait. (Taps a kormánypártok soraiban.)
