GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem röviden indokolni, hogy az én meglátásom szerint miért van szükség erre a vizsgálóbizottságra. Néhány adattal kezdeném az érveim alátámasztását.
Egy hajdan volt cukorrépa-termelő környékről származom, Pápa környékéről, ami ugyan földrajzilag nem Veszprém megye, hanem inkább a kisalföldi régió, ami valóban egy komoly cukoripari központ volt, hiszen két jelentősebb cukorgyár is megtalálható volt azon a környéken. Veszprém megyei adatokat tudok mondani: hajdanán 1000-1200 hektáron termeltek cukorrépát azon a területen. Közölném a mostani adatokat: 35-40 hektár közé tehető az, ami most cukorrépával bevetett. Ez - nem túl nehéz számítás - 3 százaléka a korábbi mennyiségnek, tehát ez egy 97 százalékos visszaesés. Mindössze két családi gazdálkodó az, aki ezzel a növénnyel foglalkozik. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy mi a véleményük, hogy látják ezt az elmúlt időszakban történt negatív folyamatot, egyáltalán hogy élik meg ezt a cukorrépa-történetet, egyikőjük így nyilatkozott, idézném: machinált növény. Azt gondolom, ebben nagyon sok minden benne foglaltatik, és ez egy eszenciája annak, ami miatt mindenképpen szükséges megvizsgálni, hogy itt mik történtek.
Ez a növény hajdan nagy jövedelmet termelt. Volt, amikor 14 ezer forintot kaptak a gazdák tonnájáért. Itt egy kitekintést kell tenni, mert nyilván ez egy elég nagy rizikójú, nagy tőkeigényű növény, tehát nyilván, mint ahogyan a gazdaság más területein, itt is vizsgálják a gazdák, hogy nagyobb rizikót csak nagyobb jövedelem elérése mellett vállalnak be. Akkoriban a kukorica tonnájáért 18 ezer forintot adtak, és nyilván, ha a termésátlagokat, mondjuk 8-10 tonnát a répa 50-70 tonnás terméseredményével összevetünk, akkor ez egy komoly különbség. Erre aztán rá is ugrott egy nagy lobbicsoport, hívhatnám maffiának is, amik aztán kvótákkal és különösen a kártalanításokkal elég szépen tudtak sáfárkodni. Itt azért nyilván nem ártott némi információ, hogy hogyan tudnak ezzel jelentős anyagi hasznot húzni.
Ma már nem ilyen jó a répa helyzete, ennek a termelése - nagyrészt az államtitkár úr által elmondottak miatt - visszaszorult, azonban a termelése stratégiai kérdés. Jelenleg a fogyasztásunk nagy részét importáljuk, ami azon kívül, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázat is - ha használhatom ezt a talán kicsit túlzó kifejezést -, azt is tudomásul kell venni, hogy ezzel a mostani helyzettel és a korábbi rossz döntések következtében évente körülbelül 30 milliárd forintot lapátolunk ki az országból, körülbelül ekkora értékben importálunk cukrot. Aztán a kaotikus helyzet odáig megy, hogy az egyébként bezárt petőházi üzem cukortárolóit használják a kaposváriak, tehát nem is értjük, hogy miért történt ennek a bezárása.
Azt mondanám, rövidre zárva mondandómat, nagyon természetes és jogos igény az mind a gazdálkodók, mind a társadalom részéről, hogy tisztán lássunk ebben a helyzetben, és valóban kivizsgáljuk, hogy ha van, márpedig meggyőződésem, hogy van ennek a szégyennek felelőse, és kideríthető, hogy milyen érdekek mentén és miért születtek ezek a nagyon rossz döntések, akkor ezekre a kérdésekre választ kell kapnunk. Ennek pedig talán az egyik legtermészetesebb módja egy parlamenti demokráciában, hogy vizsgálóbizottságot hozunk létre, aminek a támogatására tisztelettel kérek mindenkit.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
