DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS
DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - Az elnök csenget.) Sajnálatosnak tekintem, hogy egymással összefüggő kérdéseket nem tudtunk együttesen tárgyalni, voltak olyan politikai erők, akik megakadályozták azt, hogy ma a büntető törvénykönyvvel együtt tárgyaljuk a polgárőrség módosítását is. Két olyan összetartó kérdés, amely olyan mértékben függ össze, hogy már látom előre, hogy a vita sem fog másról szólni, mint amiről az előzőekben szólt.
Két alapvetést engedjenek meg, hogy megtegyek! Az egyik, hogy a jog világa alázatot követel a jogalkotó részéről is és a jogalkalmazó részéről is. A másik alapvetés legyen az, hogy minden emberi tevékenység végső zsinórmértéke a hitelesség. Gyöngyöspatát vizsgálva azt gondolom, hogy voltak és lesznek olyan emberek, akik ebben a kérdésben nem megfelelően jártak el, és úgy gondolom, hogy emberileg is a hitelességük megkérdőjelezhető volt.
Az egyik kérdés a jogalkalmazók kérdése. A gyöngyöspatai feszültségekre kétségtelenül rosszul hatott és tovább növelték a feszültségeket mindazon jogalkalmazók, akik vándoroltak és zarándokoltak Gyöngyöspatára, és úgy állapítottak meg tényállásokat, és úgy próbálták beállítani az egészet minden bizonyíték nélkül, ami a jog világában a legalapvetőbb elveket sértette: a hallgattassék meg a másik fél is.
De tisztelt MSZP-frakció, tessék szíves lenni a 2006-os és a 2009-es polgárőrségről szóló törvény módosítását megtekinteni. Azt, amit az akkor ellenzékben lévő Fidesz-KDNP nem szavazott meg, azt önök, a Gyurcsány-kormány, mondhatom, utolsó bosszújaként 2009 áprilisában, amikor Draskovics benyújtotta, akkor önök megszavaztak egy olyan törvényt, amely törvény alapján létrejöhetett a szebb jövőért polgárjogi (sic!) egyesület. Mert egy olyan törvényt szavaztak meg 2009 áprilisában, amikor úgy jöhetett létre egy közrend fenntartására létrejövő civil szervezet, hogy még arra sem volt kötelezve, hogy bármilyen módon együttműködési megállapodást kössön a helyi rendőrséggel, a helyi rendfenntartó erőkkel. Tisztelt Harangozó képviselő, csóválhatja a fejét, a jelenleg hatályos törvényt megnézheti, és azt is megnézheti, hogy ki és mikor módosította ilyen módon. Egy olyan törvényt hoztak 2009-ben, amikor nem volt meghatározva a polgárőrség illetékessége, tehát nem volt meghatározva, hogy csak az illetékességi területén járhat el.
Tisztelt Ház! Nem hiszem, hogy van a civilizált világban, aki elhiszi azt, hogy egy olyan egyesületnek, ami a közrend fenntartására jön létre, például büntetett előéletű tagjai is lehetnek. Ad absurdum a börtönválogatott is ma összeállhat, és polgárjogi egyesületet alakíthat, ráadásul kiskorú személyek is tagjai lehetnek ilyen egyesületnek. Ez az a törvényhely, ami alapján, amikor Gyöngyöspatán először vizsgálni kellett volna, hogy hogyan léphet föl így egy egyesület, akkor meg kellett volna nézni a törvény környezetét, és ebben a pillanatban a jogalkotó alázata lett volna az, hogy akkor a legsürgősebb módon változtasson ezen a törvényen olyan módon, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Változtasson úgy a törvényen, hogy csak a saját illetékességi területén járhat el a polgárőrség; változtasson úgy a törvényen, hogy büntetett előéletű emberek nem lehetnek tagjai a polgárőr egyesületnek, és változtasson úgy a törvényen, hogy csak akkor járhat el a polgárőr egyesület, amennyiben a rendőrséggel megállapodást köt és mindazokkal a hatóságokkal, amelyekkel neki együtt kell működnie. Akkor nem fordulhatott volna elő az az eset, ami előfordult Gyöngyöspatán, mert ma már tudjuk, hogy nem odavaló illetékességű emberek kizárólag a zavarkeltés céljából megjelenhettek Gyöngyöspatán, kizárólag a zavarkeltés céljából jogvédő szervezetek megjelentek, akik olyan tényállításokat tettek, ami egyébként bizonyítva nem volt.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az emberi jogi bizottság felelősen járt el, és hitelesen járt el, amikor mindezeket felismerve tudta, hogy a jogalkotóknak kötelessége ilyen esetben minél hamarabb ezeket a joggal való visszaélésre lehetőséget adó törvényhelyeket módosítani, oly módon módosítani, hogy ne lehessen ezzel a joggal visszaélni. Zárójelben jegyzem meg, ugyanakkor ezzel a módosítással azt is meg kell jegyeznem, hogy tisztelet azoknak a polgárőröknek és tisztelet azoknak az önkénteseknek, akik ebben a munkában részt vesznek, nekünk ezt az önkéntességet a törvényalkotással erősíteni kell, de megfelelően szabályozott keretek között.
Tisztelt Ház! Önmagában az alaptörvény megszavazása is elegendő ok arra, hogy az állam visszavegye azt az erőszak-monopóliumot, amit valamikor eljátszottak tőle, és úgy játszottak el tőle, hogy miközben aki felelős azért, hogy egy ilyen törvényhely létrejöhetett, és az ilyen törvényhely alapján függetleníthette magát egy polgárőr szervezet, és önkényesen járhatott el, akkor az a miniszterelnök, aki akkor még éppen váltás alatt volt, vagy nem tudni, nem válaszol arra a kérdésre, hogy mit csinált azon a kormányülésen, és nem válaszol arra a kérdésre, a lelkiismeretét az egymillió forintos küldeményekkel nem fogja mentesíteni. Azt gondolom, hogy az ő feladata akkor az lett volna, hogy olyan törvényt alkotni, amely alapján a joggal való visszaélésnek nem ágyazott volna meg, és a joggal való visszaélés kategóriáját kizárta volna ebből, nem mondott volna le akkor a miniszterelnök úr az állam erőszak-monopóliumáról, akkor ez a gyöngyöspatai helyzet nem jöhetett volna létre.
(19.30)
És azt gondolom, hogy ezt az egymillió forintokkal nem fogja megváltani és ezt a felelősséget sem, mert felelős azért, hogy ilyen törvény alapján ilyen eljárások jöhetnek létre Gyöngyöspatán.
Tisztelt Ház! Amikor azt mondtam, hogy a jog világához alázat kell, akkor a törvényalkotói alázat az, amikor felismerjük, hogy a törvény rossz, a törvény diszfunkcionális, a törvény alapján éppen ellenkező történik, akkor kötelességük a jogalkotóknak a leggyorsabban a megoldást megtalálni és olyan biztos alapokra helyezni, ahol az állam az erőszak-monopóliumát visszaveszi. Ezt szolgálja ez a módosítás minden egyes pontján, és ezt szolgálja az, hogy a szabálysértési eljárások módosításával lehetőséget adunk arra, illetőleg biztosítjuk azt, hogy ezt a törvényt be is fogjuk tartani.
Tisztelt Ház! Mindenki azzal a felelősséggel szóljon hozzá, és mindenki azzal a felelősséggel álljon ehhez a törvényalkotáshoz, hogy a most már részben megszavazott büntető törvénykönyv, részben pedig a polgárőrség eme szabályainak helyretétele. Nem fogjuk elfeledni azt a felelősséget sem, hogy majdan a civiltörvény alkotásánál mindezekre a kérdésekre vissza kell térnünk, és mindazt a közhasznú szervezetek jogállásában szabályoznunk kell, mert - hangsúlyoznom kell - tisztelet és megbecsülés minden embernek, aki saját idejét, energiáját áldozza arra, hogy a közrend védelmében részt vegyen, és úgy gondolom, nem lehet megengedni azt, hogy a joggal való visszaéléssel ennek az ellenkezője történjen.
Ezért nem is értem, hogy képzelte akkor az MSZP olyan törvény alkotását, ahol nem kell együttműködni a rendőrséggel, nem kell megállapodást kötni, hanem úgy szól a hatályos törvény, hogy köthet, ha akar, köt. Ráadásul hogy még szebb legyen, mintha két mellérendelt fél lenne, és még ráadásul az információkat kölcsönösen ki is cserélik úgy, amikor nem is biztos, hogy kell megállapodást kötnie. Mert a rendőrségnek úgy kell adni információkat a civil szervezetnek, hogy egyébként meg ha akar, köt megállapodást, ha nem akar, nem köt, mintha két polgári jogi jogalany lenne.
Azt gondolom, hogy az állami erőszakról való lemondásért felelős az a 2009-es módosítás, illetve a 2006-os törvény, és ezzel a módosítással most a helyére kerül, és minden olyan ember, aki tisztességesen, önkéntes alapon részt kíván venni a közrend megvédésében, megkapja azt a törvényi felhatalmazást és azt a törvényi védelmet, hogy ezzel ne lehessen visszaélni. Akkor nem fog még egyszer előfordulni egy gyöngyöspatai eset.
Még egy dolog, hogy befejezésül Gyöngyöspatáról esetleg szóljunk másként is, a sajtó érdeklődését talán elkerülte: 1800 cigány ember megjelent szombaton az egri egyházmegyei találkozón. Székely János püspök úr a következőt mondta; most hangozzon el a Házban, mert a sajtó érdeklődését elkerülte. Úgy látszik, ha valahol nincs botrány, hanem valahol hitelesen és felelősen szólnak erről a kérdésről, az nem kelti fel a sajtó érdeklődését. Ő azt mondta Gyöngyöspatával kapcsolatban, hogy a sátán a megosztottság, a halál útja, a testvériség pedig az élet útja - ennyi tanulság Gyöngyöspatáról.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások a KDNP soraiból: Így van! - Jó beszéd volt! - Bravó!)
