DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy ezen a késői órán még ilyen sokan itt vagyunk az agglomerációs törvény vitáján.
Először a törvény indokoltságáról szeretnék szólni. 2005-ben került előkészítésre az első agglomerációs törvény, és ez szerves folytatása volt a 2003-ban elfogadott első országos területrendezési tervnek, és szerves folytatása a 2004. május 1-jével bekövetkezett uniós tagságunknak.
Budapest és a Budapestet övező agglomeráció az ország legnagyobb gazdasági potenciálja. Nem mondok újdonságot, még a környezetvédők is tudják, hogy az ország GDP-jének mintegy 40 százaléka ezen a területen koncentráltan képződik. És nagyon fontos, hogy ennek a területnek a kiegyensúlyozott fejlődése szabályozott keretek között, fenntartható módon, a környezet értékeit megőrizve történjen, ugyanakkor az egész országnak is érdeke, hogy ennek a területnek a közlekedése és infrastrukturális folyosói a zöldterületek oltalma mellett hosszú távon kijelölésre kerüljenek, és egy összehangolt fejlesztés, fejlődés keretében tudjanak megvalósulni.
Tehát az első agglomerációs törvény azt hiszem, korszakos jelentőségű volt, és nagyon fontos, hogy ennek a törvénynek a keretében kialakult egyfajta monitoringrendszer, hogy ami változás történik, az rögtön feljegyzésre, követésre kerüljön.
A zöldterület oltalma egyetlen eléggé jól behatárolt, mondhatni kicsi agglomeráción belül nem egyszerű feladat, mert ahogy mondtam, itt vannak nemzetgazdasági célok is, tehát ha ez a régió nem húzza motorként az ország gazdaságát, akkor nem nagyon beszélhetünk gazdasági növekedésről, ugyanakkor olyan szabályozókkal kell bírnia az agglomerációs törvénynek, hogy az egységes zöldfelületi rendszer, ennek summa értéke ne romoljon, hanem lehetőleg javuljon.
Beépített lakóövezeti területeken szokás használni a háromlépcsős zöldvédelmet, az út mellett vagy a műtárgy mellett először van a fű, aztán a bokrok és harmadik lépcsőként a fák. Ezzel viszonylag tudatosan fel lehet építeni egy zöldterületet, ugyanakkor agglomerációs szinten ezt a zöldfelületi egyenértéket nagyon nehéz szabályozókkal leírni. Amikor az első ilyen vita volt, ezelőtt öt évvel, talán kicsit több, akkor is kifejtettem, hogy valószínűleg jobb a zöldfelületi egyenértéke egy gondozott, az előbb említett golfpályának vagy akármilyen zöldparknak megfelelő szigorú feltételek között beépített, alacsony beépítettségű lakóparknak, mint egy rosszul művelt, parlagfűvel szennyezett mezőgazdasági területnek.
(23.00)
Tehát önmagában az, hogy egy terület mezőgazdasági, az az én megítélésemben nem biztos, hogy olyan zöldfelületi egyenértéket tud jelenteni, mint egy gondozott park, amelynek a felügyeletéről a jó gazda módjára gondoskodnak. Én nemcsak az agglomerációs törvény kapcsán, hanem általában szeretném javasolni, hogy kerüljön kidolgozásra egy egységes zöldfelületi rendszer, amely valamilyen mutatón keresztül képes kifejezni egy-egy terület zöldértékét, klimatikus egyenértékét, egyáltalán a gazdagságát. Hozom példának a szarvasi arborétumot. Pár száz évvel ezelőtt elkezdték csemeténként telepíteni, és most egy hihetetlen természeti érték. Ki lehet fejezni valahogy a szarvasi arborétum zöldegyenértékét egy repcetáblához képest? Ha meg tudják nekem mondani, ennek nagyon örülnék, mert akkor ez adaptálható lesz valahova máshova is.
Van egy példa: München elég sűrűn beépített város, ahol elfogadtak egy szabályozást, hogy aki zöldtetőt épít, az nem nagy százalékban, de beszámíthat a zöldterület közé. Engem felvittek egy magas pontra, és szétnézve Münchennek vannak olyan kerületei, ahol csak zöldtetőt lehet látni és ilyen teraszokat. Lehet, hogy ez klimatikusan nem egy nagy érték, de hogy kihat és pozitívan hat ki az ott élők közérzetére, azt hiszem, az ott élők ezt tanúsíthatják.
Már szóltam a monitoringrendszerről - a korrekciók átvezetése. Tehát a mai technikai feltételek között a törvény struktúrájának lehetőséget kellene adnia - most csak az angol szót tudom mondani - az upgrade-olásra, tehát hogy legyen egy olyan futó melléklete a törvénynek, amely mindig az aktuális állapotot fejezi ki. Ez a mai térgeometriai számítógépes adatbázisok mellett mindenképpen megoldható lenne.
A XI. kerület képviselőjeként külön szeretnék szólni arról a módosítóról, amely a budaörsi repülőtér redukciójára vonatkozik, az ott élőknek ez mindenképpen egy fontos dolog, hogy a budaörsi repülőtér ne bővítésre kerüljön, mint az eredeti előterjesztés szerint, amely úgy szól, hogy kereskedelmi, nemzetközi repülőtérré fejleszthető egy minden oldalról körbeépített, mondjuk, történelmi... - tényleg az egy ipari műemlék. Még drága jó apám is szállt le ott néhányszor a háború előtt, de ez ma már a város szívében van, a város része, tehát jobb lenne, ha kevesebb forgalmat jelentene.
Amit még hiányolok a zöld megközelítésből, az a geotermikus energia kitermelésére alkalmas területek kijelölése. Tehát a geotermikus energia magyar lehetőségekhez viszonyított hasznosítása sokkal többet jelent, mint a mai néhány gyógyfürdő azzal együtt, hogy ezekben teljes hőhasznosítás van, de a geotermikus energia kitermelése hőbányászatot jelent, 2500 métert meghaladó mélységből. Fontosnak tartanám mind környezetvédelmi, mind energetikai szempontból, hogy ezek a területek idővel kerüljenek kijelölésre. Vannak szakmák, amelyek rendelkeznek ilyen adatokkal, hogy potenciálisan mely területek érdemesek erre, hogy a lehetősége meglegyen ennek a hőbányászati tevékenységnek.
Kormánytisztviselőt nem nagyon szokás néven nevezni egy-egy törvény vitájánál, de én szeretnék elismeréssel szólni dr. Szaló Péter helyettes államtitkár úrról és a csapatáról, akik sok-sok éve gondozzák ezt a szakterületet, és az ő érdemük volt az első agglomerációs törvény megszületése is, ez az előterjesztés is és általában a szabályozások korszerűsítése, napi igényekhez való igazítása. Úgy gondolom, hogy ezt a munkát színvonalasan végzik. Ehhez kívánok nekik a továbbiakban is kitartást és azt a szakmai magabiztosságot, ami a környezetvédelmi célok, illetve a fejlesztési, valaki részéről elhangzott, a magánbefektetői érdekek közötti összhang közérdeket szem előtt tartó megközelítése alapján érvényesítésre tud kerülni egy-egy ilyen előterjesztésben, mint ez is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
