DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A pénzügyi intézményekre és hitelintézetekre vonatkozó szabályok többször módosultak az elmúlt évben, és az előírások szigorítása minden esetben az ügyfelek védelme érdekében történt. Az ügyfélvédelmi szabályok azonban fogyasztóvédelmi jellegükből adódóan döntően a lakossági ügyfelekre vonatkoznak, hiszen éppen esetükben áll fenn az információs aszimmetria a bankok és az ügyfelek között. A jogi és banktechnikai szakkifejezésekkel tarkított, bonyolult pénzpiaci termékeknél a lakossági ügyfelek gyakran nem tudják felmérni a valós kockázatokat, az ügyletek következményeit. Éppen ezért a szabályok elsősorban a lakossági ügyfeleket kívánják védeni.
Ezzel szemben a gazdasági élet szereplőitől joggal elvárható, hogy banki kapcsolataikban is felelősek, megfontoltak legyenek, és megalapozott döntéshozatal mellett járjanak el. A vállalkozókat éppen az különbözteti meg a lakossági ügyfelektől, hogy esetükben kisebb az előbb említett információs aszimmetria, a vállalkozók - és ez a vállalkozói lét része - ismerik és bekalkulálják a hitelfelvételek kockázatait.
Nos, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére a vállalkozásoknál lehetőség van, amennyiben a szerződésben a piaci értékviszonyoknak megfelelően megjelölik a vételi joggal érintett vagyontárgy vételárát, és rendelkeznek a biztosított követelés összegének beszámítása mellett fennmaradó vagyoni érték elszámolásáról, a hitelfelvevő javára történő megítéléséről. A vételi jog a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással azonban megtámadható, sőt nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződésként akár semmissége is megállapítható. A vételi joggal megszerzett ingatlanok, ahogy ön említette, verőlegényekkel való birtokbavétele esetén pedig a sértett birtokvédelmi eljárást, illetve büntetőeljárást kezdeményezhet.
Tisztelt Képviselő Úr! Meg vagyok győződve arról, hogyha ilyen, az interpellációban elmondott események valóban megtörténtek, és ha azokat az illetékes bűnüldöző hatóságok tudomására hozzák, úgy e hatóságok a szükséges lépéseket minden esetben megteszik.
És mivel interpellációját pénteken kaptam kézhez, én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél érdeklődtem, ahol azt a tájékoztatást kaptam, először egy tényszerű megállapításként, hogy Szász Károly elnök úr 1997-ig állt a CIB alkalmazásában, tehát lassan másfél évtizeddel ezelőtt. Másrészt pedig azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a CIB-bankcsoport következő átfogó vizsgálatát 2011 második félévében tervezi, amelynek során a felügyelet helyszíni és nem helyszíni tevékenysége során ellenőrzi, hogy a felügyelt intézmények a működésükre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartják-e. Várjuk meg a vizsgálatok eredményeit!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(14.20)
