DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kis terjedelmű, de nagy jelentőségű törvénymódosítást nyújtottunk be képviselőtársammal, polgármester-kollégámmal, aki Budapest II. kerületét képviseli, én pedig a Várnegyedet, illetve a Gellérthegy egy részét itt az Országgyűlésben.
Ennek a javaslatnak az a lényege, hogy a természet védelméről szóló törvény az 1996. évi LIII. törvény egy hézagjára, egy olyan elemére hívja fel a figyelmet és nyújtson megnyugtató szabályozást, amely ebből az egyébként jó szándékú és alapos törvényből valamilyen módon kimaradt. Olyan fokozottan védett természeti értékekre, barlangokra, illetve az azokkal kapcsolatos tevékenységekre jogosító hatósági engedélyekre vonatkozik ez az előterjesztés vagy ez a törvényjavaslat, amely sajnos az elmúlt években számos elhíresült eset kiváltója lett. Nevezetesen ennek a szabályozásnak a hiánya megelőzhetett volna olyan, a sajtóban is széles körben tárgyalt botrányos ügyeket, mint amilyenre például a Gellérthegyen fellelt kristálybarlang esetében került sor, amilyenre a Frankel Leó utcán található Malom-tó környezetében került sor, vagy amire néhány hónappal ezelőtt a Várban, a Mátyás-templom előtt található Nagyboldogasszony-templom esete világított rá.
A törvényjavaslat lényege az, hogy egyértelművé tegye, hogy ha bármely ingatlanon valamilyen olyan tevékenységet végeznek, amelynek során barlang vagy fokozottan védett vagy védetté nyilvánítható természeti érték kerülne elő, akkor annak biztosításának költségeit, a kiépítés és a szakszerű kezelhetőség költségeit annak kell állnia, annak kell fedeznie, akinek érdekében az ingatlanon történő beavatkozás létrejött.
(20.30)
S van még egy fontos garanciális eleme ennek a törvényjavaslatnak, nevezetesen az, hogy mindaddig, amíg ez a megnyugtató, a hatóságok által előírt tevékenységszabályozás meg nem történik, amíg ezt végre nem hajtják, addig további építkezés vagy más, ezt veszélyeztető tevékenység nem folytatható ezen a területen. Ezt tehát a sok esetben rendkívüli természeti értéket képviselő barlangok védelme érdekében javasoljuk.
Javasolunk továbbá a 2. §-ban egy olyan eljárási szabályt is, amely a már korábban kiadott hatósági engedélyekre vonatkozik. A hatósági engedélyek valamilyen tevékenység folytatására jogosítják azt a szervezetet, amely ezzel bír. Úgy gondoljuk, a korábbi esetek felhívták a figyelmet arra, hogy a határozatlan idejű hatósági engedélyek gyakorlata nem szerencsés, ezért itt valamilyen határidőt kell szabni. Javasoljuk, hogy öt év legyen az a határidő, amelyen belül valaki elláthatja a hatósági engedélyben foglalt tevékenységet, ezt követően azonban ezeket újítsuk meg. Még mind a mai napig számos határozatlan idejű használatbavételi vagy hatósági engedély van kint, és ahogy erre már az ombudsman számos vizsgálata során felhívta a figyelmet, a természetvédelem területén nem szerencsés a határozatlan idejű, úgynevezett örök engedélyek megléte, mert nagyon gyakran változik a szemlélet, a jogi és a természeti környezet, ezért a határozatlan időre történő jogosítások indokolatlanok. A hatályba léptető paragrafusnál pedig azt indítványozzuk, hogy a korábban ilyen módon kiadott engedélyek a törvény hatálybalépését követő meghatározott időn belül járjanak le.
Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném nagyon szaporítani a szót, mégsem állhatom meg, hogy a már bevezetőben említett kristálybarlang történetéről néhány adalékot ne osszak meg a törvényhozással. Egy olyan helyzetről volt szó, amely nemcsak a bulvársajtó érdeklődését keltette fel, hanem a természeti értékekért aggódó szakmai szervezetek aggodalmát is kiváltotta, és a helyzet mind a mai napig nem rendeződött megnyugtató módon.
2006. december 28-án járókelők észlelték, hogy egy Gellérthegyen folyó építkezésen egy üreg látszik, amelyet az építtető természetesen nem kívánt különösebben bejelenteni, de amint a barlangászok karácsony és újév között kiszálltak a helyszínre, megállapították, hogy egy korábban ismeretlen, rendkívüli természeti értéket képviselő kristálybarlangot találtak, amely eddig ember által láthatatlan és érintetlen volt; ez jelentette talán a legnagyobb értékét. Egyébként a felfedezésről a National Geographic is beszámolt egy nagyon látványos képriporttal, és megjárta a világsajtót is ennek a páratlan természeti szépsége.
Ennek ellenére ezt a barlangot a mai napig sem kutatni, sem a szakemberek által ellenőrizni nem lehet, tekintettel arra, hogy mindenféle hatósági eljárások kijátszásával, a szakmai szervezetek kiállása ellenére az ott folyó építkezést nemhogy nem állították le, hanem tovább engedték, a hatóságok által előírt bejáratot vagy kivezető tárót a beruházó nem építette meg, a bejáratot a szakemberek elől gyakorlatilag elzárhatja. Hiába kértük szolgalmi jog bejegyzését, ez is csak késlekedve és vonakodva történt meg. Mára egyébként jogerős használatbavételi engedélyt is kapott a magánbefektető az erre az ingatlanra épült épületére, és a minisztériumnak kellett bíróság előtt megtámadni az egyébként a VII. kerületi önkormányzat általi eljárásban kiadott használatbavételi engedélyt.
Ezzel az esettel a ombudsman is többször foglalkozott, és az I. kerület polgármestereként én is több alkalommal hívtam össze úgynevezett operatív bizottságot a kristálybarlang körüli ügyek rendezésére és megoldására. Ez a példa nagyon jól rámutat arra, hogy milyen hiányokat, milyen késlekedéseket kell hivatalos szerveknek elszenvedniük azért, mert a törvény nem előre és nem pontosan határozza meg, hogy mit is kell tenni, hol vannak azok a kiskapuk, amelyek kijátszásával a magánérdek sokszor győzedelmeskedik a közérdek felett. Márpedig úgy gondolom, hogy a természetvédelmi törvény célja a természeti értékek megóvása és a jövőnek való megőrzése kell legyen. Éppen ezért javaslom, hogy a tisztelt Ház támogassa ezt a törvényjavaslatot, és e három paragrafus beépítésével tegye garanciával telibbé a fokozottan védett barlangok védelmét.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)
