KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Merjünk nagyok lenni című sorozatomban nem foglalkozom a közmédiákban vagy a tudományos filmekben gyakran szereplőkkel, hanem olyan történelmi személyeket, eseményeket szeretnék önöknek bemutatni, akiket-amiket soha vagy nagyon ritkán említenek, pedig a világ nagyrészt ezeknek a magyaroknak, eseményeknek köszönheti robbanásszerű fejlődését.
Korunk tudományos, technikai, informatikai, mikrobiológiai s a többi fejlődése lehetővé tette, hogy tüzetesebben megismerjük múltunkat, azaz hogy honnan is jöttünk mi magyarok. A DNS genetikai azonosítás, a C14-es kormeghatározási eljárás és sok más kutatás, ásatás bebizonyította azt, hogy hamisított történelmi korban nevelkedtünk immár több évtizede. A hamisított történelmünk mai napig történő fenntartásában nagy szerepe volt és van a Magyar Tudományos Akadémiának. Ennek köszönhetően magyarok milliói úgy távoztak el a földi életből, hogy nem is tudták, milyen nagyszerű évezredes múltra tekinthetnek vissza.
Átugorva több ezer éves őstörténetünket, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a régi korokból fennmaradt tárgyi bizonyítékok, mint például a tatárlaki korongon vagy a boszniai piramis belsejében talált több ezer éves székely-magyar rovásírás, sorozatomat történelmünk egyik legnagyobb személyével, Attila hun királlyal kezdem.
Attila időszámítások szerint 434-től 453-ig, haláláig Közép-Európa legnagyobb birodalmával rendelkezett. A Nyugat- és Kelet-római Birodalom szinte rettegett tőle. Himnuszunk - amelynek általában csak az első versszakát énekeljük Erkel csodálatos zenéjére - második versszakában Kölcsey Ferenc megírja: “Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, / Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.” Bendegúznak vére, azaz Attila!
De idézzük Kézai Simon Mestert a Magyarok krónikájából, Ethele és Buda uralkodásáról: “Miután a sereg elszéledt, a hunok római módra Ethelét teszik magok fölé királlyá, ki testvérét, Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és bírájává tette. Maga pedig alattvalóival magát a hunok királyának, világ félelmének, Isten ostorának neveztette. Hadserege az idegen népeken kívül tízszázezer fegyveresre telik vala, úgy, hogy ha egy scytha meg talált halni, helyébe rögtön mást tesznek vala. Azon nemzet fegyverzete leginkább bőrből és különféle érczekből vala készítve, minthogy íjakat, kardokat és láncsákat hordtak. Ethele király czímerén is, mellyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár vala ábrázolva, mellyet magyarul turulnak hívnak.”
Tehát százezer fegyveres íjakat, kardokat, lándzsákat hordott, ami azt jelenti, hogy komoly kézműiparral, fémmegmunkálási technikával és hadtáppal rendelkeztek. Tudták, hogy egy hadsereg addig tudja tartani a birodalmát, amíg az utánpótlása biztosított.
Attila 452-ben, amikor hadjáratot indított Itália ellen, megegyezett Rómával. Róma hadisarcot fizetett neki, így az örök város megmenekült. 453-ban Attila egy nászéjszaka után meghalt. A kor legnagyobb hadvezér királyának ereiben hun vér csörgedezett, a germánok, németek a mai napig királyuknak tekintik. Tulln városában, a Bécstől húsz kilométerre lévő szoborparkban a következő látható. A szobrok elhelyezése: Passau felől érkezik Kriemhildet Rüdiger von Bechelaren, Osterland őrgrófja a Hunnia felől várakozó Attila elébe, aki mögött fivére, Buda és a hun udvarban száműzetésben élő Dietrich von Bern és Gidich hercegek állnak. A sort Attila kisfia, Csaba zárja.
Az osztrákoknak fontos volt a nagy hun vezérről, Attila királyról megemlékezni. Attila harci taktikája abban rejlett, hogy a csaták előtt az ellenséget tűző napon váratta alakzatban, páncélban, majd amikor jól elfáradtak, akkor nappal szemben lecsapott rájuk. Micsoda taktikai tudás kellett e helyzet megteremtéséhez! A vatikáni kertekben megtalálható Leo pápa és Attila hun király találkozását megörökítő szobor, Franciaországban az öntött bronz Leo és az Isten ostora címet viseli.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Attila királyunkat más országokban ilyen tisztelet övezi, akkor nekünk is kötelességünk büszkén emlékezni rá. Sorozatom nem titkolt célja, hogy híres és ritkán emlegetett elődeink és kiemelkedő eseményeink bemutatásával hozzájáruljak magyar nemzettudatunk erősítéséhez. Merjünk nagyon lenni és büszkék arra, hogy olyan kiváló őseink voltak, mint Attila hun királyunk!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
