ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL, a gazdasági és informatikai bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény egy rendkívül fontos törvény, és azt gondolom, hogy van szimbolikus jelentősége annak, hogy az első olyan sarkalatos törvény, amely a tisztelt Országgyűlés elé kerül. Jelentősége van azért, mert ezzel is ki kívánjuk fejezni azt a szándékunkat, hogy a közpénzek elköltésének az előző esztendőket sokszor jellemző felelőtlen gyakorlatának a mostani kormány, illetve a mögötte lévő kormánypártok véget kívánnak vetni.
Ezért az Állami Számvevőszékről szóló törvény nem egész egyszerűen csak szimbolikusan egy olyan új törvény, amely első sarkalatos törvényként kerül a tisztelt Országgyűlés elé, hanem véget vet egyben a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatának. Az elmúlt esztendőkben nemegyszer volt lehetőség arra, hogy egy ellenőrzött szervezet - legyen az központi államigazgatási szerv, minisztérium vagy éppen annak vezetője, vagy önkormányzat és annak felelős vezetője - gyakorlatilag a hatályos törvények alapján megtagadhatta az együttműködést az Állami Számvevőszék munkatársaival egy ellenőrzés lefolytatásánál, és végképp semmibe vehette az Állami Számvevőszék megállapításait, amennyiben azok a vizsgálat végére megszülettek.
Ez a törvényjavaslat, ami önök elé került, a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatát megszünteti, és igencsak súlyos következményeket vezet be az együtt nem működés, illetve az Állami Számvevőszék javaslatainak nem komolyan vétele esetén.
(18.30)
Egy Btk.-módosítást is magában foglal a törvényjavaslat, amely lényegében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt az esetet, hogyha az ellenőrzött szervezet nem működik közre az Állami Számvevőszékkel az ellenőrzés lefolytatásában. Hasonló súlyú cselekménynek minősül az, hogy ha az ellenőrzés megállapításaként született megállapítások kezelésére nem születik intézkedési terv.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az intézkedési terv végrehajtása az, ami kikényszeríthető, hanem az intézkedési terv elkészítése. Ez nyilvánvalóan egy fontos dolog, hiszen a kettő között azért van érdemi különbség, mert az intézkedési terv kikényszerítése, azt gondolom, részben már mások feladata, nem feltétlenül az Állami Számvevőszéké, de az intézkedési terv elkészíttetése viszont rendkívül fontos, hogy az Állami Számvevőszék által feltárt problémák érdemben kezelhetők, illetve vizsgálhatók legyenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatának tehát ilyen esetben vége van. Joggal tehetnék fel a kérdést, hogy milyen esetekben volt következmény nélküli ellenőrzés. Azt gondolom, azok voltak a súlyos esetek, amikor egy ellenőrzött szervezet az elmúlt években nem működött közre. Erre talán a legjobb példa az ellenőrzést elég gyakran érdemben megtagadó Fővárosi Önkormányzat esete, ahol láthattuk, hogy az Állami Számvevőszék érdemi vizsgálatai és ellenőrzései nélkül a közpénzek felelőtlen költekezése hova vezetett. Ezt az előző ciklus végén börtönbe, előzetesbe került önkormányzati vezetők esete elég világosan bizonyítja. Azt gondolom, hogy ha ez a törvény lett volna néhány évvel ezelőtt, akkor nem lehetett volna a Fővárosi Önkormányzatnál megtagadni az ellenőrzésben való együttműködést, és minden valószínűség szerint hamarabb sor kerülhetett volna azoknak a visszásságoknak a feltárására, amelyek ma végül is büntetőeljárásokhoz vezettek a Fővárosi Önkormányzatnál.
Tisztelt Képviselőtársaim! És ez csak az egyik példa a sok közül, mert megtagadta a vizsgálatot természetesen a minisztérium, illetve központi közigazgatási szerv is, tehát azt gondolom, hogy ebben az esetben az ellenőrzöttek tekintetében egyforma eszközökkel próbál mérni az Állami Számvevőszékről készült új törvény, amely önök elé került.
Ugyancsak ez a törvényjavaslat rendkívül nagy hangsúlyt helyez az Állami Számvevőszék függetlenségének a biztosítására. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert bár az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlés számára köteles beszámolni, csak az Országgyűlés számára köteles a jelentéseit elkészíteni, és legfeljebb az Országgyűlés részéről vonható valamilyen formában felelősségre, ennek ellenére befolyásolására számtalan eszköz állt a mindenkori kormányzat kezében. Hogy csak két példát említsek önöknek, az egyik a költségvetéssel kapcsolatos kérdéskör. Lehetőség volt az Állami Számvevőszék költségvetésének részleges megvonására, ami nyilvánvalóan befolyásolta már az Állami Számvevőszék működését, ezáltal függetlenségét is, de az ellenkezőjét is lehetett csinálni, tehát annyi pluszfeladatot terhelni például az Állami Számvevőszékre, az érdemi költségvetési források biztosítása nélkül, ami ugyanúgy ellehetetleníthette az Állami Számvevőszék működését. Ennek a törvény, amennyiben elfogadásra kerül, véget vet.
Az önök előtt fekvő, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat azzal garantálja az Állami Számvevőszék függetlenségét, hogy a kormánynak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszék költségvetését csökkenteni, és ugyancsak nincs módjában és lehetőségében az Állami Számvevőszékre pluszfeladatokat terhelni úgy, hogy azok költségvetési forrását nem biztosítja. Azt gondolom, ez az Állami Számvevőszék hosszú távú függetlenségének rendkívül fontos alaptétele.
Tisztelt Képviselőtársaim! A másik oldalról természetesen ügyelni kellett arra is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény ebből a szempontból, például a bérezés tekintetében, azt gondolom, a kor szellemének megfelelően alakuljon, hogy az Állami Számvevőszéknél kialakult bérezési gyakorlat az elmúlt években törvényileg garantáltan tartalmazta a 13., 14. havi fizetést, illetve illetményt. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem tartható tovább, viszont egy olyan törvényt igyekeztünk önök elé terjeszteni, amely ezt a gyakorlatot beépíti egyébként az Állami Számvevőszékkel folytatott egyeztetés alapján - hiszen a bérpolitikai fejezet elkészítésében az ő aktív együttműködésükre számítottak a törvényjavaslat előkészítői - a mostani bérekbe, a másik oldalról viszont azt is rögzíti, hogy az Állami Számvevőszéknél a bruttó bértömeg a jelenleg kifizetetthez képest nem változhat. Azt gondolom, innentől kezdve egy világos, egyértelmű bérezési rendszer alakul ki úgy, hogy az a költségvetés számára egyébként pluszterhet nem jelent.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak érdemes beszélni arról, hogy a törvényjavaslat nem kíván érdemben változtatni azon a helyzeten, amilyen számvevőszéki gyakorlat kialakult Magyarországon az elmúlt 20-21 esztendőben. Ennek megfelelően a hivatali típusú Számvevőszék modellje az, amely ebben a törvényben is rögzítésre kerül, tehát nem újféle típusú, nem ítélkezésen alapuló Számvevőszéket alakítunk ki ebből a szempontból. A Számvevőszék ugyanúgy egy hivatali szervezet marad, hivatali módon működik, ahogy az elmúlt 21 esztendőben is, csupán a függetlenségét erősítjük meg, illetve a vizsgálataival kapcsolatos következménynélküliséget számoljuk fel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk az Állami Számvevőszékről szóló törvényben arra, hogy az Állami Számvevőszék belső hivatalában és struktúrájában az Országgyűlés által megválasztott vezetők súlyát, szerepét erősítsük. Azt gondolom, tekintettel arra, hogy ők azok, akiket az Országgyűlés megválaszt, akiken keresztül az Országgyűlés az Állami Számvevőszék irányába gyakorolja a saját felelősségét, a saját jogkörét, ennek megfelelően kellő hatáskört kell biztosítani számukra a hivatali szervezeten belül végzett munka lefolytatására, irányítására és azt gondolom, annak megfelelő munkáltatói szerepkör megerősítésére is. Ennek megfelelően természetesen ez a törvény nagy szerepet és jelentőséget tulajdonít mind az elnöknek, mind a parlament által választott alelnöknek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A végén szeretnék mindenképpen kitérni arra, hogy mi az, amit viszont nem foglal magában az Állami Számvevőszékről szóló törvény, és azt gondolom, hogy nem is foglalhat magában. Nem az Állami Számvevőszékről szóló törvény feladata az, hogy mondjuk, azokat az ellenőrzési sztenderdeket, normákat rögzítse, amelyek egyébként a nemzetközi gyakorlatból következnek. Ebben megadjuk azt a szabadságot és lehetőséget az Állami Számvevőszéknek, hogy bár a törvény definiálja azokat a területeket, ahol az Állami Számvevőszéknek az ellenőrzést végeznie kell, tehát definiálja azokat a területeket kivétel nélkül, az Állami Számvevőszék ellenőrzői szerepkörrel bír, ez az államigazgatástól az önkormányzatokon keresztül egészen a közmédiumok világáig terjed ki, és természetesen az Állami Számvevőszéknek jogokat és lehetőségeket ad a közpénzek elköltését ellenőrizni azon cégeknél és vállalatcsoportoknál, amelyek állami támogatáshoz jutnak; de azt szeretném leszögezni, hogy ennek a módszertanát viszont ez a törvényjavaslat nem kívánja részletesen definiálni. Nincsen erre szükség, hiszen ennek megvannak azok a nemzetközi sztenderdjei, amelyek egyébként folyamatosan változhatnak is, és nyilvánvaló, hogy ezekhez az Állami Számvevőszéknek igazodnia kell.
Ennek megfelelően azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék kötelessége itt csupán az, ami az elmúlt időszakban is rendszeres gyakorlat volt, hogy az általa lefolytatott ellenőrzéseknél a módszertant előre határozza meg, az ellenőrzöttel közölje, és annak megfelelően folytassa le a vizsgálatot. Ezt azonban nem a törvény dolga definiálni. Én azt gondolom, e téren ilyen részletességű szabályt, pláne sarkalatos törvényben az Országgyűlés nem tud, de nem is kell hogy alkosson.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően azt gondolom, hogy egy olyan törvény fekszik itt önök előtt, amely kellő részletességgel szabályozza azokat a kérdéseket, amelyek az Állami Számvevőszék függetlenségéhez, az Állami Számvevőszék tevékenységének megbecsüléséhez szükségesek, a másik oldalról viszont nem megy be olyan mélységig a részletszabályokba, hogy az Állami Számvevőszék kezét, pontosan a függetlenség korlátozását messze kikerülve bármilyen formában megkösse. Ezért azt gondolom, ez a törvényjavaslat ebben a formában megfelel a sarkalatos törvények szellemiségének, megfelel annak, amit egy sarkalatos törvénytől a tisztelt Ház elvárhat, ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy tárgyalja meg, és kérem a frakciókat, hogy ha lehet, akkor minél nagyobb számban egyébként támogassák.
Arra még szeretnék kitérni, hogy miért az Országgyűlés gazdasági bizottsága a benyújtó. Azért, mert az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága ebben a formában tudja ellátni azt a feladatát, hogy az első helyen kiemelt bizottság legyen, a másik oldalról pedig nyilvánvaló, mind a kormánynak, mind a kormánypártoknak rendkívül fontos volt az, hogy az Országgyűlésnek alárendelt, illetve az Országgyűléshez tartozó Állami Számvevőszék esetében még a látszatát is kerüljük el annak, hogy itt a kormány szeretné a törvényi szabályozást elkészíteni, ezért a benyújtó az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Természetesen a tárgyalásban a kormány véleménye fontos vélemény, de csak az egyik vélemény a parlamenti képviselőcsoportok véleménye mellett, mert ezt a törvényt ebben a formában az Országgyűlésnek kell megalkotnia, de az Országgyűlésnek is kell útjára indítania.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek szellemében kérném, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg. Amennyiben a módosításával kapcsolatos észrevételek vannak, azokat módosító javaslatok formájában tegyék meg. Ezekre majd a részletes vita során kitérhetünk. Bízom benne, hogy néhány hét múlva, amikor sor kerül a törvényjavaslat végleges formájának elfogadására, akkor valóban sikerül olyan törvényt alkotnunk, amely évtizedekre ki tudja állni az idő próbáját.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(18.40)
