CZENE ATTILA
CZENE ATTILA
CZENE ATTILA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, szinte mindenben egyetértünk, nem is reagálni, válaszolni, inkább kiegészítést tenni szeretnék, hiszen egyetértve a képviselőtársam által felvázoltakkal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkársága a magyar sport szervezeti rendszerének eddigi működési tapasztalatai alapján egyeztetett a sport-köztestületekkel, valamint a magyar sportélet ágazatainak irányításában szerepet vállaló szervezetekkel, és áttekintette a sport szervezeti rendszerének hatékonyabb működéséhez szükséges módosítások körét.
A megalapozott ismeretek birtokában az államtitkárság az érintett felekkel több modellt is áttekintett, és az előkészítő munka során az államtitkárság elvégezte az állami sportfeladatok felmérését. Ennek alapján megállapítható, hogy 15 meghatározó szakmai területre összpontosulnak az állam sportfeladatai. A szakmai feladatcsoportok alapvetően a sport nagy szegmenseihez kötődnek, ezen kívül kapcsolódnak központi, helyi szintű, kormányzati és nem kormányzati alapokon nyugvó sportigazgatási rendszerhez, a sport támogatási és finanszírozási rendszeréhez, a sportingatlan-infrastruktúra területéhez, a sporttudomány, a sportegészségügy és a lobbiellenes küzdelem területeihez, amit képviselő úr is nagyon helyesen kiemelt. A képviseleti diplomáciai feladatcsoport körén túl a kommunikáció az, ami még nagyon fontos a sporttal kapcsolatban.
Ilyen módon egyébként több mint 130 állami sportfeladat ellátását jelölte ki normatív és jogszabályi előírás Magyarországon. Az elvégzett elemzések finoman fogalmazva is rendkívül kaotikus állapotokat jelenítettek meg. Korábban éppen a hatékony feladatellátás, illetve a döntések szakmai szintekre telepítésének indoklásával létrehozott civil sportigazgatási szervezeti rendszer most számos olyan feladatot lát el, amely eredetileg állami hatáskörbe tartozott. A különböző civil sportigazgatási szinteken megjelenő, sokszor egymást átfedő feladatok ugyanakkor túlnyomórészt elaprózottak, sok esetben ezek ellátása indokolatlanul vonja el az élő sport közvetlen sportszakmai feladataitól az erőforrásokat. Éppen ezért a finanszírozás rendszere jószerével áttekinthetetlen, egy feladatra sokszor három-négy, egymástól szervezetileg teljesen független forrásból is érkezik a közvetve az államtól származó támogatás.
A támogatások odaítélésének, folyósításának rendszere az egyes forráskezelő szervezeteknél teljesen eltérő, vagy éppen semmilyen minőségbiztosítási rendszerre nem támaszkodik, ahogy erre képviselő úr is utalt. A problémák kezelésére irányuló javaslatok a sokszereplős köztestületi rendszer fejlesztése helyett a köztestületek számának csökkentését, az indokolatlan szervezeti tagoltság megszűnését kívánják. Az ennek figyelembevételével javasolt, új típusú kormányzati és nem kormányzati sportirányítási szervezeti rendszer arra a koncepcióra épül, hogy biztosítani kell az állami és sportszakmai feladat- és hatáskörök világos elkülönítését. Meg kell szüntetni az indokolatlan átfedéseket, párhuzamos feladatvégzéseket, emellett rögzíteni kell a javasolt szervezeti integrációval kialakuló új, egy köztestület köré szerveződő, nem kormányzati szint belső működésének legfontosabb szabályait. A nem kormányzati szint struktúrájára vonatkozó javaslat kidolgozását számos európai tagállam állami és civil sportirányítási modelljének vizsgálata előzte meg. Ennek tapasztalatai és konzekvenciái alapján készült el a sportirányítás feladatmegosztására, illetve a hatékony nemzeti sportszervezeti modell kialakítására vonatkozó javaslat.
A szervezeti rendszer átalakításának előkészítése mellett elengedhetetlenné vált a tényleges feladatokhoz rendelt, javasolt szervezeti változásokhoz igazodó, új típusú finanszírozási rendszer kidolgozása is. A hangsúly itt az egycsatornás rendszer kialakításán volt, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a mesterségesen szétosztott, majd különféle köztestületektől, szervezetektől ugyanarra a célra, ugyanazoknak a feladatoknak az ellátására folyósított támogatások rendszerét egy világos, átlátható keretek között működtetett sportfinanszírozási rendszer váltsa fel. A módosítások végső célja alapvetően az, hogy a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjanak úgy az élsport, mint az utánpótlásképzés vagy a szabadidősport és az iskolai sport területén is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Folyamatos nagy zaj.)
