VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2005-ben a mi kormányunk terjesztette a parlament elé az első agglomerációs törvényjavaslatot. Ennek a térségnek kiemelt szerepe van, ennélfogva más régiók fejlődését is befolyásolja, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Mivel az ország egyik legintenzívebben hasznosított, leginkább terhelt területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel, összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő, központi szerepköréből fakadó kihívásoknak. Ezeknek érvényesüléséhez pedig szükséges volt külön szabályozásra, amelyet az agglomerációs törvény testesített meg.
Ez a törvény kiállta az idő próbáját, elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint ötéves időszakban jelentősen nem kellett hozzányúlni, tehát sikerült olyan törvényt alkotni korábban, amely minden igénynek megfelelt, és koncepciójában helyes utat jelölt ki a térség területrendezési szabályait illetően. Megfelelt azoknak a kívánalmaknak, amelyeket még 2005-ben a jogalkotók tűztek ki: segítse a decentralizált koncentrációt, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térbeli fejlődést, kedvezőbb életminőséget biztosítson. Mindezek mellett legyen figyelem a távlati térszerkezet meghatározására, a közlekedési hálózatok kapcsolatrendszerének megállapítására és a természeti erőforrások megőrzéséhez szükséges keretek kialakítására, illetve a különböző területi egységek egymáshoz való viszonyára is.
A javaslat tulajdonképpen időszerű és szükséges, hiszen ötévenként el kell végezni a terv felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó. Az is indokolja a módosítást, hogy 2008-ban módosításra került az országos területrendezési terv is, amely számos olyan módosítást hozott be, amelyet most már át kell ültetni az agglomerációs törvénybe is. Ezek elsősorban olyan térségi övezetek, területfelhasználási kategóriák, amelyek könnyítik és bővítik a besorolási lehetőségeket.
Nézzük a törvény lényeges kérdéseit, amelyeknek kapcsán elsősorban a kritikai észrevételeimet szeretném megfogalmazni. A tervezési folyamatról szólva ki kell emelni, hogy a területrendezési terv jóváhagyását sem az első, 2005-ös esetben, sem most nem előzte meg olyan moratórium, azaz nagyon nehéz folyamatok értékelése, hiszen a tervezés, egyeztetés és jóváhagyás fázisában is változó rendszerrel van dolgunk. Az önkormányzati döntések révén beépítésre szánt területekre a terv születésekor is és most is regisztrálni tudják a változásokat.
Részleteiben értékelve a törvényjavaslatot, az elsődleges kérdés annak megalapozottsága. Az előterjesztés általános indoklása által is hivatkozott országos területrendezési törvény szerint ennek a tervnek a felülvizsgálatát, a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követése, a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében legalább ötévenként el kell végezni. Az előterjesztő az indokló részben is megemlíti, hogy a módosítás nem irányul a terv alapvető megváltoztatására, csak a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére és a szükségessé vált korrekciók átvezetésére.
A felülvizsgálat során ugyanakkor igen fontos szempont, hogy tulajdonképpen a módosítás harmadik indoka a területi lehatárolások pontosítása mind a térségi, mind az övezeti lehatárolások esetében. A lehatárolás adminisztratív módosításánál jelentősebb probléma, hogy magának az agglomerációnak a hivatalos területén belül nem került sor a területek differenciálására, azaz a budapesti szerkezeti tervhez hasonló nagy zónák lehatárolására. A területi folyamatok ugyanis a budapesti agglomeráció területén igen nagy eltérésekkel valósulnak meg, és szabályozásuk esetén is célszerű lett volna zónánként differenciált kezelés. Tehát nem annyira a külső lehatárolás kérdése az életbe vágó, hanem az agglomeráció területén belüli települések települési, térségi lehatárolása az, ami hiányzik.
A tervről szóló 2005. évi törvény 13. §-ának bekezdése szerint a zöldövezetet a térség olyan védett és nem védett területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeres növényzettel fedett területek. Így a zöldövezethez tartozik többek között az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90 százalékban erdőterület, a mezőgazdasági térség egy része, amely szintén legalább 90 százalékban távlatban is mezőgazdasági erdőterület. További felsorolásokról rendelkezik a törvény, azonban a módosítás a jelen törvényi szakaszban hatályon kívül helyezte és ezzel szűkítette a korábbi szabályozás szerinti zöldövezethez tartozó mezőgazdasági térség fogalmát és ezzel együtt annak kiterjedését. A tervezet ezt drasztikusan csökkentette egy paragrafussal, amelyben a zöldövezetet olyan övezetként minősíti, amely a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, valamint erdőtelepítésre alkalmas területeket foglalja magában.
A mezőgazdasági területek közül ezek után kizárólag a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek maradnak térségi övezetként megjelölve. Ennek olyan következményei lehetnek, amelyek ellehetetlenítik a jó, de nem kiváló minőségű mezőgazdasági térségben a szántóföldi gazdálkodást. A módosítással kikerül a zöldövezet meghatározásából az általános megfogalmazása a kategóriának, a védett területek említése, a mezőgazdasági területek és a térszerkezeti jelentőségű, beépítésre szánt területekbe ékelődő erdő- és zöldterületek említése, és ezenfelül a zöldövezet szűkített értelmezésében sem tiltja meg deklaráltan a beépítés tilalmát. Összességében így sérül a meglévő zöldterületek oltalma, hiszen csak a kiváló minőségű szántók esetében ír elő ilyet. Bár az országos területrendezési törvény kiegészíti ezt a tilalmat a magterületek és az ökológiai folyosók beépítésére szánt területté nyilvánításának tilalmával, a tervezett módosítások még mindig a meglévő zöldfelületek csökkentéséhez vezetnek.
A termőföldterületeket elsőrendű fontossággal kell megvédeni, nem csak a kiváló termőhelyi adottságúakat, valamint figyelembe kell venni a termőterületet minőségi cserénél is. Ez álláspontunk szerint az előterjesztésben jelzettel ellentétesen a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul. További példákat is lehet sorolni, hiszen számos település külterületén nincs kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, övezet kijelölve, annak ellenére, hogy van kiváló minőségű termőföld a településen.
Az, hogy az előterjesztés a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul, igazolja, hogy az egyértelmű, kifejezetten a védett természeti területek megjelölése a térségi övezetek felsorolásából kimaradt. A térségi övezetként feltüntethető magterület övezete, ökológiai folyosók övezete, pufferterület övezet azonban a védett természeti területeket nem fedi le teljes terjedelemben. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253. számú kormányrendelet szerint a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben, a főváros esetében a szabályozási kerettervben is gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzéséről, javítása érdekében a telkek növényzettel ellátott részéről, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldterületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezetet alakító és a helyi éghajlati jelleget meghatározó elemeinek megőrzéséről.
A módosítás tervezete szerint nagy kiterjedésű zöldterületi térségbe tartozik az 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő, olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a település szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei. A természet védelméről szóló 1996. évi törvény a védett természeti terület alapfogalmát használja, körülírhatóan meghatározva, pontosan mi tartozik e fogalom alá. E törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület, azaz az, hogy a budapesti törvény tervezett módosítása a természetvédelmi törvénytől eltérő fogalmi rendszert használ, illetve hogy a jelenleg hatályos szabályozásban a természetvédelmi törvény fogalomrendszeréhez illeszkedően szereplő védett természeti területeket a térségi övezetek közül kihagyja, a helyben védett természeti területek tekintetében jogbizonytalanságot eredményez.
(21.50)
Ráadásul a Natura 2000-es területek kiterjedését a magyar állam az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül változtatta meg, ez így számos helyszínen jelenthet problémát a következőkben.
A tervezet a kiemelt térségi övezetek közül a “védett természeti terület védőövezete” szövegrészt hatályon kívül helyezte, térségi övezetként pedig bevezette a pufferterület övezetet. Ennek fogalmi meghatározása azonban szintén elmaradt, más jogszabályra sem utal vissza, s ez pedig eltérő jogalkalmazást tesz lehetővé, ami szintén sérti a jogbiztonság elvét. Az előterjesztéshez csatolt térképi részek a jelzettel ellentétben nem mutatják a térségben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált korrekciók átvezetését, tehát e helyen sem érvényesül a módosítás célkitűzése. Konkrét példaként tudom említeni Alsónémedi tekintetében például, amely esetben a zöldhatóságnál indított előzetes hatásvizsgálati eljárásokból ismert adatok a térképi részeken nemcsak kiváló termőhelyi adottságú szántóterületként szerepelnek, de több különösen védett lápot, illetve 120 hektárnyi helyi védelem alatt álló területet sem tüntettek fel. Ennek jelentősége a hatósági eljárásokban feltétlenül fontos.
Az előterjesztés indokoló részéből kitűnik tehát a második témakörben is, hogy a forgalmi prognózisok szerint a térség közúthálózata hosszú távon súlyosan terhelt lesz. Azt is elismeri, hogy a távlati környezeti állapot jelentős részben a jelenlegi szabályozási döntések függvénye. Szintén a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására irányul több térségi mellékút tervezetében jelzett útvonal megváltoztatása. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az 51-es számú főút felé átmenő forgalom jelenleg is aggályos környezeti állapotát jelenleg is jelentős mértékben meghatározó környezeti hatások miatt további bírósági ítéletek is várhatók.
Következő kritikaként a települések beépített területeinek összenövésére szeretném felhívni a figyelmet, amely sajnos már sok helyen megtörtént. Javasoljuk, hogy a települések határain még megmaradt mezőgazdasági és erdőterületeket jóval szigorúbb előírással kell megvédeni, még a területrendezési eljárás során kialakított területfelhasználói engedéllyel se lehessen új beépítésre szánt területet kijelölni a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb, és új lakóterület, vegyes terület kijelölése még a település már beépített területéhez kapcsolódóan is csak környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása után és csak környezetvédelmi engedély megadása esetén legyen kijelölhető. Rendkívül fontos lenne a további települési összenövések agglomeráción belüli megakadályozása, hiszen elegendő egy pillantást vetni az agglomerációs területrendezési terv szerkezeti tervlapjára, ahol látható, hogy a települési területek szinte már mindenütt összeérnek a közigazgatási határoktól függetlenül, így a zöldgyűrűt vagy az ékek kialakítását egyre nehezebb megvalósítani.
Hasonló korlátozó intézkedésnek tűnik a műszaki és humán infrastruktúra-hálózat kapacitásainak figyelembevétele, és az 5 hektárt meghaladó új lakóterületek kötött pályás tömegközlekedési közelségének előírása. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az 5 hektáros területhatár meglehetősen nagy, hiszen a jelenleg meglévő lakóparkvizsgálatoknál kiderül, hogy a lakóparkok igen jelentős része 5 hektár, azaz 50 ezer négyzetméter alatt van, így a korlátozás értelmetlennek tűnik, s ezért a konkrét módosító indítvánnyal is élni kívánunk e vonatkozásban. Célszerű lenne tehát az 5 hektáros területhatárt 2 hektárra leszállítani, hasonlóan fontos lenne felülvizsgálni az 5 kilométeren belüli kötött pályás tömegközlekedési eszköz megközelítésének előírását, hiszen a budapesti agglomeráció vasúthálózatának területi rendszere olyan, hogy kevés település vagy településrész van, amely a vasútvonaltól 5 kilométernél távolabb van. Maga a célkitűzés tehát, mint annyi esetben, helyesnek tűnik, azonban a mérték megszabásával gondok vannak, a települési térségek bővülése lehetőségének az összenövés megakadályozásával, a kötött pályás tényleges közelséggel, az új kijelölések nagyságrendjének szabályozásával lehet véget vetni.
Hasonló tendenciájában kedvező az az előírás, amely a lakóterületek esetében a zöldterület kijelölését teszi szükségessé, azonban a mértékkel itt is bajok vannak, hiszen az 5 hektáros terület 5 százalékának 50 százaléka 1200 négyzetméteres teleknyi zöldterület kijelölését irányozza elő, amely nagyságrendjében kicsi ahhoz, hogy a település vagy a terület szerkezetét befolyásoló zöldterületi rendszer fejlesztéséhez hozzájáruljon. Különösen problematikus ez, ha figyelembe vesszük, hogy az előző, egyben jelzett mértéket... - azaz hogy könnyen kijelölhető egy olyan 5 hektárnál kisebb lakóterület, amelynek mértéke a zöldterület kialakítását nem vagy elenyésző mértékben teszi szükségessé. Itt kell tehát megjegyeznünk azt, hogy javasoljuk a szerkezeti tervben ugyan szereplő, de hosszú ideig igénybe nem vett területek esetében is a felülvizsgálat lehetőségének biztosítását, azaz annak a jogi lehetőségnek a megteremtését, hogy lehetőség nyíljon a korábban tervezett, de ténylegesen igénybe nem vett, beépítésre szánt területek csökkentésére. A települési területek növekedése ugyanis a felülvizsgálatok során megállíthatatlannak tűnik, hiszen a jelenlegi tendenciákat csak extrapoláljuk, azaz a 2005-ben jóváhagyott 3 százalékos területnövekedés lehetősége ötévenként, jóllehet csökkenő ütemben, folytatódik, és gyakorlatilag egy évtizeden belül ezeknek a területeknek a nagysága akár meg is sokszorozódhat.
Hasonlóan problematikus maga a zöldterület-arányú településtérségben: például a törvény által érintett területen úgymond egyszerűen szólva, “a bányászatról szóló ásványinyersanyag-gazdálkodási területek övezete” című térképi ábrázolás a települések belterületének kivételével az agglomeráció egészét lefedi. Ezt nem lehet ilyen egyszerűen elintézni, hiszen a termőföldterületek veszélyes fogyásának egyik oka a jogszabályok félreértelmezhetősége. A kavicsbánya-nyitási eljárásokban például azt a látszatot kelti, mintha az ásványi vagyon kitermelhetősége lenne az elsődleges szempont. A bányatörvény, a földtörvény, az építési törvény önkormányzatok feladataira vonatkozó jogszabályhelyei nem tartalmaznak fontossági sorrendet, s feltétlenül tisztázásra várnak a megfelelő jogszabályi helyek egyeztetésére, a nemzetgazdasági fontosság sorrendjének megállapítására a lakosság megélhetésének, élelmiszer-ellátásának vagy jövőbeni foglalkoztatási struktúrájának figyelembevételével.
A bányászati szempontból kivett helyek e célra való felhasználásával a bányanyitással kapcsolatos eljárások megkezdése előtt egyéb szempont szerinti felülvizsgálat megkezdésére, a talajvíz mennyiségi és minőségi védelmének a környező és tágasabb térség természeti és termőföldterületeire való kihatásáról a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített, mindenre kiterjedő társadalmi hatástanulmányt javasoljuk figyelembe venni. Javasoljuk annak kidolgozását indokolt esetben, hogy az ilyen céllal kivett helyek visszaminősítendők lehessenek szántóföldi területté.
Még két konkrét módosító javaslat bemutatásáról szeretnék szólni. A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénymódosítás-tervezet koncepcióját tekintve, szerkezeti felépítését tekintve az alapbázis jelentős fejlődést mutat a 2005. évihez képest, tehát ez magában foglalja azokat az érintett részeket, amelyeket mi magunk is fontosnak tartunk. De ezek közül az 5. §-ban foglalt rész, a klíma- és erdővédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi rész kiegészítésre kerülése szükséges, hiszen a módosítást amiatt kell elvégeznünk, hogy a jövőben a településtervezés során elengedhetetlen legyen a klímavédelmi szempontok figyelembevétele is.
Az 5 hektáros tervre vonatkozó részt már említettem. Végezetül pedig szeretném megemlíteni, hogy a jövőbeni településszerkezeti tervnél, a repülőterek besorolásának minősítésénél a Tökölre vonatkozó nyilvános polgári célú repülőtér módosításával, illetve ilyen besorolásával nem értünk egyet.
(22.00)
A térségben élő emberek ellenzik a repülőtér működését, ugyan a tavaly év végén változtatott kormányrendeletek szinte nullára csökkentik az emberek beleszólási lehetőségét a közvetlen környezetben tervezett repülőtér létesítése ellen. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezzel együtt, hogyha a módosítások átvezetésre kerülnek, ebben az esetben támogathatóvá válik maga a törvény tervezete.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
