KOVÁCS PÉTER
KOVÁCS PÉTER
KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán azért kértem szót, hogy arról beszéljek, milyen tapasztalatuk van eddig az önkormányzatoknak az agglomerációs törvénnyel, illetve Budapest XVI. kerületének, ahol polgármester vagyok, a tapasztalatát hadd mondjam el.
Mi egy olyan kerület vagyunk, amelyik a rendszerváltás óta, 1990 óta óvja és védi a zöldfelületeit. Minimális részben csökkentek a zöldfelületek a XVI. kerületben, ellenben a kerületi önkormányzat erdőt telepített több helyen is. Éppen ezzel kapcsolatban felbuzdulva mondanám Jávor Benedek képviselőtársamnak is, hogy bármilyen szabályozás is van, alapvetően a városvezetőkön múlik az, hogy mi történik az adott településen. Nyilván nem lehet olyan pontosan szabályozni egy törvényben minden egyes településre, hogy mi történjen. Nyilván a helyi jogszabályok, tehát az önkormányzati rendeletek ezt majd rendezik, a képviselő-testület nyilván el fogja dönteni, hogyan legyen. Ennek ellenére vagy éppen ezért én viszont azt mondom, hogy ez a mostani előttünk fekvő törvényjavaslat jó irányba mozdul el. Számos olyan régi problémát megold vagy megoldani igyekszik, amelyekkel korábban küszködtek az önkormányzatok, és megvolt a rossz tapasztalatunk.
Hadd említsek néhány példát. Egyrészt például a Demszky-féle városvezetés hagyta azt, hogy akár a XVI. kerület területén is, de máshol is előfordulhatott olyan, mint például nálunk, hogy lakóparkok jöttek úgy létre, egymás hegyén-hátán három darab lakópark, anélkül, hogy bármilyen infrastruktúrát kért volna a Fővárosi Önkormányzat a beruházótól. Még éppen hogy az utakat megépítette, de mondjuk, iskola, óvoda, bölcsőde vagy bármilyen szociális infrastruktúra megléte nélkül, anélkül, hogy a közlekedést vizsgálták volna, hogy az új lakók merrefelé fognak közlekedni, vagy kötelezték volna a beruházót arra, hogy bármilyen infrastrukturális beruházást a közvetlen környezeten túl végrehajtson, enélkül kaphattak építési engedélyt, és támogatták annak idején ezeket a beruházásokat.
Vagy egy másik nagy problémája Budapest külső kerületeinek, hogy az agglomerációs települések rátelepülnek a fővárosi infrastruktúrára, utakra, szennyvízcsatornára, vízvezetékre és minden egyéb ilyenre. Erre élő példa Csömörnek az M0-stól a XVI. kerület felé eső területe, ahol a kerületi, illetve a fővárosi szennyvízcsatornára, vízre, úthálózatra települtek rá, összesen két darab behajtási területük volt Budapest területére, mindegyiket földúton tudták megközelíteni, és nagyon sok, mintegy ötven telket alakított ki ott Csömör önkormányzata, de semmiféle infrastruktúrát nem biztosított, szennyvízelvezetés sem volt, csapadékvíz-elvezetés sem volt, szilárd burkolatú út sem volt. Az egyik beközlekedési útvonal, amely a XVI. kerület területén keresztül zajlott, egy patakmedren keresztül, egy vízmosáson, szakadékon keresztül lehetett nagy gázzal felhajtani, már akinek az autója bírta ezt a felhajtást. Kénytelen is volt a XVI. kerületi önkormányzat lezárni ezt, mielőtt még bármilyen katasztrofális baleset történt volna ott. Tehát ezeket a problémákat megoldja vagy legalábbis javaslatot tesz rá ez az agglomerációs törvényjavaslat, nem lehet közvetlenül rátelepülni a másik területre, a másik településre.
Ugyanilyen probléma volt az infrastruktúra nélküli beruházás, itt akár említhetném Csömört, de nyilván máshol is vannak ilyenek, hogy sem közlekedési, sem semmilyen infrastruktúrát nem kért a település a beruházótól. A beruházó önmagától nyilván nem csinált ilyent, hisz neki az csak pénzbe kerül, és majd utána a nem eléggé előrelátó városvezetők után ott maradtak azok az infrastrukturális hiányok, amelyekkel majd a következő városvezetőnek vagy ugyanannak a városvezetőnek csak egy kicsit később kell foglalkoznia.
Nagyon egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik azt mondták, hogy Budapest közlekedési problémáinak egy jelentős része abból adódik, hogy az agglomerációs településeken autóba szállnak az emberek, és bemennek a munkahelyükre, ami Budapesten található, és ez okozza a dugókat. Ezzel egyetértek, ebben is van némi előrelépés ebben a törvényjavaslatban.
Igazából amiért szólni akartam, az két darab módosító javaslat. Két módosító javaslatot beterjesztettem ehhez a törvényjavaslathoz, hiszen két térképi mellékletben rossz, pontatlan megjegyzések, illetve térképi besorolások vannak a XVI. kerület területét érintően. Az egyik ilyen: ökológiai folyosónak definiálták a volt mátyásföldi repteret, amelynek semmi köze az ökológiai folyosóhoz, nem is érinti azt a területet. Én kérném, hogy ezt töröljék a térképről. Ez jelenleg intézményi zöldövezeti funkcióban van, ami egy beépítésre lehetőséget adó terület, ahol nyilván sport- vagy nagy zöldfelületű beépítés lehetséges, de ha ökológiai zöldfolyosóvá minősítik, akkor semmilyen beépítés nem lehetséges. Ez önkormányzati tulajdonú terület, én ezt nem támogatom, és nincs is ennek reális magyarázata, hogy ez miért került ide. Annál inkább mondom ezt, hogy más térképi mellékletekben meg beépített városi területként jelöli ugyanennek a törvényjavaslatnak a melléklete, tehát itt valami koherenciazavar van, úgyhogy én ezt a koherenciazavart kivenném ennek a törvényjavaslatnak a térképi mellékletéből.
Szintén országos jelentőségű tájképvédelmi területként jelölnek két olyan területet a XVI. kerület területén, ami nem ilyen. Ilyen a volt reptér, ami jelenleg mező, tehát ezt tájképvédelmi szempontból nem nagyon tudom értelmezni. Ennél még furcsább, hogy az Ikarus gyár egykori területét, ami jelenleg ipari park, úgy jelenítik meg, mint tájképvédelmi terület. Én ezzel nem tudok egyetérteni, és nem is látom ennek a reális magyarázatát, vélhetően tévedés történt. A kerület főépítésze egyébként ezekre a Fővárosi Önkormányzat illetékesének a figyelmét felhívta, de a törvényi egyeztetés során ez mégsem került átvezetésre a törvénybe. Én erre tennék javaslatot, és kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Ne haragudjanak, szocialista képviselőtársaim, de nem állom meg, a reptérhez én is hadd szóljak hozzá, hiszen a XVI. kerület, amely Budapest kertvárosa, zöldövezet, családi házas övezet, ott azért a Liszt Ferenc repülőtér, leánykori nevén a Ferihegyi repülőtér okozta zaj igencsak megjelenik, de senki nem kérdezte meg sem a reptér privatizációja során, sem akkor, amikor a légifolyosókat kijelölték, a XVI. kerületi lakókat, hogy kívánják-e azt, hogy fölöttük egy légifolyosó menjen el, kívánják-e az ezzel járó zajt elviselni.
(23.30)
Olyan mértékű ez a zaj, hogy adott napokban messze meghaladja az egészségügyi határértéket egy adott pillanatban. Persze, 24 órás átlagban ez nem mondható el, de éppen hogy csak egy decibellel vagyunk a határ alatt. Ennek ellenére mondom, még nem kérdezték meg a XVI. kerületieket. Remélem, ebben lesz majd változás, amint új kormány jött. Most nagyon szeretnénk, hogy a tökölieket kérdezzék meg, de annak idején a XVII. és XVI. kerületieket sajnálatos módon nem kérdezték meg. Jó lett volna, ha ezt Tóbiás úr akkor is reklamálja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
