Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem először kívánok a Ház elé hozni egy olyan multinacionális bűnözési formát, amely a magyar emberek elleni szőnyegbombázással ér fel.
Hogy miről is beszélek? Nem telik el hét anélkül, hogy ne szembesülnénk olyan élelmiszerbotrányokkal, amelyek határozottan és kimondottan a külföldi tulajdonú multinacionális kiskereskedelmi egységekhez köthetők. Csak e hónapban szalmonellás bécsi szeletet árusítottak tömegesen, olyan spanyol paradicsomot, amelynek a mérgezett mivolta vitathatatlan, hiszen vegyszertartalma az egészségügyi határérték többszörösét teszi ki, ráadásul ezen termékből mind a 4 tonnát, tehát a teljes készletet eladhatták, mire odáig eljutottunk, hogy a fogyasztóvédelem és a hatóságok szakemberei egyáltalán vizsgálat alá vonhatták ezt a terméket.
Tehát látható az, hogy szó szerinti nemzetbiztonsági kockázatnak vagyunk kitéve mindannyian, gyermekeinkkel együtt. A szalmonellás hús esetében ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely egy héttel korábban lebukott egy másik termékkel, tehát jogosan elvárható lett volna, hogy legalább a vizsgálati időszak időtartamára kivágják a magyar piacról vagy felfüggesszék a működési engedélyét. Ennek azonban fel sem merült semmilyen lehetősége és formája.
(15.00)
Pedig látható az, hogy külön iparágak létesültek a magyar vásárlók átverésére, kijátszására. 2005-2006-ban az illegális húsraktárak tömeges lelepleződéséről olvashattunk, 2007-ben hamis és antibiotikumos mézek lepték el a polcokat, amelyek aztán a vizsgálatok után valahogy mégis visszakerültek azokra a polcokra. 2008-ban illegális baromfiraktárakat lepleztek le, 2009 óta pedig már több olyan átcímkéző üzemet találtak, amely hamis élelmiszert szállít be közvetlenül az általam említett multinacionális egységeknek és érdekeltségeiknek. A rákkeltő adalékok, a dioxinos termékek, az antibiotikumos méz olyan áldások - óriási idézőjelben értendő persze -, amelyek a multinacionális cégek magyarországi megjelenése óta lelhetőek fel, azóta vált tömegessé ez a jelenség, és évente több ezer, nemcsak egészségügyi, de szellemi kockázatot is jelentő megbetegedés köthető hozzájuk.
Hiszen nagyon sok adalékanyag, és nagyon sok összetevő esetében még a vizsgálatokat sem végezte el az a magyar hatósági rendszer, amelynek laborhálózata jobbára külföldi kézbe került. Jobbára azon multinacionális társaságok vásárolták fel, amelyeknek a termékeiről most a bizonyítványokat ki kellene állítani. Ide jutottunk el. Tehát a lényeg az lenne, hogy a fogyasztóvédelem teljes eszközrendszerét átalakítsuk, drákói szigorúságú büntetési tételekkel. Hiszen jelen pillanatban egy Tesco vagy hasonló intézmény által kapott bírságot lényegében egy áruház egy óra alatt szerzett bevétele alapján vissza tud termelni, tehát semmiféle elrettentő erővel nem bírnak jelen pillanatban ezek a bírságok. Eközben a multinacionális cégek százmilliárdokat vonnak ki az országból adózatlanul, akár az informatikai rendszerük fejlesztésének hazugságaival, jogdíjakkal vagy pedig különböző rendszereken alapuló díjakkal.
Ezt azonnal fel kell számolni a fogyasztóvédelem rendszerének teljes újrahangolásával, drákói büntetési tételekkel és végre-valahára eljutva oda, hogy a hazai legyen az első Magyarországon. (Taps a Jobbik soraiban.)
