FERENCZI GÁBOR

Teljes szövegű keresés

FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Honfitársaim! Felszólalássorozatommal nem titkolt szándékom felkelteni az önök érdeklődését gazdag történelmi hagyomány- és kultúrkincsünk iránt, amelynek ékköve az egyedülálló, nemzeti identitásunkat meghatározó, minden más nyelvtől markánsan elkülönülő magyar nyelv, amelyre méltán lehetünk büszkék.
Nagyon igaz gróf Széchenyi István állítása, miszerint “nyelvében él a nemzet”, éppen ezért páratlan gazdagságú és logikájú nyelvünk és népünk eredetét szándékosan hamisították és hamisítják meg azok, akik a magyar nemzettest szétverésében voltak érdekeltek, és újjákovácsolásának megakadályozása a céljuk ma is.
A finnugor származáselmélet valótlanságát, aljas ránk erőltetését akkor értjük meg, ha először az annak kialakulásához vezető történelmi körülményeket vesszük szemügyre. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után, miután a nemzetet fegyverrel derékba törték, legjobbjait kivégezték, a Habsburg uralom nekilátott a magyarság szellemi és kulturális megtörésének is. Mindannyiunk előtt közismert a magyar oktatásban meghonosított és erőltetett származáselmélet, amely őseink finnugor mivoltát hangoztatja. Ezen elmélet kidolgozója két német származású nyelvész volt: Josef Budenz és Paul Hunsdorfer. A múlt században robbant ki az ugor-török nyelvháború, amelyben egyik oldalt Szentkatolnai Bálint Gábor és Vámbéry Ármin állt, velük szemben a Monarchiát kiszolgáló, sok esetben külföldi és önjelölt, laikus kutató, élükön a már említett Paul Hunsdorferrel és Josef Budenzzel.
Sokat elárul Budenz magyar nyelv iránti elkötelezettségéről az a mondat, amelyet Alquist finn nyelvésznek írt: “Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.” A vitában Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter a hamis és erőltetett finnugor őstörténet ellen tiltakozó magyaroknak a kor szellemének megfelelően így válaszolt: “Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban - mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk.
(1.10)
A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.” Tisztelt Országgyűlés! S ez így van mind a mai napig.
A magyar közvéleményben - ahogyan ezt a szkíta, hun, avar és magyar azonosságot bemutató felszólalásomban már felvázoltam - a hun hagyományokból kialakított nemzettudat élt, nagyon helyesen. Így kifejezetten rosszul fogadták az idegenek által kialakított új elméletet, amely sutba vágta mindazt, amelyre a magyarság oly büszke volt, a valódi keleti származást, a szkíta örökséget.
Arany János “Az orthologusokra” című művében így ír: “Kisütik, hogy a magyar nyelv / Nincs, nem is lesz, nem is volt, / Ami új van benne mind rossz, / Ami régi, az meg tót.”
Az 1850-es években elbocsátottak minden korábbi kutatót, nyelvészt, történészt, helyüket német és cseh tudósokkal töltötték fel, s megindították azt a szellemi hadjáratot, féktelen rombolást, kulturális ámokfutást a magyar történelemben és őstörténet-kutatásban, amely mind a mai napig tart, és szétverte a magyar nemzeti büszkeséget. Tacitust idézve: “Jaj annak a népnek, akinek történelmét ellensége írja.” A miénket már több mint egy évszázada ők írják. Az MTA fiókjaiban elrejtették krónikáinkat, szellemi betyárkodásnak nevezve minden más elméletet, így a helytelen finnugor származást, amelyet a finnek már régóta nem is tanítanak, valóságos szent tehén dogmává rögzült, még mindig szellemi inkvizíció és a publikálási lehetőség teljes megtiltása jár mindazoknak, akik bármilyen másfajta őstörténeti aspektust vallanak.
Pedig nagyon kézenfekvő, hogy a magyarság és a magyar nyelv eredetét ott kell keresnünk, ahol olyan nyelvű, kultúrájú és megjelenésű emberek élnek, mint mi. Az antropológiai, régészeti és nyelvészeti bizonyítékok mind azt támasztják alá, hogy gyökereinket a török-szkíta népek között kell keresnünk.
Szebb magyar jövőt! (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem