DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretnék visszaélni a tisztelt Ház türelmével itt az utolsó napirendi pont kapcsán; már csak azért sem, mert mind a miniszteri expozéban, mind a képviselőtársaim felszólalásaiban részletesen kifejtésre kerültek a törvényjavaslat pontjai.
(22.40)
Azonban engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány hangsúlyos részletére, pontjára én is felhívjam a figyelmet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján vitán felül áll, hogy a lakásszövetkezetekről, illetve a társasházakról szóló törvények módosítása szükségessé vált. Mint ismeretes, a magyarországi lakásállomány 30-35 százaléka társasházi, míg körülbelül 7 százaléka lakásszövetkezeti formában működik. Az alapvető jogi különbség a társasházak és a lakásszövetkezetek között az, hogy míg a társasház esetén az épület közös részei és a telek a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonában állnak, addig a lakásszövetkezet esetén ezek a lakásszövetkezet mint jogi személy tulajdonát képezik. Az egyes lakások azonban mindkét tulajdoni forma esetében a lakók külön tulajdonában vannak, ily módon mind a társasházak, mind a lakásszövetkezeti házak lakóinak nagyon hasonló vagy sok esetben azonos problémáik, gondjaik vannak. Elég, ha csak a hátralékok behajtására gondolunk.
A beterjesztett törvényjavaslat több célt tűz maga elé. Egyrészt azt, hogy a lakásszövetkezetek fenntartását és működését a társasházi törvény 2009 szeptemberében hatályba lépett átfogó és a 2011. január 2-án hatályba lépett további módosításaihoz igazítsa. A lakásszövetkezetek esetén a társasházaktól eltérő jellemzőkre figyelemmel a törvényjavaslat hasonlóan szabályozza az együttélés normáit, a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme esetén lehetővé teszi a közgyűlési határozat megtámadását, a társasházi törvény szerinti új szabályokkal analóg módon a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatmegváltoztatását közgyűlési hozzájárulás nélkül lehetővé teszi.
Továbbá meghatározza a közgyűlés szabályos előkészítését, és erősíti a fizetési fegyelmet. Hiszen a társasházi törvény szerinti kézbesítési vélelmet épít be, a korábbi hathavi helyett háromhavi hátralék esetén teszi lehetővé jelzálogjog bejegyeztetését, illetve peres eljárás esetén az első bírósági tárgyalás 30 napon belüli kitűzését írja elő. Szükséges és régen várt változások ezek, amelyek a társasházakhoz hasonlóan nagyban fogják segíteni a lakásszövetkezeti házakban élők problémáinak megoldását.
Másodszor a törvényjavaslat következő célja az, hogy a 2005. január 1-jén hatályba lépett lakásszövetkezeti törvény alkalmazása során felmerült vitás kérdéseket rendezze, erősítve ezáltal is a jogbiztonságot. A törvénymódosítás részletesen szabályozza a lakásszövetkezetekből való kiválás folyamatát, kitérve a vagyonmegosztás kérdésére, és feltételül szabja a költség- és hiteltartozások előzetes rendezését. Pontosítja a törvényjavaslat a tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályait, illetve a lakásszövetkezeti tag kizárásának szabályait is. Kizárásra csak a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén kerülhet sor.
Külön előnye a javaslatnak, hogy önálló új fejezetet tartalmaz a nyugdíjasházi és az üdülőszövetkezetek lakásokétól eltérő szabályaira vonatkozóan. Ez már csak azért is indokolt, hiszen ellentétben a lakásszövetkezetekkel, itt külön tulajdonokról nem beszélhetünk, és egyértelművé teszi a törvényjavaslat azt is, hogy a jogosultat nyugdíjasházi lakásra az állandó használat, üdülőegységben pedig az időleges használat joga illeti meg. Feltétlenül említést érdemel, hogy a törvényjavaslat a lakásszövetkezeti érdekképviseletet a korábbinál részletesebben szabályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül, de nem utolsósorban a törvényjavaslat egyidejűleg módosítja a lakásszövetkezetekről szóló, illetve a társasházakról szóló törvényt, amikor mindkét jogszabályba beépíti az adatvédelmi biztos kérésének megfelelően a kamerarendszerek épületekben, illetve közös területeken való elhelyezésének és üzemeltetésének szabályait. Továbbá mindkét törvényben, összhangban az építésügyi jogszabályokkal, a korszerűsítés fogalma újraalkotásra kerül. Mindez segítséget nyújt a pályázati forrásokhoz történő hozzájutáshoz is.
Összegezve megállapítható, hogy hiánypótló módosításokról van szó, amelyek segítséget nyújthatnak a szövetkezeti házakban és a társasházakban élők problémáinak megoldásához, és új alapokra helyezhetik ezen tulajdoni formák működését. Mindezek alapján tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák majd a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket.
