CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése mögött meghúzódó azon jelenség, hogy agrártámogatási rendszerünkben a legtöbb nemzeti kiegészítő támogatásnál, azaz top-up jogcímnél, a támogatás folyósításánál nem a termelés ténye vagy annak nagysága, hanem a történelmi bázis megléte számít, érzékelhetően komoly feszültséget okoz a hazai agrártársadalom egy jelentős részében. Éppen ez a feszültség indokolja, hogy e Ház falai között is beszéljünk a top-up támogatások termeléstől való elválasztásának problémájáról.
A 2003-as luxemburgi reform, illetve a közös agrárpolitika 2008-as úgynevezett egészségügyi felülvizsgálata után az EU-ban ma már csak nagyon szűk körben lehet termeléshez kötött támogatásokat nyújtani. Ilyen az anyatehén-támogatás, az anyajuh-támogatás 50 százaléka és a teljes közvetlen támogatási boríték 3,5 százaléka tetszőleges ágazatokban, de szigorú megkötésekkel. Ezt a lehetőséget Magyarország jelenleg a tejágazat támogatására használja ki.
Több jogcímnél, így többek között az ön által említett hízottbika-jogcímnél vagy a kvótaalapú tejtámogatásnál a Bizottságnak felvetettük a termeléshez kötés lehetőségét. Ezektől a kérésektől a Bizottság sajnos a legtöbb jogcím esetében határozottan elzárkózott. Leszögezték, hogy ugyanabban a rendszerben egy, a termeléstől már elválasztott támogatást nem lehet ismét termeléshez kötni. Teljesen termeléshez kötötten 2011-ben így csak az anyajuhtartásra folyósítható top-up támogatás, míg részben termeléshez kötötten az anyatehéntartáshoz és a rizstermesztéshez lehet támogatást folyósítani. A többi jogcím esetében nincs esély sem a részleges, sem a teljes termeléshez kötéshez.
Eszközként egyedül az áll rendelkezésünkre, a mezőgazdasági termelést már egyáltalán nem folytató úgynevezett SOFA-farmerek ellen, hogy a top-up támogatás feltételeként a tárgyévi SAPS-támogatási jogosultságot és a tenyészet információs rendszerében állattartóként történő nyilvántartást írunk elő. 2011-től már a tejtermelés esetében is megköveteljük ezt a feltételt. Ez az a határ, ameddig el tudunk menni. Az Európai Unió tagjaként Magyarország eldöntheti, hogy vagy ezekkel a feltételekkel nyújt támogatást a gazdálkodóknak, vagy megszünteti ezeket a támogatásokat. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem kívánt és nem kíván olyan támogatási formákat megszüntetni, amelyek a hazai gazdák talpon maradását veszélyeztetnék. E szigorú kötöttségeket olyan támogatási jogcímek kialakításával lehet részben ellensúlyozni, amelyek hatásukban a termelést ösztönzik, de jogilag mégsem tekintendők termeléshez kötött támogatásnak. Ilyenek például az egyes állatjóléti, agrár-környezetvédelmi vagy szerkezetátalakítási, foglalkoztatási támogatások. Mindezek ismeretében a támogatási rendszer érdemi átalakítása 2013-ig minden igyekezetünk és jobbító szándékunk ellenére nem lehetséges.
Elmondható, hogy a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjének alakításakor Magyarország számára az egyik legfontosabb célkitűzés a termeléshez valamilyen kapcsolódó támogatások körének bővítése vagy legalább a további csökkenés elkerülése. A közös agrárpolitika jövőjéről szóló, nagy többséggel elfogadott elnökségi következtetésünk tartalmaz is ilyen értelmű állásfoglalást.
Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
