GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és előterjesztő Ágh Péter Képviselő Úr! Meglepődtem volna, ha ezen indítvány kapcsán is nem nyúl vissza legalább nyolc évet, de tudja, képviselő úr, nekem ezzel az indítvánnyal az a bajom, és ön azért a végére csak eljutott oda, hogy a Fidesz tele van lex fideszes indítványokkal, hogy amikor valamilyen szabálytalanság miatt lebuknak, akkor azonnal hozzányúlnak valamilyen jogszabályhoz. Én meg erre azt mondom önnek, hogy ez nem jó, nem helyes, ez veszélyezteti a jogbiztonságot, veszélyezteti a kiszámíthatóságot.
Úgy, ahogy ön is mondta, 98 százalékos különadó és végkielégítések. De hogy ne a levegőbe beszéljek, csak néhányat említenék. A Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökére külön törvényt alkottak, mert neki mégiscsak extra kell. Nyugdíjba kell vonulni bizonyos kor után a köztisztviselőknek, de önök hoztak egy külön törvényt, csak azért, mert valakit ki akartak nevezni ezen a korhatáron túl, miközben még az alaptörvényben is ilyen adatokat rögzítettek.
Képviselő Úr! Valójában nem történt más, mint Szijjártó Péter, akit önök miniszterelnöki biztosnak neveznek, fennakadt a szűrőn a 2 millió forint fölötti jövedelemmel, és ezért hozzányúltak a képviselők javadalmazásáról szóló törvényhez, azt a látszatot keltve, mintha a képviselők valamit tisztességtelenül vennének fel. Szeretném önt tájékoztatni, hogy az is a Fidesz-képviselőkre vonatkozik, amikor két helyről vettek fel közpénzeket, annak ellenére, hogy erre bármilyen jogszabály alapján törvényes joguk vagy lehetőségük lett volna.
Tisztelt Képviselő Úr! Tudom, hogy ön és a többiek is ugyanúgy, ahogy én, kitöltötték a 6. számú mellékletet, amelynek az 5. pontja egyértelműen azt mondja, hogy bejelentem, hogy … kormánymegbízotti, miniszterelnöki megbízotti tisztséget töltök be, és … költségtérítést kapok. Dátum, aláírás.
Tisztelt Képviselő Úr! Többen akadtak fenn az önök frakciójából, és ebből szeretnének valahogy kikerülni, ezért csinálnak egy olyan jogszabályt, amellyel megpróbálják besározni az összes többi képviselőt. Én szeretném önt arra figyelmeztetni, nem vagyok jogász, tehát lehet, hogy egyes dolgokat pontatlanul fogalmaztam meg, de ez a jogtalanság azt igazolja, hogy valamennyi érintett személy a Fidesz etikai bizottsága előtt felelősségre vonásra került. Ezt ismerem a sajtóból, ismerhetik mások is. Tehát elismerték a jogtalan közpénzek felvételét, vállalták azok visszafizetését, valamint a velük szemben kiszabott pénzbüntetés teljesítését. Ez a kettős pénzfelvétel, képviselő úr, véleményem szerint bűncselekménynek minősül. Ezt az álláspontot más jogi szakértők is a szaklapokban megjegyezték. Annak ellenére, hogy a juttatást visszafizették, az a magyar Btk. szerint mindössze kárenyhítésnek minősül, de a bűncselekmény megtörténtét egyszerűen nem lehet ezzel annullálni.
Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tovább folytatni, hogy egészen pontos tételeket lehet arra találni, hogy mi minősül csalásnak a magyar Btk. szerint, vagy mi minősül közokirat-hamisításnak. Szeretném tájékoztatni, hogy három kritériuma van a csalásnak. Az egyik a jogtalan haszonszerzés. Ez megvalósult, mert nagy nyilvánosság előtt beismerték egytől egyig, hogy felvettek jogtalanul pénzeket. A tévedésbe ejtés szintén megtörtént, mert aláírták ezt a nyilatkozatot, és ezzel tévedésbe ejtették az Országgyűlés Gazdasági Főigazgatóságát. Amennyiben netán véletlenül, mert ahogy azt mondják, hogy nem figyeltek rá oda, akkor mondjuk lehet, hogy holnapután az ügyészség a Ház gazdasági főigazgatóját fogja megvádolni hűtlen kezeléssel, csak azért, hogy elhárítsák néhány felelőtlen és haszonszerző képviselőről a figyelmet, és ezzel másokat hozzanak kellemetlen helyzetbe?
Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt azt gondolom, ha önök nemcsak Szijjártó Péterre gondoltak, és ezt a kérdést úgy akarnák rendezni, ahogy ön beszélt, akkor mondjuk, lehetne ide betenni a megyei közgyűlések elnökeit, vagy lehetett volna, vagy a polgármestereket, mert körülbelül az ugyanez a kategória. Csak pikírt megjegyzésem van: vajon mi történik akkor, ha nem miniszterelnöki biztost neveznek ki holnapután, hanem miniszterelnöki főbiztost? Az így taxatíve megint nem lesz felsorolva, holott azt gondolom, az az általános megfogalmazás, amikor azt mondja a hatályos törvényjavaslat, hogy miniszterelnök, miniszter, államtitkár és kormánymegbízott, tehát valamilyen kormányzati megbízásból, mindegy, hogy ez a miniszterelnöktől vagy egy általánosabb helyről érkezik, de jövedelme van, ebben az esetben nem kaphat pluszjövedelmeket. Az egy más kérdés, hogy jelesül itt arról van szó, hogy az érintett képviselő úr, aki miatt készült a módosítás, ő még egy dupladíjas, a költségvetési bizottságnak az alelnöki tisztét is betöltötte, tehát van ráutaló magatartás arra, hogy miközben ő maga itt a Házban is nagyon sokat beszélt erről az ominózus 2 millió forintos plafonról, eközben mindent megtett annak érdekében, hogy a saját jövedelmét efölé vigye.
Tehát azt gondolom, meg kellene fontolni, képviselő úr, hogy vagy pontosan fogalmaznak, és még azt is beleteszik a szövegbe, hogy az állami megbízatással járó jövedelmen kívül, mert mi van akkor, ha holnap vagy holnapután ezt valaki úgy értelmezi, hogy az adott illetők nem vehetik fel az állami tisztségből járó jövedelmüket, mert itt van egy másik jogszabály, amely a képviselőkről szól, és jelesül az illető urak képviselők, csak az alapdíj 100 százalékára jogosultak. Előállítottak, előállítanak egy koherenciát egy másik törvénnyel.
(0.40)
Tehát ez egy nagyon elhamarkodott, hevenyészett valami, amivel tovább növelnek káoszt és zagyvaságot. Én kérem önöket, gondolják végig, vagy vonják vissza, vagy tessék egy sokkal pontosabb megfogalmazást tenni, és valami olyan rendszert, amiben némi igazságosság is föllelhető.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
