DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzésekről szóló törvénymódosítás tegnap éjjelbe hajló vitájában, azt hiszem, néha-néha a vita el-eltérült a törvénytől, és már-már azt hittem, hogy az előttünk fekvő T/3197. számú törvényjavaslat talán megússza ezt, de egy félmondattal hadd reagáljak Lamperth képviselő asszony fölvetésére.
Én azt hiszem, hogy a kakaóbiztos számítógépek beszerzésében oly jártas frakció kifogásait nem értem, hiszen pontosan arról szól a történet, hogy… (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.) A bögrét talán. Tehát én azt hiszem, hogy ezek a kérdések egyfajta műkérdések sorozata, hiszen képviselő asszony is tudja jól, hogy egy számítógépes rendszer kiépítése, egy számítógépes rendszer stabil működtetése nem a jogalkotók kénye-kedvétől, hanem sokkal inkább egy megfelelő előkészítéstől, megfelelő eszközbeszerzéstől, üzemeltetési gyakorlattól és tapasztalattól függ. Tehát én úgy vélem, hogy ha a törvényjavaslat kapcsán bármiféle kritika szükséges, akkor magában a jogszabály szerkesztésében kellene keresni, és nagyon örülök, hogy ebben a tekintetben viszont képviselő asszony nem talált kifogást. Tehát úgy érzem, hogy ez egy mellékvágány, amiről ön említést tett.
Mindenesetre én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat egyfajta olyan etalon is számunkra, ami más jogszabályalkotásnál is figyelembe vehető. Mire gondolok? Ugyan itt az európai uniós igazságügyi együttműködés keretében az uniós tagállamok új alapokra helyezvén a tartási igények határon átnyúló érvényesítését, a jövőben egyre szélesebb körben kell a tagállamoknak a jogosultak és a kötelezettek részére segítséget nyújtani. Ez a segítségnyújtásnak az elve, a segítségnyújtás szándéka kell hogy majd áthassa a jövőben meghozandó törvénytervezetek, jogszabályok alkotása során mind az előkészítő szakemberek, mind pedig a parlament képviselőinek a hozzáállását. Ez a hozzáállás igényli, hogy rendezett, ésszerű és hatékony formában történjen a központi hatósági igazgatási feladatok ellátása, és ehhez szükséges egy ilyen törvényjavaslat megalkotása.
Célszerű természetesen, hogyha nemcsak ennél az esetnél vesszük ezt figyelembe, hanem hasonló rendben működtetni kell az egyéb nemzetközi jogi normák alapján történő együttműködést is, ezért mondom azt, hogy ez a törvényjavaslat egyfajta etalonként, egyfajta biztosítékként szolgálhat a további együttműködésre és együttalkotásra is.
Elhangzott, hogy a 2011. június 18-tól alkalmazandó, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet a benne foglalt célok megvalósításához központi hatósági együttműködést irányoz elő. Ennek az előirányzatnak az alapja, hogy a központi hatóságok intézzék a tartásdíjat előlegező állami szervek által előterjesztett végrehajtási kérelmeket is, illetőleg a kötelezettek által igénybe vett tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó igény esetében is ezt a segítséget megadja és nyújtsa.
Úgy vélem, hogy ez a segítségnyújtás, ez az ügyfélközpontú megközelítése a kérdésnek egy nagyon nemes szándék, és úgy tudom, hogy ennek a kimunkálása vezérelvként hatott a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő szakemberekre.
A rendelet hazai végrehajtása, illetőleg a szükséges tagállami közlések megtétele érdekében fogadta el az Országgyűlés 2010. november 16-án a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről, végrehajtásáról szóló fent meghatározott EK-rendeletet, és ez a jelen törvényjavaslat ehhez képest már nem uniós jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, hanem tisztán belső kérdéseket szabályoz a központi hatósági feladatok ellátásának a rendezésére.
Fontos kiemelnünk tehát, hogy a rendelettel párhuzamosan az Európai Unió aktív részvételével kerül kidolgozásra a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i hágai egyezmény, valamint a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv.
Fontos kiemelni, és valóban a tájékoztatás céljából is hangsúlyozni szeretném, hogy a hágai egyezmény tárgyi hatálya elsősorban a 21 éven aluli gyermekek tartására és e tekintetben a tartásdíj megállapítására, a felemelésére, a leszállítására vagy megszüntetésére, illetőleg a hozott határozatok elismerésére vagy végrehajtására kiterjedően szabályoz. Ez azért is fontos, hogy a következőkben, a következő időszakban, miután ez a bizonyos számítógépes háttér kialakításra kerül és működőképes lesz, ezek az igények nagyon gyorsan, nagyon precízen és a lehető legjobb szakemberek által alkalmazva kerüljenek a gyakorlatba.
Nagyon fontos még, és korábban Mátrai képviselő asszony felszólalásában is kiemelésre került, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti tartási ügyek vonatkozásában egy viszonosság áll fenn, ez 2007 óta alkalmazandó, és a viszonossági nyilatkozat szerint a magyar központi hatóság az igazságügyi és rendészeti minisztérium. Úgy tűnik tehát, hogy ez a jelen törvényjavaslat végre egy teljes lefedettséget biztosít, nemcsak a magyar jogrend és az európai uniós jogrend, hanem az európai uniós jogrend, a magyar jogrend és az Amerikai Egyesült Államok jogrendje között is.
A fentiek alapján a központi hatóságként kijelölt szervnek a határon átnyúló tartási ügyekben a vonatkozó nemzetközi megállapodások, illetőleg természetesen az európai uniós jogi normák, így különösen a rendelet alapján rendkívül fontos, összetett és nagyon sokrétű feladatot kell ellátni úgy, hogy az eljárásnak, illetőleg az egyéb hazai hatóságokkal való együttműködésnek a részletszabályai eddig még nem kerültek kidolgozásra. Erre figyelemmel a törvényjavaslat a már gyakorlatban működő eljárásrend tapasztalatának figyelembevételével a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásához megteremti az egységes és letisztult eljárási rendet, amely egyértelműen meghatározza, hogy e központi hatóságokhoz mely kérelmezők, milyen ügyekben, milyen módon fordulhatnak. Úgy vélem, hogy ez a jogbiztonságot és az ezt igénybe vevő magyar állampolgárok érdekeit szolgálja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
(16.30)
