KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jobbikos képviselőtársaim már kifejtették a törvénymódosítással kapcsolatos szakmai véleményüket, 21 módosító javaslatot adtunk be.
Engedjék meg, hogy pár általános gondolattal én is hozzájáruljak ehhez a törvénymódosításhoz.
(23.40)
A hatályos törvény kifejezett célja volt a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli-fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezeti értékek védelmének biztosítása mellett az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózatok helyének, az urbanizált, a mező- és erdőgazdálkodás, illetve a természeti területek rendszerének meghatározása, valamint a területek használatának átfogó, a településrendezési tervekben érvényesítendő szabályozása. Máshogyan, emberi nyelven fogalmazva, Magyarország területének kategóriák szerinti övezeteinek meghatározása abból a célból, hogy mi, magyarok normális, emberi módon itthon élni tudjunk.
Mert lehet, hogy egyesek olyan helyen szeretnek élni, ahol minden le van betonozva, aszfaltozva, ahol a polgár a 24. emeleten lévő lakásából elmegy a 67. emeleti munkahelyére dolgozni, hogy sem a földet, sem az eget nem látja, és boldog, ha ebédideje alatt egy tónak gúnyolt, mesterséges betonvályú partján megeszi a főleg műanyagból álló szendvicsét, de ezek nem mi vagyunk, és nem is akarunk ezekké válni. Akiknek ez tetszik, ajánljuk, gondolják meg az imádott mesterük mondását: el is lehet innen menni.
Az előterjesztő magabiztosan állapítja meg a törvény eredményeit: “Megakadályozta a kedvezőtlen területfelhasználás további korlátlan bővítését, az országos és térségi érdekű közlekedési hálózatok és egyedi építmények ellehetetlenítését, biztosította a szomszédos települések településszerkezeti terveinek összehangolását. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő bizonyítja az alkalmazott szabályozás hasznosságát. A térségben az állami főépítész szakmai kontrollja biztosítja, hogy a budapesti agglomerációban az érintett települések településrendezési tervük módosításánál figyelembe vegyék a törvény rendelkezéseit.”
Kérdezem, vajon megfelelnek-e ezek a kijelentések a valóságnak. Készültek-e felmérések, tanulmányok az állítólagos eredményekről? Mert a valóság mást mutat. Amikor végtelen mennyiségben készülnek közvélemény-kutatások, közhangulat-felmérések, vagyis ömlik a közpénz a luftballonhámozók zsebeibe, akkor miért csak általánosságban kerül az Országgyűlés elé egy ilyen fontos törvényjavaslat és annak indoklása? Miért nem lehet egy törvényben konkrét adatokkal rögzíteni az ország, jelenleg a budapesti agglomeráció területi adatait? Miért van a természeti kincseinkkel való garázdálkodás a laikus helyi képviselőknek kiszolgáltatva?
A Jobbik véleménye: elvárható lenne, hogy az országos törvény végrehajtására kiadott törvény ne általánosságban fogalmazzon, hanem rögzítse azon adatokat, amelyeken már ne is lehessen változtatni.
Mi a jelenlegi módosítás célja? Az indoklás szerint a területrendezési terv és a törvény módosítását több tényező indokolja. A törvény előírta a területrendezési terv ötévente történő felülvizsgálatát, a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követését, amelyet a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében legalább ötévenként el kell végezni. Az előzőekben vázolt okok miatt azonban kevés a dinamikus területi folyamatok ötévenkénti ellenőrzése, mert ez idő alatt az ország területét el lehet adományozni külföldiek kezére, és aztán kereshetjük a földjeinket és erdeinket.
A törvényjavaslat 1. és 3. §-a nemcsak a módosítandó, hanem az alaptörvényhez képest is különböző fogalmakat vezet be, egyes, már meglévő fogalmakat változatlanul felsorol, más fogalmak csoportját nem használja. Ugyanakkor minden tekintetben visszautal az alaptörvényben rögzített fogalmakra, megnehezítve a fogalmi és a gyakorlati jogalkalmazást. Ez a terület alapos átgondolást és pontosítást igényel.
Látszólag előrelépés a törvény 5. §-ának módosítása, hogy az új lakó-, vegyes gazdasági és üdülőterületet akkor lehet létrehozni, ha illeszkedik a település meglévő szerkezetéhez, és a táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, továbbá a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.
A fentiekben javasolt konkrétumok rögzítésére nem lenne szükség, ha a hivatal, főépítész engedélyével történő termőföldcsonkítást a javaslat egyértelműen kizárná. Azon előírás sem megfelelő, miszerint az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebbre csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.
A lakások még elkészülésük előtt eladásra kerülnek a naiv vevőknek. A műszaki és humán infrastruktúra kiépítésére vonatkozó ígéretek végrehajtását azonban sok esetben ma is csak várják a tulajdonosok, az ígéret ígéret marad.
A közösségi közlekedéssel kapcsolatosan egypár gondolatot szeretnék hozzáfűzni még ehhez a törvénymódosítási javaslathoz. Budapest agglomerációs közlekedését a gazdasági lehetőségek figyelembevételével mindenféleképpen a felszínen kell fejleszteni, és erre kifejezetten a kötött pályás közlekedést tartjuk a legelfogadhatóbbnak. A föld alatti metróépítkezés ugyanis nagyon sok pénzt, milliárdokat emészt fel, amit az ország és a költségvetés jelenleg nem bír el.
A BKV villamoshálózata a mai napig több ponton összekapcsolódik a MÁV nagyvasúti hálózatával. Ezt elsősorban az azonos nyomtáv teszi lehetővé. Korábban a mainál több csatlakozási pont létezett, ezeket a kapcsolatokat elsősorban teherszállítás céljaira használták. Manapság a számuk megfogyatkozott, a megmaradtak egy részét üzemi célokra használják, mások használaton kívül vannak. Ezt az adottságot újra kellene éleszteni és fejleszteni, esetleg visszaépíteni kellene.
A fentiekhez hasonló módon össze lehetne kötni az agglomerációs körzetben a HÉV és a MÁV vonalait is. A kötött pályás közlekedést úgy kell kialakítani, hogy a vasúti vágányokról a HÉV és a villamospálya vágányaira a csatlakozás megfelelő legyen.
A törvényjavaslat próbálja ugyan lassítani a termőföld kárára történő beépítési folyamatot, de lássuk be, hogy a természet, a termőföld vesztésre áll, mert az önkormányzatnak a kelleténél így is nagyobb lehetősége és érdekeltsége van a beépítésben, mert ebből van a bevétele, akár feketén, akár fehéren.
Összességében ezzel a törvényjavaslattal nem lehet elérni a Budapest és környéke természeti kincseinek és termőföldjeinek hathatós védelmét, nem lehet megakadályozni, hogy a fővárost lakóparkok erdeje vegye körül az erdők és földek élhetőbb világa helyett. Mindezek miatt javasoljuk a javaslat visszavonását, és lényegesen nagyobb ráfordítással és előkészítéssel, lényegesen nagyobb szakmai színvonalon álló törvénytervezet előkészítését.
Természetesen a törvénymódosítás javítása céljából 21 darab módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik, amelyek kifejtésére majd a részletes vita során kerül sor.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
