GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kapaszkodjak bele Hoppál Péter úr utolsó mondataiba. El fogják mondani a mi oktatási kabinetünk tagjai is az álláspontjukat.
Egy mondattal, hogy miért én beszélek elsősorban erről. Mert képviselőtársaim közül jó néhányan tudják, hogy több mint egy évtizede foglalkozom mániákusan közbeszerzési törvénnyel, a közbeszerzés tisztaságával, ezért engem rettentően zavar ez a módosító javaslat. Zavar ugyanúgy, mint amikor a jogi szolgáltatást ki tetszettek venni már a törvényjavaslatból korábban. Magyarul nem támogatom azt, hogy a közbeszerzési törvény, ami eredendően arról szól, hogy versenyhelyzetet teremteni piaci viszonyok között, és a lehető legjobb szolgáltatást megszerezni adott feltételekkel vagy adott érték mögött, minden olyan javaslat, ami ehhez hasonló, az ennek a kikerüléséről szól.
Hadd mondjam azt, amit Gajda Róbert képviselő úr elmondott - vagy bocsánatot kérek, ha Michl József volt -, aki azt mondta, hogy szóbeszéd. Képviselőtársam, a szóbeszéd ebből jön.
Mert ha kinyitjuk a kaput, és azt mondjuk... - és ebből a szempontból nem vizsgálom most, hogy miért akar egy önkormányzat megszabadulni az iskolájától vagy bármilyen más intézményétől, mert feltehetem a kérdést: önök most itt oktatási intézményről beszélnek. Mi van, ha holnap, mondjuk, valami mást, a városi vízműveket vagy valami egyéb szolgáltatást akarnak elhelyezni a magántőke oldalán vagy a magánszférában?
Tehát, képviselőtársaim, nagyon sérelmesnek tartanám azt, hogy itt kizárnak még más egyházakat. Magyarul ez a törvény egyértelmű, azt gondolom, hogy még a Versenyhivatal számára is érdekes lesz ez a törvényjavaslat, kivéve ha marad az a központi centralizált hatalom, amit önök gyakorolnak a választás óta, hogy erre a Versenyhivatal is rábólint, és azt mondja, hogy mehet. De én azt gondolom és azt feltételezem, ettől szeretném önöket megóvni, hogy ez holnap-holnapután bárki megtámadhatja.
Az lehet egy másik egyház, lehet egy vállalkozás, lehet egy iskolákat működtető valamilyen tudományos társaság, amely azt mondja, hogy ezekkel a feltételekkel, főleg, amelyek itt most az új önkormányzati törvényben is körvonalazódnak - hogy magát az intézményt fenntartja majd az önkormányzat, viszont a pedagógusok bérét majd fizeti az állami költségvetés -, és azt mondja, hogy ezek mellett a feltételek mellett én is tudom csinálni; urambocsá!, mi van akkor, ha azt mondja, hogy jobb minőségű szolgáltatást tudok adni?
Azzal a részével megint nem foglalkozom - azzal majd az oktatási kollégáim foglalkoznak -, hogy mi van akkor, ha itt most egy olyan egyirányú kaput nyitnak ki, amire mondjuk, a szülői közösség azt mondja, hogy számomra ez nem szimpatikus, ezt nem akarom. Akkor azt lehet mondani, hogy van egy hatályos törvény, amely szerint joga volt az önkormányzatnak megtenni azt, amit tett. Ezt nem támogathatjuk.
Én azt gondolom, nemcsak mi mint ellenzékiek, hanem önök sem. Mert itt a közös érdekünk az, hogy a gyerekek, a gyerekeink, az unokáink magas színvonalú szolgáltatást kapjanak. Lehetőség szerint ne egyoldalú beszorítottságot - azért nem mondom, hogy adott valamelyik egyház, mert lehet bármi más, tehát attól függően, hogy a polgármester úr számára… S amikor azt mondják, hogy szóbeszéd, hát ez eredendően arról szól, hogy a polgármester számára melyik pályázó lesz érdekes, csak vele kötne megállapodást, de itt most nem lehet, mert most kimondják, hogy ez kizárólag egy adott egyházi kapun való közlekedést tesz lehetővé.
Kérem, tehát önöket, hogy vonják vissza ezt a javaslatot. Azért akartuk, hogy általános vitára idekerüljön, hogy lehessen kifejteni az álláspontokat, és megpróbáljuk megóvni önöket attól, hogy olyan dolgot tegyenek, ami kint, a Ház falain kívül nagyon visszás helyzetet fog teremteni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
