DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Szélsőséges időjárás, pusztító vihar lesz szerdán Völgyzugolyban és a Helm-szurdokban” - olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hír igaz, országos katasztrófariasztást ad ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága 2011. május 18-án, szerdán.
(9.30)
De még mielőtt bárki komolyan aggódni kezdene, megnyugtathatunk mindenkit, hogy jelen esetben szerencsére egy kommunikációs gyakorlattal állunk szemben. Mivel ez a riasztás csupán próbája egy lehetséges, valós veszély esetén kiadandó közleménynek, nem magyarországi, hanem fiktív helyszínekre fog vonatkozni. Azért esett az irodalmi életből ismert földrajzi nevekre a választás, mert a magyar ifjúság szinte egésze jól ismeri azokat, így a fiatalok is aktív részesei lehetnek a kommunikációs katasztrófavédelmi gyakorlatnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük most meg azt, hogy miért is van szükség erre a gyakorlatra. Az 1990-es évek közepén kialakított szabályozás szerint a lakosság riasztása rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint veszélyhelyzetben kerülhet alkalmazásra. Ez a típusú riasztás a védekezés érdekében jelzi az esemény bekövetkezését, illetve haladéktalanul közli a lakossággal a követendő magatartási szabályokat. Minderre azonban napjainkig nem alakult ki követendő gyakorlati megoldás, éppen ezért kellett az ilyen esetekre vonatkozó legfontosabb feladatokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározni.
Az új szabályok szerint a katasztrófavédelem a médiaszolgáltatók útján a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki. Ennek megfelelően szerdán a médiaszolgáltatók tesztelik a kommunikációs csatornákat, és valós helyzetet imitáló üzeneteket tesznek majd közzé. A tesztgyakorlatban az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a TV2 vesznek részt. A hallgatóknak, nézőknek annyit kell tenniük, hogy figyelemmel kísérik a közleményeket.
A kommunikációs gyakorlat célja a katasztrófa megelőzéséhez szükséges információk továbbításának, a közérdekű közlemények kiadásának üzempróbája, valamint hogy a lakosság is megismerhesse a katasztrófák esetén történő riasztás és tájékoztatás új formáját. Így jelentősen csökkenthető annak a kockázata, hogy egy hirtelen jött valódi pusztító vihar - mint például a tavaly június 18-ai mezőhegyesi vihar vagy más katasztrófa - személyi sérüléseket, komoly anyagi károkat okozzon. Alapvető társadalmi érdek ugyanis, hogy a veszélyhelyzeti riasztással kapcsolatos információk gyorsan és hitelesen eljussanak azokhoz, akik veszélyben vannak vagy veszélyben lehetnek. Emellett a hiteles tájékoztatás jegyében egy katasztrófát követően is számos lényeges útmutatásnak kell eljutni az állampolgárokhoz ahhoz, hogy értesüljenek a soron következő lépésekről.
Tisztelt Országgyűlés! A katasztrófák elleni védekezés terén természetesen a legjobb védekezési módszer a megelőzés, amely mellett mindannyian bízunk abban, hogy igazi katasztrófa hazánkban a közeljövőben semmilyen formában nem következik be. Meggyőződésem azonban, hogy egy vis maior okozta esetleges veszélyhelyzet esetén az ilyen és ehhez hasonló gyakorlat érdemben lesz képes az élet- és vagyonbiztonság megóvására.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
