SZABÓ REBEKA
SZABÓ REBEKA
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok nem nagyon terjengős lenni ezen a késői órán, és a lényegre koncentrálni.
Igaziból a törvénymódosító javaslatnak egy konkrét részével kapcsolatban szerettem volna mindenképpen megszólalni. Nagyon örülök neki, hogy már többször, több képviselőtől elhangzott az, hogy az agglomerációban a zöldterületek mennyire fontosak, és a zöldterületek védelme szerepel ebben a törvénymódosító javaslatban, sőt Tállai András államtitkár úr még azt is említette, hogy az egész törvényjavaslat kapcsán egy Natura 2000 hatásbecslés is készült - remélem, jól értettem.
Viszont én ennek kapcsán nagyon örülnék, ha az államtitkár úr majd még azt is elmondaná, hogy a törvényjavaslat előkészítésének melyik fázisában történhetett ez a hatásbecslés, ugyanis nem mindegy, hogy az előtt, mielőtt belekerült volna az a rész a törvénybe, ami most a 8. § 3. pontjában található, és ami arra vonatkozik, hogy bizonyos olyan területeket beépítésre lehet kijelölni, amelyek 1989. október 23-a előtt honvédelmi területek voltak, illetve úgynevezett történelmi sportterületekként tartják őket számon, amelyet szintén a jelen törvény úgy definiál, hogy ezek az 1914 előtt már valamiféle sportterületként funkcionáló területek.
(23.50)
Tehát fontos lenne azt tudnunk, hogy a Natura 2000 hatásbecslés vajon mikor történt, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a területeknek adott esetben potenciális beépítése hogyan érinti a Budapest agglomerációban található zöldfelületeket, illetve ezzel együtt a Natura 2000 területeket.
Nagyon furcsának találjuk egyébként ezt a betoldást ebben a törvényben, és annak is nagyon örülnénk, ha esetleg államtitkár úr tudna majd arra reflektálni, gondolom, még a záró szavaiban, hogy tulajdonképpen mi az oka ennek a betoldásnak. Tehát miért olyan fontos kiemelni a ’89 előtti katonai területeket, illetve ezeket az úgynevezett történeti sportterületeket, amely definíciót egyébként egészen furcsának gondoljuk. Ugyanis azt kell hogy mondjam, hogy nagyon különös egy agglomerációs tervben egy olyan definíciót alkalmazni, amely tulajdonképpen egy száz évvel ezelőtti állapotra vagy egy száz évvel ezelőtti tevékenységre utal.
Azt gondolom, hogy mindannyian tudhatják, hogy az utóbbi száz évben sajnos a természeti területek, illetve a zöldterületek olyan mértékben elfogytak, hogy tulajdonképpen olyan területet, amit mondjuk, száz évvel ezelőtt még nem védtünk volna, vagy nem tartottunk volna különösebben jelentősnek, azt lehet, hogy manapság már a legjobb zöldterületeink között tartjuk számon. Tehát semmiképpen nem tartom indokoltnak egyfajta ilyen múltba révedő szabályozást beiktatni egy ilyen agglomerációs törvénymódosító javaslatba. De lehet, hogy rosszul értettem ennek a betoldásnak a célját, ezért nagyon örülnék, ha ezt valamilyen módon megvilágítanák, hogy milyen szerepe lehet ennek.
Egyébként, ha kétség merülne fel önökben, akkor el tudom mondani, hogy egy ilyen potenciális, a honvédelmi területek potenciális beépítésének milyen hatása lehet az agglomeráció zöldterületére. Talán mindannyian hallottak már a Tétényi-fennsík kálváriájáról, amely Budapest környékének egyik legrégebbi katonai területe, illetve lőtere volt, és amelyből néhány évvel ezelőtt mintegy száz hektárt ingatlanbefektetők meg is vásároltak, és tönkre is tették bizonyos részét az ott lévő rendkívül értékes, európai szinten értékes élővilágnak, és ha jól tudom, ezért a területért a mai napig folyik a harc a befektetők, illetve a természetvédők és a nemzeti park között. Tehát azt gondolom, hogy az ilyen áldatlan helyzeteket el lehetne kerülni egy sokkal jobb és sokkal egyértelműbb szabályozással.
De tudok még példát mondani. Csobánka és Pilisvörösvár között is van egy katonai lőtér, amelynek bizonyos részét már felhagyták, ez a Kevélyek nyugati völgyében található. Ez is egy rendkívül értékes, botanikailag részben még feltáratlan terület, tehát nagyon fontos lenne tudnunk, hogy például az agglomerációs törvényben az általam említett ’89 előtti katonai területekre vonatkozó passzus vajon vonatkozna-e erre a területre is, vagy nem. Tehát ez befolyásolja ezeknek a területeknek a jövőbeni beépíthetőségét, ezért nagyon-nagyon fontos lenne konkretizálni, hogy ez mire vonatkozik.
De ha mondjuk, a sportterületekre gondolunk, a Svábhegy oldalában van egy olyan terület, ami a század elején golfpályaként működött. Szerencsére ez a terület jelenleg védett, és a nemzeti park része, de ebből is látszik az, hogy egy száz évvel ezelőtti, adott esetben sportterület manapság milyen értékeket hordozhat. Gondolhatunk akár a Normafa környéki sípályákra, amelyek szintén száz évvel ezelőtt is sportterületként funkcionáltak. Itt kell azt megjegyeznem, hogy a Budai-hegységben a Normafa környékén, illetve a János- és a Svábhegy oldalában vannak a legértékesebb erdőfoltjaink, ahol kifejezetten gazdag szerkezetű, gazdag élővilágú öreg erdők találhatók, és ezeknek a megőrzése rendkívül fontos egész Budapest számára, hiszen ezek a területek alkotják Budapest zöld tüdejét, és nagyon nem mindegy, hogy ezek akár egy tarvágásnak vagy valamiféle sípályabővítésnek eshetnek-e áldozatul a jövőben.
Tehát ezért nagyon fontos lenne, hogy egy ilyen rendelkezés, egy ilyen elnagyolt, pontatlan és félreértésekre alapot adó definíció ne maradhasson ebben a törvényben. (Kőszegi Zoltán: Most akkor révedezünk, vagy nem?) Tessék? (Kőszegi Zoltán: Most akkor révedezünk, vagy nem? - Az elnök csenget.) Azt gondolom, nem lehet így közbeszólni, na mindegy. Én folytatnám akkor, amíg még van időm.
Tehát még arra akartam reflektálni, hogy egyébként nagyon örülök annak is, hogy az MSZP vezérszónoka részéről számos, a környezeti fenntarthatóságra utaló nézőpont elhangzott, de engedjenek meg egy megjegyzést, bár Józsa István képviselőtársam már nem tartózkodik a teremben, de hátha később majd megnézi még a vita hátralévő részét, hogy azért megmondjam, hogy kissé meglepett az, hogy párhuzamba állította, illetve a zöldegyenérték-problémát úgy kívánta orvosolni, hogy golfpályákat, illetve lakóparkokat építsünk bizonyos agglomerációs területekre.
Azért nagyon fontosak a pontos definíciók ebben a törvényben, mert azt gondolom, hogy egy szakmailag felkészültebb álláspont az, ha azt látjuk, hogy mezőgazdasági területekből, akár parlagfüves elhanyagolt mezőgazdasági területekből még mindig lehet jó szántóföldet vagy akár egy botanikailag értékesebb gyepet valahogy előállítani, lakóparkból viszont már nem. Tehát nagyon fontos, hogy lássuk, hogy merre megyünk.
Itt utalnék egy kicsit Kovács Péter képviselőtársam hozzászólására is, aki kifogásolta, hogy az ő kerületében milyen besorolása van bizonyos területeknek. Én nem ismerem részletesen az ön kerületét természetesen, tehát nem is tudok ehhez konkrétan hozzászólni, csak egy megjegyzést engedjen meg. Az, ami egy volt reptér, és ön azt a szót használta, hogy jelenleg egy mezőterület, az attól még egyáltalán nem biztos, hogy tájképileg értéktelen, vagy akár az élővilág szempontjából értéktelen. Ezt közelebbről meg kellene nézni.
Itt utalnék arra is, azt hiszem, Kőszegi Zoltán említette a gazdátlan, illetve gondozatlan területeket. Itt nyilván megint a konkrét területek ismerete nélkül, azt gondolom, hogy igenis vannak olyan esetek, amikor a leálló, félbemaradt befektetések tulajdonképpen sokkal többet használnak a zöldterületeknek, mint a már megvalósult befektetések.
Itt utalhatok akár a Tétényi-fennsík esetére is, de számos olyan terület van, amely az avatatlan szem számára talán gazosnak vagy elhanyagoltnak tűnik, de igazából nagyon fontos természeti értékeket rejt magában, amelyeket úgy lehet esetleg helyrehozni vagy még jobb állapotba hozni, ha ezekre odafigyelünk, megtartjuk zöldterületnek és nem úgy, ha golfpályát csinálunk belőlük.
Úgyhogy én tulajdonképpen ezekre szerettem volna felhívni a figyelmet, és mondom még egyszer, visszatérnék, hogy a ’89 előtti katonai területek, illetve a történeti sportterületek értelmét ebben a törvényben keresem, és nagyon örülnék, ha erre valamilyen magyarázatot kapnánk.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
