DR. GYÜRE CSABA

Teljes szövegű keresés

DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ez a probléma, azt gondolom, nagyon-nagyon messze gyökerezik, amibe most belecsöppentünk. Nagyon úgy látom, hogy ahogy hozzászólunk, legutóbb is Gaudi-Nagy Tamás, illetve Salamon László képviselőtársaim hozzászólása alapján, hogy hihetetlenül elbeszélünk egymás mellett, és elcsúsznak a gondolataink. Beszélünk közhatalom gyakorlásáról, annak állami monopóliumáról, és én azt gondolom, hogy önök folyamatosan azt mondják ránk, és nekünk szegezik ezt a kijelentést, hogy fogadjuk már el, hogy a közhatalom gyakorlása Magyarországon és az erőszak alkalmazása kizárólagos állami monopólium.
(20.10)
Azt gondolom, ebben a teremben nincs olyan országgyűlési képviselő, aki ezt a kijelentését Salamon László úrnak kétségbe vonná, sem itt, sem máshol szerintem nem ül olyan képviselő. Mi soha nem mondtuk azt, hogy a közhatalom gyakorlása ne állami monopólium lenne, hogy a közrendet, közbiztonságot nem a kormánynak, illetve a kormány szerveinek, a rendőrségnek - és a többi, és a többi - kellene végrehajtania. Mi ezzel is tökéletesen egyetértünk. Itt egy óriási nagy tévedés van, egy szándékos csúsztatás, aminek a felelősét jelen pillanatban éppen a kormánypárti politikusokban, illetve a kormányban látom, amely szándékosan folyamatos csúsztatással kezeli ezt az ügyet, és szándékosan próbálja félrevezetni azokat az embereket, akiket közvetlenül ez a probléma nem érintett. De azokat az embereket, akiket ez a probléma már közvetlenül érint, saját bőrükön érzik, azokat az embereket önök, tisztelt képviselőtársaim, már nem tudják félrevezetni.
És én még azt sem tételezem föl, hogy önök szándékosan csinálják ezt a félrevezetést. Azt gondolom, hogy nem mennek megfelelően az emberek közé. A múltkor megsértődtek, mert valamelyik képviselőtársam, talán Apáti István jelezte azt, hogy talán többet kellene járni az állampolgárok közé, és oda kellene menni, ahol a problémák vannak. Ott kellene megnézni, ahol a bűnözés gyökerezik, hogy mi miatt mennek oda az emberek, és mi miatt lesznek öngyilkosok emberek falvakban. A közbiztonság teljes mértékű hiánya miatt. Amikor már ilyenek történnek az országban, akkor a kormánynak is el kellene gondolkozni, és nem ott látni a felelősséget, akik megpróbálják ezt a rendrakást.
De nem innen akartam indulni, hanem teljesen máshonnan, csak Salamon László késztetett arra, hogy ezt elmondjam. Magyarországon mi volt az alapvető probléma? Valahonnan onnan indulunk ki, hogy 1945 után jött a szocialista-kommunista rendszer, amelyben volt egy rendőrség. Azt a rendőrséget, illetve annak egy részét neveztük ÁVH-nak, majd mikor hogy, de egyet tudunk, hogy a szocializmus idején a rendőrség politikai célokat hajtott végre; folyamatosan politikai célokat, és üldözte azokat az embereket, akik nemzeti módon próbáltak gondolkozni, üldözte azokat az embereket, akik demokratikus módon próbáltak gondolkozni, akik egy demokratikus átmenetet szerettek volna Magyarországon megteremteni. Ezeket mind a rendőrség üldözte, mintha közrendbe, közbiztonságba ütközne ezeknek az embereknek a tevékenysége.
És ehhez itt, Magyarországon 45 éven keresztül hozzászoktunk. 1989-ben azt gondolták nagyon sokan, azt gondoltuk nagyon sokan, a rendőrség is, a rendőrségi vezetők is azt gondolták, hogy ezzel a korral örökre leszámoltunk. Mígnem jött egy nagyon szomorú dátum, 2006 ősze, amikor bebizonyította az MSZMP utódpártja, az MSZP, hogy igenis fel lehet használni a rendőrséget újra ugyanúgy azokra a politikai feladatokra, amelyekre megtették Kádárék, megtették Rákosiék, és megtették sokan mások. Sajnos, ez megengedhetetlen ma egy demokráciában, hogy valamelyik párt a saját politikai érdekeiért küldje ki az utcára a rendőrséget mint közrendet, közhatalmat gyakorló állami szervezetet. Valahol itt rendült meg a magyar emberek bizalma a rendőrségben, hiszen ebben az esetben, amikor azok a rendőrök levették magukról az azonosító jelvényt, abban a pillanatban ők törvényen kívül helyezték magukat, és azt bizonyították, vagy ez azt bizonyította, hogy ők nem akarják betartani a törvényeket, ők azt akarják, hogy őket ne tudják beazonosítani a jövőben, tehát nyugodtan követhessenek el bűncselekményeket.
És ez nem működhetett másként, mint megfelelő politikai háttértámogatással, amit megfelelő helyről, megfelelően magas szintről kellett hogy megkapjanak. És bizony három év telt el úgy, folyamatos demonstrációval, hogy ez a rendőrség folyamatosan politikai küldetést hajtott végre Magyarországon. Itt a legalapvetőbb emberi jogok megtiprása történt, és sajnos nem lehetett nemzeti ünnep Magyarországon anélkül, hogy a rendőrség ne verte volna az embereket, ne lőtte volna ki a szemüket, ne fulladt volna botrányba az a nemzeti ünnep, ami éppen volt. És megvolt a baj a hétköznapokon is, mind a rendőrséggel, mind a politikai hatalommal, mind a kormányhatalommal.
Akkor, amikor önök megkapták a kétharmados felhatalmazást ettől a nemzettől, akkor azt akarta mondani a magyar nép, és ebben önöket látta legfőbb biztosítékként arra, hogy ettől a pillanattól ez másként lesz, a rendőrség a magyar nemzet, a magyar nép érdekeit fogja szolgálni, soha nem fog többé politikai célokat szolgálni, hanem az embereket fogja védeni, az egyszerű falusi lakosságot. És most, ennél a törvényjavaslatnál, illetve annál a politikai tevékenységnél, amit most végeznek önök, amivel a rendőrséget valamilyen úton-módon jogellenes cselekmények végrehajtására befolyásolják, itt megdőlni látszik az a hit, amit önökbe vetettek a választópolgárok. Azt várták el, hogy rend lesz ebben az országban. Hittek önöknek, hogy két héten belül rendet fognak tudni teremteni. Hittek abban, hogy egy tiszta rendőrséget fognak adni ennek a nemzetnek; egy olyan rendőrséget, amely majd ebben a négyéves ciklusban vissza fogja nyerni a megbecsülését, azt, hogy az emberek fognak bennük bízni, hogy igenis, a tisztességes emberekért fognak kiállni, és az ő érdekeiket fogják védeni.
És tetszenek tudni, hogy mivel találkozunk? Döbbenetes dolgot fogok most elmesélni, mert én igenis voltam Hajdúhadházon, és három napot töltöttem ott, és megfigyeltem, hogy milyen tapasztalataim voltak ott, hogy mi a rendőrségről az emberek véleménye, és mi a különbség a rendőrség és a “Szebb jövőért polgárőrség” között. Amikor a polgárőrök elmentek a piacra bevásárolni, mert étkezniük kellett, akkor alig tudták kifizetni a sárgarépát, a krumplit, mert az egyszerű kis nénik ingyen adták nekik. Azért akarták ingyen adni, bár ők kifizették, hogy minél tovább maradjanak ott náluk. Megkérdezték, hogy miért. Azt mondták, hogy azért, mert a rendőrnek semmilyen megbecsülése ezen a településen nincs. Amikor azt a nénit fejbe verték a baltával éjszaka az elkövetők, és másnap kiment a rendőrség, és körbeállták a házát, azok a bűnelkövetők, akiket a helyi lakosok ismernek, tudják, kikről van szó, odamentek, és hangosan szidalmazták a rendőröket, sőt egy esetben még az is elfordult, hogy leköpték a rendőr ruháját.
És mi történt? Semmi. Mert semmilyen megbecsülése ezeknek a rendőröknek nincsen, és semmilyen eszköz nincs, hogy az ilyen emberekkel, az ilyen elemekkel szemben fellépjenek. Azt mondta ez a hölgy, aki a piacon árult, hogy amikor maguk megjelennek, mert maguk tudják, hogy kik a bűnelkövetők, akkor ezek a bűnelkövetők ki sem mernek jönni az utcára, és akkor legalább tudjuk, hogy ebben a néhány órában biztonságban vagyunk. Hát ez az óriási különbség. Az a különbség, hogy ezek az emberek tudják, hogy kik a bűnelkövetők. Önök nem voltak ott, én ott voltam, én is aláírást gyűjtöttem, ugyanúgy, mint sokan mások, mint akiket ezekért a tevékenységükért őrizetbe vettek, bevitték, és bent töltötték a fogdán az éjszakát. Amikor a rendőr igazoltatta a kis csapatot, akkor odajött hozzám az egyik, és elmondta, hogy elnézést, képviselő úr, nagyon szégyelljük magunkat; nagyon szégyelljük magunkat, hogy ezt kell tenni, és pont önökkel szemben kell ezt tennünk. Mi arra vagyunk utasítva, hogy durvábban bánjunk önökkel, mint a bűnelkövetőkkel kellene. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Uraim és hölgyeim, hölgyeim és uraim, én azt mondom, amit a rendőrök mondtak el Hajdúhadházon.
És ami legjobban bizonyítja, hogy mi történt, számokat is fogok mondani. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Igen, lehet, hogy van, akinek fáj az igazság, hogy így van, mert nem győződtek meg róla, hogy mi történt. De megkérdezem, hölgyeim és uraim, hogy lehetett az, hogy amikor önök, illetve a belügyminiszter úr, illetve a rendőrség felszólította a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, hogy vonuljon el Hajdúhadházról, és fejezze be a tevékenységét, akkor 48 óra alatt több mint 6 ezren írtak alá a faluban. Jöttek oda az emberek egymás után, hogy hadd írják alá, és több mint 8 ezren írták alá, de ebből több mint 6 ezer volt az, aki ezt... (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) El kell fogadni, ezek számadatok. Önök nem voltak ott, én ott voltam, én láttam, és ezek az emberek azt akarták, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület maradjon ott.
Mondok egy-két számot, hogy miért gondolják ezt az emberek. Hajdú-Bihar megyében majdnem minden településen működik polgárőrség, polgárőr egyesület. A Hajdú-Bihar megyei polgárőr egyesületek összességében egy év alatt 50 millió forintot kapnak az állami, illetve az önkormányzati költségvetésből, azért, hogy működjenek. Ebből az összegből, illetve a tevékenységükből 2010-ben összesen 39 elfogás volt, 41 bűnözőt értek tetten. Ennyi volt a Hajdú-Bihar megye valamennyi településén működő polgárőrség eredményessége. Most ismertetném a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amely két hónap alatt érte el ugyanezt az eredményt, és nem az egész megye területén, hanem egyetlenegy településen, Hajdúhadházon. És ha az eredményességet nézzük, akkor felteszem a kérdést, hogy talán csak nem ez a baj. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sokkal, de sokkal eredményesebben működik, sokkal jobb a bűnfelderítése, a bűnmegelőzése, mint az egész megye polgárőr egyesületeinek.
Itt már felvetődik egy nagyon csúnya kérdés ekkor, hogy vajon kinek az érdeke az, hogy rend legyen ebben az országban. Vajon kinek az érdeke, hogy rend legyen ezekben a megyékben? És a kérdést önökre bízom, hogy döntsük el.
(20.20)
Kiket kell megbüntetni? Azokat, akik kimennek nap mint nap az utcára ingyen, reggeltől éjszakákon keresztül ott állnak, és vigyáznak az emberekre, az embertársaikra, a polgártársaikra, azért, hogy közrend, közbiztonság legyen, és önök ezeket az embereket akarják 150 ezer forintra megbírságolni, azért, mert náluk még ismerik azt, hogy tartsunk össze, fogjunk össze, hogy legyen egy jó faluközösség, legyen egy jó településközösség, és csináljunk valamit? Mert az, ami eddig működött ebben az országban, az nem működik! Ezek a számok is mutatják, hogy az nulla! Ezek megkapták a terepjáró kocsit, megkapták bele azt a kicsi kis benzint, eljöttek, elmentek, és a bűn felderítése nem történt meg!
Ez a jogszabály, amit önök most megalkotnak, éppen arra erősíti a bűnelkövetőket, hogy nyugodtan tegyék meg, mert ezek után már még nyugodtabban leköphetik a rendőröket, mert most már nem lesz semmilyen szervezet, amelynek bármilyen lehetősége lenne arra, hogy egy kicsit megfékezze a bűnözést, mert sajnos a rendőrök nem teszik. Mi megfogalmaztuk a programunkban azt, hogy itt, Magyarországon, vidéken csendőrségre van szükség. Azért van szükség csendőrökre, mert azoknak megvolt a régi rendszerben a megfelelő eszközük, hogy a bűnözőkkel hogyan kell elbánni.
Ma mit látunk? Azt, hogy a rendőrségnek semmilyen eszköze nincsen. Ha önök beszélgetnek rendőrökkel, akkor nagyon jól tudják, ezt a rendőrök is meg fogják erősíteni, mert abban a pillanatban, hogyha egy rendőrnek fel kell lépnie a bűnelkövetővel szemben, főleg, ha a bőrszín is előkerül, akkor rögtön elő fognak jönni az emberi jogi aktivisták, és rögtön azt a rendőrt, aki megpróbálja a bűnt megelőzni, aki megpróbálja a bűnözőt elkapni, őt fogják fegyelmileg felelősségre vonni, mert esetleg használta a fegyverét, azután egy féléves büntetőeljárásban talán tudja majd tisztázni magát. Addig nem fog jutalmat kapni, addig nem fog semmiféle pluszjövedelemhez hozzájutni, nem beszélve arról, hogy adott esetben még felfüggesztés hatálya alatt is állhat. Amíg a magyar törvények a bűnelkövetőket védik a bűnüldözőkkel szemben, sajnos addig Magyarországon nem lesz rend.
A szavazóink, valamennyiünk szavazói ezt várták önöktől, és ezt várták tőlünk, hogy ebben legyen egy nagy változás, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártja. Minket azért küldtek be a szavazóink ide, hogy végre rend legyen ebben az országban, de önöket is ugyanezért küldték ide! Önöket is, de sajnos azt látjuk, hogy önök ezeket a kötelezettségeiket sorozatban nem teljesítik, nem akarják teljesíteni, és nem tudok más indokot elmondani, mint a politikai indokot, mert azt mondják, ha erre az útra lépnének, akkor a Jobbikot támogatnák. Nem a Jobbikot kell támogatni! Itt a nagy probléma az, hogy önök pártokban gondolkodnak, mi pedig a nemzetben gondolkodunk. Nem a Fidesz érdekét kell szolgálnia, és nem a Jobbik érdekét kell szolgálnia egy polgárőrségnek, hanem az adott lakosság érdekeit, és ugyanez szükséges a rendőrség részéről is. Addig, amíg nem növünk fel ehhez a feladathoz, addig ilyen problémák lesznek.
Higgyék el, hölgyeim és uraim, tisztelt Ház, hogy ez a törvényjavaslat semmire nem lesz jó, amennyiben elfogadásra kerül! Semmire nem lesz jó! Ugyanúgy továbbra is meglesznek a lehetőségek, és ezeket a lehetőségeket elsősorban a bűnözők fogják megkapni, és ők fognak vele élni. Ez az önök felelőssége és mindannyiunk felelőssége, akik erről döntünk, akik erről szavazunk.
Úgyhogy kérem önöket, ennek tudatában megfelelő felelősséggel döntsenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem